Hogyan válhat egy regionális innovációs központ nemzetközi technológiai csomóponttá?
Interjú Dr. Weltsch Zoltánnal, a Széchenyi István Egyetem kutatójával. (tovább…)

Dr. Szászi István a technológiai ökoszisztémákról, a magyar innováció esélyeiről és arról, miért a mérnöki pálya a jövő egyik legizgalmasabb terepe. (tovább…)

Interjú Papp Zoltánnal, a Porsche Hungaria Volkswagen márkaigazgatójával

(tovább…)

Interjú Puskás Andrással, az MBH Bank vezérigazgató helyettesével

(tovább…)

Örömmel jelentjük be, hogy az Archenerg-Metál Klaszter partnerként csatlakozott az ENSA (European Energy Storage Alliance) elnevezésű nemzetközi együttműködéshez. 

(tovább…)

MET INDUSTRY – MÉRÉSSEL ÉRTÉKET TEREMTÜNK

A HULLADÉK NEM CSAK SZEMÉT, HANEM ADAT IS

A digitalizáció, a súlyalapú rendszerek, valamint az intelligens logisztika alakítja át Európa hulladékgazdálkodását. Vajon lépést tart-e Magyarország? A rendszer vakfoltjairól, technológiai fordulatairól és a következő évtized kihívásairól beszélgettünk Pálfalvi Dáviddal, a MET Industry Kft. ügyvezetőjével.

A hulladékgazdálkodás sokáig a városi és települési infrastruktúra egyik „láthatatlan” része volt. Az elmúlt években az ágazat látványos átalakuláson ment keresztül, hiszen megjelentek a valós idejű mérési rendszerek, az intelligens útvonaltervezés, a gyűjtők – adott esetben a telítettség monitorozása és az adatalapú működés. Mindez nemcsak hatékonyabbá teszi a szolgáltatást, hanem a körforgásos gazdaság egyik alapját is jelentheti. De hol tart ebben Magyarország és milyen irányba halad Európa?

Rögtön az elején egy fontos kérdés: manapság kezeljük vagy inkább termeljük a hulladékot Európában?

Erre a kérdésre a válasz földrajzilag megoszlik. Európa számos országában (pl.: Svájc, Olaszország, Németország, Hollandia) a gyakorlat már túlmutat a puszta kezelésen, mivel náluk nem csak térfogat alapon meghatározott a hulladékszállítás díja, hanem súly alapon fizetnek a lakossági és ipari felhasználók a szolgáltatásért. Hazánkban viszont a hulladékszállítási díj sok éve meghatározott díjsáv szerint, kizárólag térfogat alapon történik.

Hol és hogyan tudja támogatni a hulladékgazdálkodás folyamatát a mérés?

A modern hulladékgazdálkodásban a mérés az alapja minden hatékonyságnövelő és fenntarthatósági törekvésnek, hiszen pontos adatok nélkül a folyamatok nem irányíthatók megfelelően. Az intelligens gyűjtőedények telítettségmérő szenzorai lehetővé teszik a logisztikai útvonalak dinamikus optimalizálását, amivel jelentősen csökkenthető a járatok üzemanyag-fogyasztása és a károsanyag-kibocsátás. A forrásnál végzett súlyalapú mérés az igazságosabb, mennyiséggel arányos díjfizetés (PAYT) bevezetését támogatja, ami közvetlenül ösztönzi a lakosságot a hulladékcsökkentésre. Összességében a mérés teszi lehetővé a hulladékáramok teljes nyomonkövethetőségét, ami a körforgásos gazdaságra való átállás elengedhetetlen feltétele.

Milyen tapasztalatok segítik az újratervezést?

Mérési eszközök bevonásában sok éves tapasztalattal rendelkezünk és egyes gyártók termékeinek kizárólagos értékesítői vagyunk hazánkban. Számos nagyobb volumenű projekten vagyunk túl az elmúlt években, és az általunk telepített tengelysúlymérlegeket használja többek között a Magyar Közút, a Budapest Közút a vármegyei kormányhivatalok, a Robert Bosch, KNORR-BREMSE vagy a ZalaZone is.

A MET Industry Kft. Magyarország egyik legspecializáltabb vállalata a mobil és telepített járműmérlegek, tengelysúlymérési rendszerek, valamint ipari és közúti mérőeszközök területén. A cég a svájci HAENNI és más prémium márkák kizárólagos hazai képviselője. Célunk, hogy ne csak terméket, hanem komplett, működő mérési megoldást adjunk át a partnereinknek.

Mit lehetne megvalósítani akár már holnaptól?

A leggyorsabb és leghatékonyabb lépés a szemétszállító járművek felszerelése okoseszközökkel – mérlegekkel, szenzorokkal, adatkijelzőkkel. A jármű „okosítása” az egyik legnagyobb hatású pont a hulladékgazdálkodás hatékonyságában. A beépített súlymérő rendszerek segítségével a jármű képes edényenként mérni a hulladék tömegét, akár ±1 kg pontossággal. Ez teszi lehetővé a valódi mennyiségalapú számlázást, a transzparenciát és a pontos elszámolást. Az RFID-alapú edényazonosításnak köszönhetően minden kuka egyedi azonosítót kap. A jármű így azonnal felismeri: kihez tartozik, milyen típusú hulladékot gyűjt, és pontosan mikor ürítették. Mindehhez az ürítés pontos GPS-koordinátája, valamint fényképe is rögzíthető. Az illegális ürítések felismerését infrasorompó és fedélzeti kamera garantálja, így minden egyes ürítés hitelesen dokumentálhatóvá válik. „Utólagos hulladékkezeléssel nem foglalkozunk, a mi kompetenciánk az anyagáram mérése, monitorozása és a valós idejű adatszolgáltatás.”

Hogyan lesz vagy lehet ez a nap végén mindenkinek jó?

A képlet innentől kezdve egyszerű és igazságos: a lakosság és az ipari szereplők is a tényleges hulladéktermelésükért fizetnek. Mindenki annyit fizet, amennyi szemetet termel. Egy ilyen korrekt fizetési rendszer kialakítása nem utópia, hanem valóság. A szolgáltatói oldalon pedig ez az adat vezérelt transzparencia teszi lehetővé, hogy a cégek optimalizálni és előre megtervezni tudják a munkafolyamataikat.

Miért fontos ez a kérdés mind mérnöki, mind fenntarthatósági szempontból?

Mérnöki szempontból az útvonaloptimalizálás kevesebb üzemanyaghasználatot, ezáltal pedig kevesebb CO2 kibocsátást eredményez. Jelentősen kevesebb a felhasznált eszközök kopása, amortizációja, így a szükséges karbantartások ideje is kitolódhat. Fenntarthatósági oldalról nézve: a lakosság kevesebb hulladékot termel a súly alapú fizetés kapcsán, amit így kisebb energiabefektetés árán lehet újrahasznosítani, ártalmatlanítani és kezelni.

Mi történik, ha mind a kukán, mind a kukásautón van mérőeszköz és az egész rendszert látjuk egyben?

Ebben az esetben már nem az adat, hanem az információ megléte a lényeges ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a hulladékkezelés módjának optimális megtervezéséhez és lebonyolításához.

Szakmai szempontból ilyenkor egy zárt láncú, öntanuló logisztikai rendszer jön létre, ahol a hulladék státusza a keletkezéstől a kezelésig nyomon követhető. A kukák telítettségi adatai alapján a rendszer dinamikus útvonaltervezéssel minimalizálja a felesleges járatokat, míg a kukásautó mérlegei validálják a begyűjtött mennyiséget, lehetővé téve a tényleges súlyalapú elszámolást (PAYT). Ez az adatintegráció nemcsak a működési költségeket és a károsanyag-kibocsátást csökkenti, hanem teljes transzparenciát biztosít a hulladékáram felett, ami a körforgásos gazdaság alapfeltétele.

Mely országok járnak ma elől ezen a területen, és mit csinálnak másképp?

Európai viszonylatban: Svájc, Svédország, Németország, Olaszország, Hollandia az, aki évekkel ezelőtt bevezette az innovatív megoldást, miszerint a súly alapú elszámolás útján ösztönzi a lakosságot és ipari szereplőket a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint a termelt hulladék mennyiségének csökkentésére. Ezekben az országokban az alkalmazott hulladékbegyűjtési technológiát illetően a hulladékgyűjtő járművekre mérlegrendszerek és RFID azonosítók vannak felszerelve, amik mérni és azonosítani tudják a begyűjtött hulladék alapján a felhasználót – így végzik a számlázást az ügyfél felé súly alapon. Továbbá a szemétgyűjtő edények ürítését útvonaloptimalizálás szerint végzik, melynek érdekében a lakosság számára API szolgáltatás áll rendelkezésre hulladéktároló kereső, illetve telítettség bejelentő funkcióval. Emellett ESG jelentéstétel lehetőségét is tudják biztosítani ipari ügyfelek számára. A technológia további előnye, hogy a szemétszállító autó vezetője valós időben látja a jármű összsúlyát ezáltal a tengelytúlterhelést is el tudják kerülni, az ebből fakadó bírságokkal együtt.

Milyen technológiai háttér szükséges ahhoz, hogy egy rendszer valóban valós idejű és hiteles adatokkal működjön?

A rendszer lelke a precíz szenzorika. Szükséges a hulladékszállító jármű hulladékgyűjtőjét / tárolóját több helyen szenzorokkal és mérlegrendszerrel ellátni melyek a járművezetőnek közvetlenül szolgáltatják a szükséges adatokat. Emellett alkalmazzák az RFID olvasót is, amely a partner számára tud releváns adatokat közvetíteni a hulladékszállítással, illetve üres hulladéktárolók elérhetőségével kapcsolatban az API-ba.

A MET Industry Kft. miért lát stratégiai lehetőséget ebben a területben?

Magyarországon a települési hulladék nagyon magas arányban végzi a depóniákban (hulladék lerakókban). Az EU-s cél viszont egyértelműen az, hogy 2035-re a hulladék maximum 10 %-a végezze a föld alatt. Ez a kontraszt óriási teret és azonnali szükségletet teremt az okos méréstechnológiai fejlesztések számára.

Miért lehet gazdaságosabb a meglévő járműflotta korszerűsítése, mint új járművek beszerzése?

A racionális okok magukért beszélnek: új járműflotta beszerzése háromszoros költséget jelent, ahhoz képest, amikor egy már meglévő szemétszállító járművet szerelnek fel utólag szenzorokkal és mérlegrendszerrel. Ez a megközelítés fenntarthatóbb is, hiszen ezáltal nincs szükség arra, hogy a még tökéletesen funkcionáló járműveket idő előtt leselejtezzék.

Mekkora költségcsökkentést hozhat egy jól működő adatalapú útvonal-optimalizálás?

A számokkal nehéz vitatkozni: az iparági tapasztalatok alapján 20-35 % közötti üzemanyag- és munkaerőköltség-csökkenést eredményez ez a fajta adatalapú megoldás.

Hogyan lehetséges, hogy az ipari szektorban egy ilyen rendszer akár néhány hét alatt megtérülhet?

A titok a láthatatlan költségek felszámolásában rejlik. A technológia rávilágít azokra a rejtett pazarlásokra, amelyek egy hagyományos, átalánydíjas rendszerben láthatatlanok maradnak. Ilyenek lehetnek például:

• ​a szerződés nélküli ügyfelek szemétszállításának kiszűrése;

• ​az útvonal és költségoptimalizált ürítés.

Ha 2030-ból tekintenénk vissza: milyen hulladékgazdálkodási rendszert tartana sikeresnek Magyarország számára?

A hulladék hasznosítására és a hulladék képződésének csökkentésére kutatások által alátámasztva a legcélravezetőbb megoldás a súly alapon történő elszámoltatás (Pay-As-You-Throw (PAYT) elv) országos szintű meghonosítása. Ezt az irányt tekinteném valódi, mérhető sikernek.

Esetleg egy jövőt meghatározó záró üzenet a végére – egy-egy mondatban – a szakma és általában az emberek, különösen a fiatalok részére?

Vigyázzunk a környezetünkre és felelősen viselkedjünk, mert unokáink jövőjét mi magunk formáljuk.

KOVÁCS KÁROLY

ÉV MAGYAR AUTÓJA 2025

TIZENÖT MODELL KAPOTT DÍJAT

A díjakat a GreenTech Zöld Energia és Fenntarthatóság szakmai konferencián, május 23-án Zalaegerszegen, a ZalaZone tesztpályáján Knezsik István, az Autós Nagykoalíció és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke és  Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos adták át a nyertes vállalatok képviselőinek.

Sok izgalmas autót, rengeteg tesztet és szoros küzdelmet hozott az Év Magyar Autója díjak hatodik évada. Az Autós Nagykoalíció (ANK), a Zöldjárműipar.hu és a Járműipar.hu által szervezett versenyre 26 márka 63 autót jelölt. A Magyar Év Autója 2025 díjakért 42 modell indult, a Humda Green által támogatott Év Zöldautója 2025 díjakért pedig 19 modell küzdött. Az Év Magyar Autója 2025 díjat a Cupra Terramar, a Közönségdíjat a Suzuki Vitara nyerte. Horváth Bence lett az Év Autós PR-szakembere.

Az Autós Nagykoalíció (ANK) hatodik alkalommal hirdette meg az Év Magyar Autója díjakért folyó versenyt. Nagy példányszámú online- és print lapok elismert autós újságíróiból álló független szakmai zsűri döntötte el, melyek lettek 2025 „legmagyarabb”, a magyar piacon a „legjobb”, illetve a „legzöldebb” autói. A díjátadóra a GreenTech konferencián kerül sor Zalaegerszegen.

Az Év Magyar Autója 2025 díjat a Magyarországon, magyar emberek által összeszerelt, gyártója által nevezett autók közül ítéli oda a zsűri alapos tesztek és szigorú szempontrendszer alapján. A rangsorolásban sok más mellett az is döntő, hogy az adott autó milyen hányada készül hazai beszállítók alkatrészeiből, illetve mekkora az itthoni fejlesztés hozzáadott értéke. A szakmai zsűri két másik kategóriában is döntést hoz minden évben. Az importőrök által benevezett autók közül azok nyerik el a Magyar Év Autója 2025 díjat, amelyek kategóriájukban (elérhető árú autók, családi autók, flotta autók, prémium autók, szabadidő-autók, kishaszonjárművek, sportautók) a leginkább megfelelnek a magyar vásárlók igényeinek.

Szintén a zsűri döntött több kategóriában (kedvező árú villanyautók, legjobb villanyautók, legjobb hibridek) az év legzöldebb autóiról is (Év Zöldautója 2025 díj), legyenek azok villanyautók, vagy hálózatból tölthető hibridek. A Közönségdíj 2025 birtokosa pedig az az autó lett, amelyre az összes jelölt autó közül az év eleji közönségszavazáson a legtöbben szavaztak. A zsűri 2025-ben is megválasztotta az Év Autós PR-szakemberét.

Magyar Év Autója 2025

Hét kategóriában hirdetett győztest a zsűri.

Kedvező árú autók (8 millió forint alatti kezdőárral): Dacia Duster 

Családi autók: Skoda Superb Combi

Flotta autók: Audi A5 Limousine

Kis- és közepes méret: Hyundai Tucson

Nagy méretű SUV-ok, szabadidő-autók: Mazda CX-80

Prémium autók: Volkswagen Touareg R

Kishaszonjárművek: Volkswagen Transporter

Sportautók:  BMW M5, Volkswagen Golf GTI

Év Meglepetése különdíj: Alfa Romeo Junior

Év Zöldautója, legjobb hibrid: Skoda Kodiaq phev

Év legjobb elektromos autója: Audi A6 e-tron

Kedvező árú elektromos autók (15 millió forint alatti katergória): KIA EV 3

Év Magyar Autója 2025: Cupra Terramar

Közönségdíj 2025: Suzuki Vitara 

Év Autós PR-szakembere 2025 díj: Horváth Bence (Alpine, Dacia, Renault)

A versenyről

Autós újságírókból álló, független szakmai zsűri (tagjai: Biró Csongor, Csordás Gábor, Gulyás Péter, László Ferenc, Miklós-Illés Kálmán) dönti el, hogy több kategóriában melyik lesz a magyar autópiacon a „legmagyarabb”, a „legjobb” és a „legzöldebb” autó. Idén a közönségdíjjal együtt tizennégy díjat kaptak a hazai forgalmazók és gyártók. Az egyedi porcelán alkotások Frick-Törzsök Rebeka pécsi formatervező munkáját dicsérik. A zsűri a következő szezonra bővül, a népszerű videós tartalomkészítő és autóipari szakértő, Bertalan Gábor Autósámán 2025 márciusában csatlakozott a zsűrihez.

További részletek a díjakról, a zsűriről, a nevezés menetéről, a verseny feltételeiről a www.evmagyarautoja.hu weboldalon találhatók.

Bíró Csongor

ENERGIATÁROLÁS IPARI SZINTEKEN

KOMPLEX MEGOLDÁSOK A FENNTARTHATÓSÁGÉRT ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGÉRT

Az ipari energiatárolás napjainkban kulcsszerepet játszik a fenntartható, gazdaságos és biztonságos energiaellátás tekintetében. A megújuló energiaforrások, különösen a napenergia térnyerése új kihívásokat hozott a villamosenergia-hálózatok stabilitása és rugalmassága terén. Az Alteneva Kft. ezen kihívásokra kínál innovatív megoldásokat ipari és hálózati méretű energiatároló rendszerekkel és saját fejlesztésű vezérlő egységekkel.

Az energiatárolás jelentősége

A megújuló energiaforrások, mint a napenergia és a szélenergia, termelése időjárásfüggő és az esetek döntő többégében nem esik egybe a fogyasztási csúcsokkal. Ezért az energiatárolás elengedhetetlen eleme a megújuló termelés és a fogyasztás közötti időbeli eltérések kiegyenlítésének. Az energiatároló rendszerek lehetővé teszik a többlet megújuló vagy a kedvező áron (völgyidőszak) hálózatról vételezett energia eltárolását és annak későbbi felhasználását, amikor a kereslet meghaladja a termelést vagy a hálózati vételezés költséges (csúcsidőszak). ​

Az Alteneva Kft. megoldásai

Az Alteneva Kft. a Bloomberg TIER1 beszállítói minősítéssel rendelkező, vezető energiatároló gyártó Shanghai ZOE Energy Storage Technology kizárólagos hazai forgalmazójaként és európai szintű exkluzív partnereként, széleskörűen skálázható, integrált Battery Energy Storage System (BESS) megoldásokat kínál a 215 kWh kapacitástól kezdve, egészen a hálózat szintű, több Megawattórás rendszerekig. Ezek a rendszerek képesek a hálózati csúcsterhelések kiegyenlítésére, valamint a megújuló energiatermelés ingadozásainak kompenzálására. Az integrált és konténeres kivitelű rendszerek kültéren, a releváns biztonsági előírásokat figyelembe véve telepíthetők, több szintű hő, füst és tűzbiztonsági rendszerekkel rendelkeznek. A moduláris kialakítás lehetővé teszi a kapacitás rugalmas bővítését az igények változásával párhuzamosan.​

Intelligens és átfogó energiamenedzsment alapú vezérlés

Az Alteneva saját fejlesztésű SELiEN Energia Menedzsment (EMS) vezérlőegysége biztosítja az energiatárolók hatékony működését. A rendszer képes akár 10 különálló energiatároló egység egyidejű vezérlésére, támogatja az energiaelosztást, fogyasztók delegált irányítását. Megjeleníti a valós idejű energiaáramlást és energiaprofil alapú elemzéseket készít. Emellett lehetővé teszi külső szabályozó központokból érkező szabályozói jelek (pl. aFRR) fogadását is, ami kritikus fontosságú a hálózati szintű rugalmasság és szabályozás szempontjából.

​

Valós idejű vizualizáció és távmenedzsment

A SELiEN EMS vezérlő rendszer támogatja a hálózati, termelési és fogyasztási adatok historikus logolását és valós idejű vizualizációját. Így a felhasználók teljes körű átláthatóságot kapnak a rendszer működéséről – legyen szó a megtermelt, eltárolt vagy vételezett energia mennyiségeiről. A távvezérelhető felületen keresztül a rendszerek flottaszinten is menedzselhetők, a kialakított jogosultságkezelő rendszer, lehetővé teszi az integrátorok, üzemeltetők és aggregátorok egyéni szerepkörök mentén történő hozzáférését és kontrollját​

Integráció és alkalmazási területek

Az Alteneva rendszerei rugalmasan és költséghatékonyan integrálhatók már meglévő vagy kialakítás előtt álló megújuló rendszerekhez (PV önfogyasztás növelés), elektromos jármű töltőállomásokhoz, valamint ipari fogyasztói hálózatokhoz (energia elosztás, hálózati rásegítés, load-shifting). Az energiatároló és az EMS vezérlő együttműködésének köszönhetően a rendszer képes a villamosenergia-ellátás kiegyensúlyozására, a csúcsterhelések levágására, valamint a fogyasztás eltolására a kedvezőbb díjszabású időszakokra. A megoldás támogatja a spot és fixáras energiavásárlás optimalizálását, ezáltal a hálózati vételezés költségének csökkentését, melyet részletes költségelemzésekkel is segít.​

Magyarországon az energiatárolás jövője

A hazai energiaszektorban a megújuló energiaforrások térnyerésével párhuzamosan növekszik az igény a tárolási kapacitások bővítésére. A kormányzat több támogatási programot is indított az energiatárolók telepítésének ösztönzésére, amelyek célja az ellátásbiztonság erősítése és a megújuló energiaforrások hatékonyabb integrálása a hálózatba. Emellett az Alteneva Kft. lízing konstrukcióval, kedvező fizetési ütemezéssel is tudja támogatni a beruházásokat.

Alteneva – magyar innováció, ipari léptékben

A 2018 óta működő Alteneva Kft. magyarországi fejlesztéssel, gyártással, műszaki és gazdasági támogatással hoz létre ipari energiatároló megoldásokat. Szolgáltatásaik lefedik a beruházási döntés támogatástól, a kivitelezésig és üzemeltetésig terjedő teljes spektrumot. A BESS rendszerek és a SELiEN EMS vezérlés együttesen olyan komplex megoldást nyújtanak, amely egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot, az ipari szereplők és a hazai energiaszektor üzembiztonságát és versenyképességét.

További részletek: www.energiatarolorendszer.hu

SZAKKÉPZÉS 4.0

AZ ELMÚLT ÖT ÉV TÜKRÉBEN

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum, mint költségvetési szerv a megalakulásától, 2015. július 1-től koordinálja, gazdaságilag működteti és szakmailag irányítja, támogatja fenntartói jogkörrel a részeként működő állami fenntartású szakképző intézmények szakképzési alapfeladat ellátását.  A kezdeti időszak sok nehézséget és áthidaló megoldásokat hozott, hisz a központosítás keretén belül ez a fenntartói forma teljesen új struktúrába helyezte a szakképzéssel foglalkozó középfokú intézményeket. Zala vármegye legnagyobb szakképzési centruma akkor tíz szakképző intézményt foglalt magába, különböző ágazatok, szakmacsoportok képzéseivel.

Fontos szempont volt ebben az újfajta feladatellátásban, hogy egységesebben, ugyanakkor mégis más költségvetési rendszerben működjenek a szakképző intézmények, mint a gimnáziumok, hisz a szakképzéshez tartozóan a feladatok ellátásához számos sajátos és egyedi faktor is tartozik.

Az „első évek” 2015-2019-ig az új intézményműködtetési rendszer kialakításának, a szervezet felépítésének jegyében teltek. Ezek az évek jelentős feladatot jelentettek mind szakmailag, mind pedig szervezésileg az iskoláknak és a szakképzési centrumnak, viszont érzékelhető volt az oktatásszervezés területein a gördülékenység, a nagyobb odafigyelés a fenntartó részéről, a szorosabb együttműködés a szakképző intézmények és a helyi irányítás között. Azt is meg kell azonban említeni, hogy felvetődtek nehézségek is, számtalan probléma megoldásán is kellett dolgozni és már ekkor tapasztalható volt, hogy egy átfogó, a 21. század kihívásaihoz igazodó innovációra is megérett a szakképzés.

2019-ben Magyarország kormánya elfogadta a Szakképzés 4.0 stratégiát, amely több tekintetben újra gondolta a szakemberképzést. A stratégiában lefektetett szakmapolitikai elveket követve és 2020-tól a szakképzés megújítását biztosító jogszabályi háttér alapján kezdődött el a szakképzési centrumok és a hozzá tartozó intézmények számára a nagy munka, hisz már ennek tükrében indult el az új 9. évfolyam a 2020/2021. tanévben.

A szakképzési centrum vezetési struktúrájában szintén változás történt, amely a kettős vezetést jelenti, a szakképzési alapfeladatok ellátását a főigazgató felügyeli és irányítja fenntartói szinten, míg a törvényes és szakszerű működtetésért, gazdálkodásért a kancellár felel.

Az új szakképzési struktúra alapján az oktatás, a beiskolázás, a tanév előkészítése, elindítása, a változások zökkenőmentes lebonyolítása és sajnos a világjárvány is ugyan sok erőfeszítést, sok időt, számtalan egyeztetést, az új rendszerrel való ismerkedést, tanulást, igazodást igényelt az oktatás szereplőitől, így az oktatóktól, diákoktól, intézményvezetőktől, a koordinálásban dolgozó munkatársaktól, mégis büszkén összegezhetjük ezen időszak eredményeit, sikereit. Szakképzési centrumunk és a részeként működő szakképző intézmények együttesen megalapozták a Szakképzés 4.0 stratégia elvárásait és célkitűzését.

A sikeres megvalósításról, az eredményességről

Mindenképp eredményként beszélhetünk a 2020/2021. tanévtől indult, új struktúra szerinti technikumi és szakképző iskolai évfolyamokra történt beiskolázásainkról. A szakképzés megújulása, az új fogalmak, a szakmák új elnevezései nem jelentették az iskolaválasztók elbizonytalanodását, sőt a beiskolázási számokat is tekintve elégedettek lehetünk, hisz a demográfiai stagnálás ellenére országos viszonylatban is tanévről tanévre megfelelőek az iskolák mutatói.

A szakképzési centrumunk részeként működő szakképző intézmények a szakmai oktatásukban sikeresen álltak át az új ágazati oktatásra, amely a gyakorlati oktatást erősíti, teret enged a szakma valós munkahelyen való gyakorlásának, a munkahelyi körülmények közötti tevékenység betekintésére. A duális képzési modell immár a magyar szakképzésben is fókuszba került, a bevezetéséhez és kiszélesítéséhez szükség volt az együttműködő cégekre, vállalatokra, kisvállalkozásokra. Elmondhatjuk, hogy vármegyénkben, városunkban és a környékén működő gazdasági szereplők bizakodva fogadták a dualitás elvén a szakirányú oktatást, hisz a térség munkaerő igénye a minőségi szakemberek tekintetében az utóbbi évtizedben nagy mértékben megnövekedett, és az elkövetkező időszakban  a városfejlesztési koncepció révén ez tovább bővül, főleg a műszaki és informatikai területeken.

A megújult szakképzés egyik előnye a rugalmas szemlélet, azaz a szakmai oktatás piaci igényekhez történő igazodása a képzési profil tervezésében. A már említett gazdasági területeken jelentkező igények megfontolását követően szükségesnek láttuk egy olyan intézmény kialakítását, amelyik egy helyen tudja képezni a jövő műszaki, informatikai szakembereit. Így került sor intézményi átszervezésre, képzési kínálat átcsoportosítására, amely során a Zalaegerszegi SZC Munkácsy Mihály Technikum integrálódott a Zalaegerszegi SZC Ganz Ábrahám Technikumba. Ennek kivitelezése nem kis feladatot, ezzel együtt akadályok sorának megoldását jelentette számunkra, de mára elfogadottá vált a szakképző intézmény egysége. Itt zajlanak azok az infrastrukturális fejlesztések, amelyek biztosíthatják a 21. századi iskola szakmai oktatását, mint például modern tanműhelyek, laborok, kiszolgáló épületek.

Az iskolában oktatott ágazatok sora is bővült, a Honvédelmi Minisztérium együttműködésében a 2021/2022. tanévtől indult el Zalaegerszegen a Honvéd kadét program, amelynek beiskolázása már az első évben sikeres volt. A kadétok egyre több városi rendezvényen, honvédelmi versenyeken vesznek részt.

Az átszervezés a képzési kínálat átalakítását is magával hozta, így került sor a Zalaegerszegi SZC Báthory István Technikum képzési portfóliójának bővítésére, megújulására. A 2021/2022. tanévtől a Szépészet ágazaton, illetve az újonnan indított Kreatív ágazaton kezdhették meg a 9. évfolyamosok a tanulmányaikat az új képzésekhez kialakított és felújított épületrészben. A döntés jónak bizonyult, mára ezen ágazatok beiskolázása is elégedettséggel tölthet el bennünket.

Újdonságként vezette be a Zalaegerszegi SZC Csány László Technikum az informatika és távközlés ágazaton belül a távközléshez kapcsolódó szakma képzését. Az idei évben induló infrastrukturális fejlesztés során az iskola a jövőben már modern tanműhelyében oktathatja az informatika és távközlés ágazat szakmáit.

A szakképzés új stratégiája nagy hangsúlyt fektet a középfokú szakmai képzés és a felsőoktatás együttműködésének a fejlesztésére is. Ennek fényében indulhatott el országosan az okleveles technikusképzés, amelybe mára a szakképzési centrumunk négy szakképző intézménye kapcsolódott be és működik együtt három egyetemmel a közösen kialakított képzési program alapján.  Nagy lehetőség ez a technikumban végzett és szakirányú felsőfokú tanulmányokat választó fiatalok számára, hisz a technikumi tanulmányaik alapján az adott egyetem kreditpontot tud beszámítani.

Eredményként könyvelünk el több megvalósulást is az elmúlt öt évben, így például:

• szakképző intézményeink energetikai felújítását, eszközparkjaiknak modernizálását pályázati, állami, illetve önkormányzati támogatással
• a több lépcsős oktatói bérfejlesztéssel biztosítani tudjuk az alapfeladatellátáshoz szükséges humánerőforrást
• a duális képzés erősítésével a cégekkel, vállalatokkal, szervezetekkel egyre szélesebb körben tudtunk együttműködést kialakítani
• határmenti, erdélyi szakképző középiskolákkal történő kapcsolatfelvétellel erősítettük az iskolák közötti együttműködést
• társadalmi szerepvállalásként két szakképző intézményünk sikeresen működteti a Dobbantó programot és a Műhelyiskolát, amelyeknek segítségével korábban a tanulás útjáról letért fiatalok szakmai ismeretek megszerzésével lehetőséghez juthatnak a munkaerő-piacon
• a képzés rugalmasságának jegyében minden évben jelentős számban jutnak felnőttek új vagy újabb szakmához
• a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum szervezeti egységeként létre hoztuk a Zalaegerszegi Független Vizsgaközpontot

Itt kiemelten említjük meg a sikerek összegzését követően a szakképző intézmények versenyeredményeit, amelyre méltán lehetünk büszkék, hisz az öt év mindegyikében képviselte versenyző Magyarországot, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrumot, a szakképző intézményét a szakmák nemzetközi versenyén (EuroSkills, WorldSkills), de a Szakma Sztár nemzeti döntőjén minden évben ott voltak, és ott vannak a ZSZC-s diákok.

Tisztelt Olvasó, az elmúlt öt év eredményességét igyekeztünk a szakképzési centrumunk szemszögéből a teljesség igénye nélkül az Önök számára megvilágítani. Kihívások, feladatok, változások, megoldandó helyzetek továbbra is lesznek, ugyanakkor az elért eredményeket, sikereket figyelembe véve elmondható, hogy a szakképzési centrumunk és a részeként működő szakképző intézmények együttesen megalapozták a Szakképzés 4.0 stratégia elvárásait és célkitűzését. Így ezen a vonalon haladva kívánjuk folytatni a munkát, tovább erősíteni a megújult szakképzést, és mindezzel biztosítani a magyar gazdaság számára a minőségi és szakképzett munkaerőt.

Szabó Károly kancellár
Vizlendvai László főigazgató

OPTEN: ZÖLD UTAK, ÚJ IRÁNYOK

A SZÁLLÍTÁSI ÉS RAKTÁROZÁSI RENDSZER ÁTALAKULÁSA

Az éghajlatváltozás elleni fellépés mára a gazdaságpolitika egyik sarokkövévé vált. Különösen igaz ez az Európai Unióban, ahol a 2050-es klímasemlegességi cél már nemcsak távlati vízió, hanem konkrét intézkedések mentén haladó stratégia. A közlekedés – mint az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ágazat – különös figyelmet kap ebben az átmenetben. A szállítási és raktározási szektor vállalkozásai előtt tehát egyértelművé vált, a fenntarthatóság ma már nem opció, hanem piaci és szabályozási elvárás.

Mindeközben azonban a gazdasági környezet sem egyszerű. Az európai szintű jogharmonizáció, az emelkedő környezetvédelmi terhek és a nemzetközi infláció együttesen nyomják felfelé a működési költségeket. Az útdíjak, üzemanyagárak, bérköltségek növekedése és a szűkülő beruházási hajlandóság egyaránt korlátozza a szektor mozgásterét, 2024-ben a beruházások volumene 25,4 %-kal esett vissza a logisztikai területeken.

Pozitív jelek a zöld átmenet irányába

A kihívások mellett azonban előremutató trendek is erősödnek. A fenntartható raktározási megoldások – mint az energiahatékony épületek, okos szenzoros rendszerek és digitális készletmenedzsment – nemcsak a környezeti lábnyomot csökkentik, hanem a működési költségek racionalizálásához is hozzájárulnak. A vállalatok egyre gyakrabban építik be stratégiájukba a zöld logisztikát, elektromos flották, biodízel használat, közúti vasúti kombinált szállítás – ezek már nem csupán pilot projektek, hanem valós üzleti gyakorlat részei.

Vállalkozások, számok, dinamika

2024-ben a szektorban működő társas vállalkozások száma 17 ezer alatt maradt, ami több mint 300-zal kevesebb az előző évhez képest, ez 7 %-os visszaesést jelent. A megszűnések arányát csak részben kompenzálták az újonnan belépők, a 800 fölötti új cégalapítás 8,8 %-os növekedést mutat, ám még mindig elmarad a járvány előtti, ezer feletti szintektől. A vállalkozások közel 7 ezer fióktelep és több mint 3 700 telephely révén jelen vannak a gazdaság szinte minden pontján, de a fizikai jelenlét önmagában már nem elég a növekedéshez.

A szektor gazdasági teljesítménye sem egyértelmű ívű, 2024-ben a GDP-termelés 2,3 %-kal nőtt, de ez a teljes GDP-növekedéshez alig járult hozzá. A 2023-as -0,1 százalékpontos visszahúzó hatás után 2024-ben csak +0,1 százalékpontos pozitívumot mutatott, ami lényegében stagnálásként értékelhető.

Munkaerő, költségek, forrásigény

A munkaerő a szektor egyik legérzékenyebb pontja. A foglalkoztatottak száma 2024-ben megközelítette a 230 ezret, de ez nem hozott érdemi változást az előző évhez képest. A munkaerőhiány továbbra is akut probléma, amit több cég már külföldi vendégmunkásokkal próbál enyhíteni. A személyi jellegű ráfordítások ezzel együtt emelkedtek, 2022-ben közel 16, 2023-ban pedig 14 százalékkal. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok komoly erőfeszítést tesznek a munkaerő megtartásáért, miközben a hatékonyságnövelés (automatizáció, digitalizáció) sem tolódhat a háttérbe.

Az anyagi ráfordítások terén 2022 volt a mélypont, az árbevételen belül az anyagköltség aránya meghaladta a 80 %-ot. 2023-ra ez ugyan csökkent, de továbbra is magas szinten mozog, ami jól jelzi a szektor energiaár-érzékenységét. Az a tény, hogy a vállalkozások az árak egy részét be tudták építeni a szolgáltatási díjakba, rövid távon stabilizálta a profitabilitást.

A szektor átlagosan magas eladósodottsággal működik, 2023-ban az eszközök 70 %-át idegen források finanszírozták. A raktározás és a kiegészítő szolgáltatások területén ez az arány 85 % felett van, míg a szárazföldi és csővezetékes szállítás esetében 40 % körül mozog. Ez utóbbi némi mozgásteret jelenthet a fenntarthatóság irányába való elmozdulásnál, különösen, ha jogszabályi ösztönzők vagy támogatási programok is társulnak hozzá.

A jövő kérdése: alkalmazkodás vagy lemaradás?

A szállítás és raktározás szektor nemcsak fizikai kapacitásokban méri magát, hanem abban is, hogyan képes reagálni a gyorsan változó elvárásokra. A gazdasági nyomás, a fenntarthatósági kötelezettségek és a technológiai fejlődés hármasa olyan kihívást jelent, amely a versenyképesség megőrzését már nem hagyományos eszközökkel teszi lehetővé.

Azok a szereplők, akik most képesek beruházni zöld technológiába, optimalizálni folyamataikat és újragondolni működésüket, ők lehetnek a jövő nyertesei. Mindenki más számára a kérdés az, lehet-e a mostani stagnálásból új lendületet nyerni, vagy csak sodródni a gazdasági környezettel?

Az biztos, hogy a logisztikai ágazat a jövő gazdaságának ritmusát is meghatározza, de hogy ez milyen ütemben szólal meg, azt most írják a vállalatok maguk.

Az OPTEN Informatikai Kft. elemzése