A ZÖLD ÁTÁLLÁS MOTORJA

A PÉNZÜGYI SZEKTOR SZEREPE A FENNTARTHATÓ JÖVŐBEN

A világgazdaság az ipari forradalom óta folyamatos és egyre gyorsuló átalakuláson megy keresztül. Napjainkban egy új korszak – a fenntarthatósági forradalom – bontakozik ki, amelynek központi célja, hogy kevesebb mint 30 éven belül elhagyjuk a fosszilis energiahordozókat, és áttérjünk a tiszta, szén-dioxid-mentes energiákra. Ehhez technológiai, jogi és pénzügyi rendszerek összehangolt megújítására van szükség.

A pénzügyi szektorra kulcsszerep hárul ebben a folyamatban. A kihívás kettős, egyrészt saját működésének karbonsemlegessé tétele, másrészt a tiszta technológiák, zöld beruházások és fenntarthatósági célok aktív finanszírozása. A pénzügyi intézmények így nem csupán követői, hanem formálói is a fenntartható gazdasági átmenetnek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már 2022-ben elindította zöld irányelveit, melyeket azóta is folyamatosan fejleszt. 2024-ben meghosszabbította a Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programját, amely révén 2023 végére a bankok közel 880 milliárd forintnyi zöld hitelt helyeztek ki. Az MNB ezzel megerősítette pozícióját a fenntartható pénzügyi gyakorlatot ösztönző központi bankok nemzetközi élmezőnyében. Emellett 2024 szeptemberében megjelentette ESG ajánlását, amelyben a legalább 500 millió HUF összegű vállalati hitelkihelyezések esetén kötelezővé tette az ESG típusú adatszolgáltatást az ügyfelei számára, ezzel is hozzájárulva a pénzáramlás átláthatóságának és a fenntartható finanszírozás előmozdításának biztosításához.

A magyar bankszektor egyre tudatosabban kezeli a környezeti kockázatokat, aktívan dolgozik portfóliója zöldítésén, és az ESG-szempontokat is fokozatosan integrálja üzleti döntéseibe. A Mastercard Fenntarthatósági Percepciós Indexe szerint a szektor stabil fejlődést mutat a környezettudatos működésben, még ha a társadalmi megítélés ezen a téren tovább is fejleszthető.

Szektor, amely átalakítja önmagát – belülről kifelé

2024-ben a pénzügyi és biztosítási szektorba tartozó társas vállalkozások száma meghaladta a 12 200-at, 120 társasággal bővülve. Ezek a cégek közel 5 000 fióktelepet működtettek országszerte, így gyakorlatilag behálózzák Magyarországot, a pénzügyi infrastruktúra fizikai jelenléte továbbra is országos lefedettséget biztosít.

Az elmúlt öt évben – még a pandémia idején is – a vállalkozások száma folyamatosan nőtt, 2024-re 13 %-kal haladva meg a 2020-as szintet. A növekedés motorját azonban nem a klasszikus banki vagy biztosítási tevékenységek adták, hanem a vagyonkezelési (holding) cégek számának jelentős bővülése. 2020-hoz képest ezen a területen 50 %-os növekedés történt, 1 500 további cégek megjelenésével.

Ennek hátterében kedvező adószabályozási környezet is áll, a bizalmi vagyonkezelés például adósemleges megoldásként működik bizonyos esetekben, és lehetőséget ad a vagyon hatékonyabb védelmére és kezelésére, ez pedig kifejezetten vonzó a tőketulajdonosok számára.

Karbonsemleges célok és valódi lépések

A pénzügyi szektor jelentős szereplői ma már mérhető lépéseket tesznek a karbonsemlegesség felé. A Green Policy Center 2023-as összesítése szerint a magyar bankok nemcsak az épületeik energiahatékonyságán javítanak, vagy csökkentik utazási kibocsátásaikat, hanem célzottan dolgoznak azon is, hogy hitelportfóliójuk kibocsátását csökkentsék. Mindez nem véletlen, a finanszírozott projektek szén-dioxid-kibocsátása akár ezerszerese is lehet az intézmények saját működési lábnyomának.

Ezáltal a szektor nem csupán saját működését zöldíti, hanem stratégiai szerepet vállal az egész gazdaság fenntartható átalakításának finanszírozásában.

Stabil bevételek – erősödő zöld háttér

A zöld átállás nem olcsó. De a pénzügyi szektor megerősödött pénzügyi helyzete lehetővé teszi, hogy finanszírozóként is helytálljon.

A biztosítási szektorban a díjbevételek 2024-ben több mint 10 %-kal nőttek, míg a hitelintézetek nettó eredménye 7,4 %-kal emelkedett. Ez stabil alapot biztosít a fenntarthatósági célokat szolgáló fejlesztések és új pénzügyi termékek elindításához. A szektor tehát nemcsak saját működésében élenjáró, de gazdasági értelemben is felkészült a zöld átállás támogatására.

A digitalizáció új munkaerőpiaci képet rajzol

A munkaerőstruktúra is átalakulóban van a szektorban. A COVID–19-járvány után gyorsan elterjedt a home office, miközben a digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia előretörése a bankfiókok számának csökkenéséhez és új kompetenciák iránti kereslethez vezetett.

A KSH adatai szerint a pénzügyi szektorban foglalkoztatottak száma 2023-ban 71,3 ezer fő volt, de 2024-re 70 ezer alá csökkent. A csökkenés nemcsak a technológiai hatékonyságról szól, hanem arról is, hogy a munkaerő-összetétel átalakul, egyre nagyobb szükség van digitális, adat- és fenntarthatósági ismeretekkel bíró szakemberekre. Ez a váltás nemcsak technológiai, hanem stratégiai szinten is kihívás, hiszen a vállalatoknak egyszerre kell alkalmazkodniuk a digitális környezethez, és gondoskodniuk munkatársaik átképzéséről, társadalmi felelősségük részeként.

A legjobban fizető szektor – de nem minden a bér

A pénzügyi és biztosítási tevékenységben dolgozók nemcsak felelősségteljes szerepet töltenek be a gazdaság működtetésében, hanem jövedelmi szinten is az élmezőnyhöz tartoznak. A KSH 2024-es adatai alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére elérte az 1 068 150 forintot, megtartva előnyét még az információs-technológiai szektorral szemben is.

Bár ez a kereseti szint figyelemre méltó, a növekedési ütem mérsékeltebb volt, 10,6 %-os éves bővülés, szemben a 13,2 %-os országos átlaggal. Ez jól mutatja, hogy a szektor jövedelmi szintje már olyan magas, hogy a bérdinamika inkább stabilitást tükröz, mint ugrásszerű emelkedést.

A magas jövedelmek azonban nem öncélúak, kulcsszerepet játszanak abban, hogy a pénzügyi intézmények megtartsák a digitalizációban, ESG-stratégiákban és szabályozási kérdésekben jártas szakembereket, akik a fenntartható gazdasági jövő megvalósításán dolgoznak.

Zárszó helyett: felelősség és jövőkép

A magyar pénzügyi szektor – kormányzati ösztönzésre, MNB-ajánlások mentén és belső elköteleződésből egyaránt – valódi szerepet vállal a fenntartható gazdasági átállásban. A célok eléréséhez vezető út egyik legfontosabb eleme a digitalizáció és a szakmai tudatosság, amelyben a pénzintézetek és biztosítók ma már élen járnak.

Az OPTEN Informatikai Kft. elemzése

ZÖLDÜLŐ ENERGIA, VÁLTOZÓ VILÁG

AZ ENERGIASZEKTOR ÚJ RITMUSA

A fenntarthatósági prioritások előtérbe kerülése és a 2022-es energiaválság együtt olyan pályára állították az energiaszektort, amely már nemcsak alkalmazkodik, hanem átalakul. Magyarország határozottan az energiaszuverenitás és a klímasemlegesség felé tart, jövőjét pedig a nukleáris és megújuló energiák kettős pillérére építi, különösen a napenergia szerepe nőtt meg látványosan.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes adatai szerint 2024-ben a hazai villamosenergia-felhasználás 3,3 %-kal nőtt, míg a Paksi Atomerőmű 16 016,6 GWh termelésével az összes hazai termelés 47,1 %-át adta, ezzel továbbra is a magyar energiamix alapköve maradt.

Közben a napenergia szegmens valódi sikertörténetté vált, 2024 közepére a napelemes rendszerek beépített kapacitása elérte a 6712 megawattot (MW), meghaladva a 2030-ra kitűzött 6 GW-os célértéket, és már most közelíti az új, ambiciózus 12 GW-os célt.

A szélerőművek fejlesztése is újraindult, 2024-től a telepítési szabályok enyhülésével – a védőtávolság 12 km-ről 700 méterre csökkent – lehetővé válhat, hogy a jelenlegi 330 MW-os szélkapacitás 2030-ra 1000 MW-ra nőjön. Ez a bővülés nemcsak technológiai, hanem ellátásbiztonsági és gazdasági diverzifikációs jelentőséggel is bír.

Magyarország energiapolitikája így ma már tudatosan épít a zöldenergia és atomenergia kombinációjára, hogy egy olyan önálló, rugalmas és fenntartható energiarendszert hozzon létre, amely a jövő gazdaságának is stabil alapot nyújt.

Ágazati mozgások: stabil szerkezet, átrendeződő térkép

A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás szektor a magyar gazdaság egyik stratégiai magterülete. Nemcsak a működőképesség és a versenyképesség motorja, de érzékeny barométere is a világpiaci és geopolitikai mozgásoknak.

Az OPTEN adatai szerint több mint 2600 vállalkozás működik ma, a számuk hat éve stabilan növekszik, még a járvány sem törte meg ezt a trendet. 300-zal több vállalkozás aktív, mint a COVID előtti időszakban, ami 13 %-os bővülés.

Ám a számok mögött szerkezeti átalakulás is zajlik. 2021–2023 között a megszűnések közel fele valamilyen átalakulás eredménye volt: beolvadás, kiválás, cégformaváltás. Ezek nem klasszikus piacelhagyások, sokkal inkább az alkalmazkodóképesség jelei. 2024-ben viszont változott a dinamika, a felszámolások és végelszámolások száma emelkedett, míg az új alapítások száma 100 alá csökkent, és közel 80 új cégbírósági eljárás indult, ami ötéves csúcs.

Munkaerő és termelés: lassuló lendület, új fókuszok

A szektor 2023-ig folyamatosan bővítette munkaerőbázisát, közel 5 ezer fős gyarapodással 2020-hoz képest. 2024-ben viszont 1,5 %-os csökkenés következett be, jelenleg kevesebb mint 30 ezer fő dolgozik az ágazatban. Ennek hátterében részben az automatizáció és hatékonysági fejlesztések, részben a gazdasági bizonytalanságok állnak.

A személyi jellegű ráfordítások azonban emelkedtek, 2023-ban egy főre vetítve elérték a 12 millió forintot, ami 13 %-os növekedés, és 2024-re további 10 % körüli emelkedés várható a KSH szerint. A szektorban így egyre inkább képzett, magas hozzáadott értékű munkaerőre van szükség, amely a technológiai átállást is támogatni tudja.

Árbevétel és világpiaci hatások

A szektor szoros kapcsolatban áll a globális árfolyammozgásokkal és nyersanyagpiacokkal. A 2022-es energiaválság során az árbevétel közel két és félszeresére nőtt, miközben a termelés alig változott, ami jól mutatja, mennyire árérzékeny a szektor.

2023-ban az árak normalizálódása 30 %-os visszaesést hozott az árbevételben, különösen a kisebb, tartalék nélküli vállalkozások számára jelentett ez súlyos kihívást. Ezzel párhuzamosan a fogyasztók is alkalmazkodtak, tudatosabb energiahasználat, napenergia iránti érdeklődés, decentralizált megoldások terjedése.

Új korszak hajnalán

A villamosenergia-ipar ma már messze nem „unalmas” háttériparág, az egyik legintenzívebben változó és legnagyobb stratégiai súlyú szektor lett. Az orosz-ukrán konfliktus, az inflációs hullám, a zöldátállási célok és a technológiai ugrások egyaránt éreztetik hatásukat.

A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a szektor hogyan tud egyszerre zöld, gazdaságilag stabil és technológiailag élvonalbeli maradni. Mert az energiaellátás nem csupán infrastruktúra: ez a gazdaság működésének ritmusa.

Az OPTEN Informatikai Kft. elemzése

A MEZŐGAZDASÁG ÚJ KORSZAKBA LÉP

GAZDASÁGI STABILITÁS ÉS ZÖLD ÁTÁLLÁS METSZETÉBEN

A mezőgazdaság, állattenyésztés ma már nem csupán hagyományos ágazatok, egy új korszak kulcsszereplőivé váltak. Az élelmezésbiztonság, a klímavédelem és az erőforrások fenntartható használata nemcsak környezetpolitikai célok, hanem gazdasági realitások és kihívások is egyben. Bár az ágazat GDP-hozzájárulása 2023-ra 3,2 %-ra mérséklődött a 2021-es 4,1 %-ról, a visszaesés hátterében nem strukturális gyengeségek, hanem időjárási szélsőségek, globális gazdasági sokkok és inflációs nyomás állnak. Az inputárak megugrása és a beruházások visszafogása tovább erősítette a külső hatásokra való érzékenységet, a rugalmas alkalmazkodás és a technológiai nyitottság így a túlélés feltétele lett.

Fenntarthatóság: a jövő gazdasági alapja

A fenntarthatóság ma már nem választható opció, hanem a szektor versenyképességének új alapja. Az EU Zöld Megállapodása és a Közös Agrárpolitika új támogatási ciklusa egy olyan rendszert hozott, ahol a környezeti feltételek teljesítése gazdasági előnnyé válik.

A precíziós gazdálkodás, a regeneratív és ökológiai modellek, a talajkímélő technológiák vagy a vízhasználat racionalizálása már nem csupán alternatívák, hanem a támogatási jogosultság és a piaci túlélés zálogai. Bár a minősített ökogazdaságok aránya még nem ugrott meg, a szemléletváltás érzékelhető, egyre többen tekintenek a fenntarthatóságra mint hosszú távú lehetőségre, nem mint rövid távú költségre.

A szektor tehát kétpólusú pályán mozog, gazdasági súlya némileg csökken, miközben stratégiai szerepe erősödik. A kérdés már nem az, hogy merre, hanem az, hogy ki, mikor és milyen gyorsan tud alkalmazkodni, és ki kerül a zöld gazdaság élvonalába.

Cégmozgások a mezőgazdaságban és állattenyésztésben – stabil bázis, visszafogott dinamika

Az OPTEN adatai szerint 2024-ben mintegy 10,3 ezer működő társas vállalkozás tevékenykedett ebben a körben. Ez 2019-hez képest 3,8 %-os növekedést jelent, ugyanakkor az elmúlt két évben enyhe csökkenés figyelhető meg.

A nem évelő növénytermesztés adja a vállalati struktúra gerincét, míg az állattenyésztésben öt év alatt közel száz cég tűnt el, vélhetően az inputköltségek emelkedése és az értékesítési láncok átrendeződése miatt. Az új alapítások száma 2024-ben ismét csökkent, ami már a harmadik ilyen év, a belépési kedvet a bizonytalan piaci környezet és a fenntarthatósági feltételek is fékezhetik.

A megszűnések aránya ugyan mérséklődött, de még nem érte el a járvány előtti szintet. A legnagyobb kivonulás a vegyes gazdálkodásban és az állattenyésztésben zajlott le. Mindez azt jelzi, hogy a mezőgazdasági vállalkozói kör lassan, de biztosan átalakul, és egyre inkább azok maradnak versenyben, akik pénzügyileg, technológiailag és környezeti szempontból is alkalmazkodóképesek.

Látszólagos hatékonyság – dráguló működés, apadó mozgástér

Bár a szektor árbevétele öt év alatt több mint 60 %-kal nőtt, 2023-ra ez már csak 4,5 %-os emelkedést mutatott. A számok mögött komoly költségszerkezeti nyomás rajzolódik ki, az anyagjellegű ráfordítások aránya elérte a 71 %-ot, ami az elmúlt évek egyik legmagasabb értéke.

A 2022-es energiaválság hatása egyértelműen megjelent, de ami még fontosabb, nem is múlt el. Az inputárak egy része tartósan beépült a működésbe, és új típusú kiadások – például fenntarthatósági vagy technológiai fejlesztések – is növelik a terheket.

A személyi jellegű ráfordítások 2023-ban közelítették a 300 milliárd forintot, ami két év alatt több, mint 30 %-os növekedést jelent. Ez úgy történt, hogy közben a foglalkoztatottak száma csökkent: 2024-ben 64,8 ezer fő dolgozott a szektorban, szemben a 2021-es 67 ezerrel.

Az egy főre jutó árbevétel 2023-ban közel 50 millió forintra emelkedett, de ez már nem feltétlenül a termelékenység javulását jelzi, inkább a költségek áthárítását, az inflációs hatások beépülését és az energiaigényes folyamatok drágulását.

A szektor tehát látszólag hatékonyabb, valójában azonban sérülékenyebb és költségérzékenyebb lett. A jövő sikere nemcsak a méret, hanem a hozzáadott érték, a költséghatékonyság és az innováció iránti nyitottság függvénye.

Összegzés – Mezőgazdaság, állattenyésztés 2.0?

A magyar mezőgazdaság és állattenyésztés egy új működési modell küszöbén áll. A fenntarthatóság, a hatékonyság és a technológiai fejlődés nem pusztán hívószavak, hanem a jövő működési feltételei. A szektor alapjai stabilak, de az eddigi növekedési logika kifulladóban van. A zöld fordulat nemcsak lehetőség, hanem gazdasági szükségszerűség, azok a vállalkozások kerülnek előnybe, amelyek nemcsak megfelelnek az új kihívásoknak, hanem előre gondolkodnak, és értéket teremtenek a fenntarthatóságon keresztül.

Az OPTEN Informatikai Kft. elemzése

A JÁRMŰGYÁRTÁS SZEREPE ÉS KIHÍVÁSAI MAGYARORSZÁGON

A JÁRMŰGYÁRTÁS TOVÁBBRA IS A MAGYAR IPAR EGYIK LEGMEGHATÁROZÓBB ÁGAZATA

A járműgyártás továbbra is a magyar ipar egyik legmeghatározóbb ágazata, amely nemcsak a gazdasági teljesítményben játszik kulcsszerepet, hanem az ország nemzetközi versenyképességét is meghatározza. A szektor jelentőségét jól mutatja, hogy a Mercedes új gyártóüzemmel duplájára növeli a kecskeméti gyár kapacitását, erősítve Magyarország pozícióját az európai autógyártásban. Az iparág ugyanakkor komoly kihívásokkal néz szembe, különösen a fenntarthatósági előírások és a technológiai átalakulás terén.

Növekedés és visszaesés: A szektor aktuális állapota

Bár a magyar járműgyártás az elmúlt években növekedett, 2024-ben jelentős visszaesés következett be. A KSH adatai szerint 2023-ban még 9,3 %-os növekedést regisztráltak, de 2024-ben már 9,1 %-os csökkenés történt. Ez is mutatja, hogy a szektor erősen kitett a globális gazdasági változásoknak. A termelési érték 2023-ban 13,7 ezer milliárd forint volt, ami 2024-re 13,1 ezer milliárdra csökkent. Bár a járműipar részesedése az ipari termelésből stabilan 24-25 % között mozog, a visszaesés arra figyelmeztet, hogy a szektornak alkalmazkodnia kell a gyorsan változó környezethez.

Az Európai Unió 2035-től kizárólag kibocsátásmentes járművek újonnan történő forgalomba helyezését engedélyezi, ami teljes iparági átalakulást követel meg. Ez a magyar autógyárak számára azt jelenti, hogy a beszállítói hálózatoknak és az üzemeknek fel kell készülniük az új technológiákra. A magyar autóipar fenntarthatósági törekvései 2024-ben és 2025-ben is egyre inkább a zöld átállásra koncentrálnak. Az elektromos járművek gyártására való átállás mellett a beszállítói láncok is gyorsan alkalmazkodnak az új technológiai igényekhez. Az olyan jelentős beruházások, mint a kínai BYD elektromos járműgyára Szegeden, valamint a BMW új debreceni üzemének tervei, mind hozzájárulnak Magyarország pozíciójának erősödéséhez az elektromobilitás terén. Ezen kívül a Bosch új, elektromos kormányművet gyártó maklári üzeme is fontos lépés a fenntartható autógyártás irányába, hiszen az ilyen típusú alkatrészek iránti kereslet folyamatosan növekvő tendenciát mutat.

A járműgyártás több lábon áll

A magyar járműgyártás nemcsak a gépjárművekre épül, hanem a vasúti, légi és harcjárművek területén is fejlődik. A Dunakeszi Járműjavító nemzetközi projektekkel erősíti a magyar vasúti járműgyártást, míg a Rheinmetall együttműködésével Magyarország a legmodernebb harcjárművek, például a KF51 Panther és a Gidrán 4×4 gyártásába is bekapcsolódott. Emellett a védelmi ipar és a dróntechnológia fejlesztése is lendületet kapott. Ezek a beruházások is bizonyítják, hogy Magyarország járműgyártása sokszínű, versenyképes és iparilag meghatározó.

Piaci stabilitás és kihívások

A szektor viszonylag stabil vállalati struktúrával rendelkezik, az OPTEN adatai szerint kevesebb mint 800 vállalkozás működik közvetlenül a járműgyártásban, de a beszállítók és kapcsolódó iparágak ennél jóval többen vannak. Az elmúlt három évben a működő cégek száma alig változott, és az újonnan alapított, illetve megszűnő vállalkozások száma is mindössze 20 körül mozgott évente. Ez azt mutatja, hogy a járműipar kevés, de tőkeerős vállalatokra épül, amelyeket főként a nagy nemzetközi autógyártók, mint az Audi, a Mercedes és a Suzuki dominálnak. A kisebb vállalkozások jellemzően beszállítói szerepet töltenek be.

A magyar járműipar az ország ipari termelésének 24-25 %-át adja, és erősen exportorientált. Ez azt jelenti, hogy a szektor különösen érzékeny a globális változásokra, például a nyersanyagárak ingadozására, az elektromobilitás térnyerésére és a beszállítói láncok átalakulására. A kínai és amerikai piacok változásai, valamint az EU fenntarthatósági előírásai közvetlen hatást gyakorolnak a magyar autóiparra. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a szektor hogyan tud alkalmazkodni a zöld technológiák és az elektromos hajtás terjedéséhez.

Költségszerkezet és versenyképesség

Magyarország továbbra is vonzó célpontja az autóipari beruházásoknak, amit a kormány aktív támogatása és a jelenleg zajló több ezer milliárd forint értékű fejlesztések is igazolnak. Ugyanakkor számos kihívás is terheli a szektort. A szakképzett munkaerő hiánya miatt egyre több vállalat kényszerül külföldi munkavállalók bevonására vagy az automatizáció fokozására. Közben a magas energia- és alapanyagköltségek növelik a termelési kiadásokat, és a bérköltségek emelkedése is fokozza a pénzügyi nyomást.

Az OPTEN adatai szerint a járműgyártásban dolgozók száma meghaladta a 115 ezer főt, de még mindig elmarad a járvány előtti szintektől. 2024-ben a szektor kibocsátása 9,1 %-kal csökkent, miközben a létszámnövekedés és az infláció miatt a bérköltségek is jelentősen emelkedtek. Mindez tovább nehezíti a vállalatok pénzügyi helyzetét, hiszen csökkenő kibocsátás mellett kell egyre magasabb költségeket fedezniük.

Bár a szektor árbevétele 2023-ban 11 %-kal nőtt, ennek jelentős része a 23,5 %-os bértömeg emelkedésére ment el. Ezzel szemben az anyagjellegű ráfordítások csupán 9,6 %-kal nőttek, ami némi mozgásteret biztosított a vállalkozásoknak. A számok világosan mutatják, hogy a munkaerőköltségek gyorsabban nőnek, mint az egyéb költségek, ami hosszú távon csökkentheti a versenyképességet, ha a termelékenység nem javul.

A magyar járműgyártás egy dinamikusan fejlődő, de kihívásokkal teli időszakban van. A fenntarthatósági követelmények, a technológiai átállás és a költségszerkezet átalakulása mind hatással vannak az iparág jövőjére. A vállalatok előtt álló legnagyobb kérdés az, hogyan tudják fenntartható módon növelni a versenyképességüket, miközben alkalmazkodnak a globális változásokhoz és a piaci elvárásokhoz.

Az OPTEN Informatikai Kft. elemzése

MAGYARORSZÁG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZERE ÁTALAKULÓBAN

FENNTARTHATÓSÁG VAGY PIACI KONCENTRÁCIÓ?

Magyarország hulladékgazdálkodása teljes átalakuláson megy keresztül, amelynek célja a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság erősítése. Az új koncessziós rendszerben a MOHU MOL Zrt. vette át az irányítást, miközben a szabályozások is szigorodtak, a gyártók nagyobb felelősséget vállalnak, a visszaváltási rendszer bevezetésével pedig több csomagolóanyag kerül vissza a körforgásba – legalábbis ez a terv. A statisztikák ígéretesek – 2025 januárra már több mint egymilliárd italcsomagolás került újrahasznosításra, a MOHU közlése alapján pedig másodpercenként átlagosan 100 palackot adnak vissza a vásárlók.

A gyakorlatban azonban nem minden ennyire fekete-fehér. Az italcsomagolások visszaváltása elvileg csökkenti a szeméthegyeket, de sokan panaszkodnak a rendszer bonyolultságára és a kevés visszaváltópontra. A lomtalanítás új, gyűjtőpontos megoldása rendezettebbé teheti a folyamatot, de kényelmetlenebbé is válhat azoknak, akik eddig egyszerűen kipakolták a régi bútorokat a ház elé.

A cél nemes, kevesebb szemét, több újrahasznosítás, fenntarthatóbb működés. Az viszont még kérdés, hogy a rendszer mennyire bizonyul hatékonynak a valóságban. Egy biztos, mind a lakosságnak, mind a cégeknek alkalmazkodniuk kell – a siker pedig azon múlik, mennyire működik ez a kompromisszum.

A hulladékgazdálkodási piac strukturális átalakulása

A hulladékgazdálkodási szektorban évek óta megfigyelhető volt a cégszám lassú csökkenése, de 2024-re ez a folyamat drámaibb méreteket öltött. Az elmúlt öt év során közel 70 céggel csökkent a piac szereplőinek száma, ennek több mint 60 %-a pedig 2024-ben történt. Az elmúlt években a cégalapítások és a cégmegszűnések egyensúlyban voltak, de 2024-re jelentősen megugrott a felszámolások, kényszertörlések aránya.

A megszűnések egyik fő oka a piaci koncentráció növekedése, a szigorodó szabályozásoknak leginkább a tőkeerős nagyvállalatok tudnak megfelelni, míg a kisebb, kevésbé stabil cégek kiszorulnak. A 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű cégek száma stagnál, miközben a milliárd feletti nagyvállalatok aránya folyamatosan nő. 2024-ben a legnagyobb szereplők már a teljes piaci árbevétel 90 %-a felett rendelkeztek, miközben 2019-ben ez az arány még 80 % alatt volt.

Az új eljárások hatása a jövőre

A cégszám további csökkenését vetíti előre, hogy a 2024-ben indított cégbírósági eljárások száma jelentősen megnőtt, meghaladta a 100-at, ami 10 %-os emelkedést jelent az előző évhez képest. A felszámolások és kényszertörlések dominálnak, de érdekes trend, hogy az előzmény nélküli felszámolási eljárások aránya is nőtt. Ez azt jelzi, hogy egyre több cég nem a fokozatos lejtmenet, hanem hirtelen fizetésképtelenség miatt szűnik meg.

A piacról való önkéntes kilépés is gyakoribbá vált, a végelszámolással megszűnő cégek száma 50 %-kal nőtt egy év alatt. Ez egyértelműen arra enged következtetni, hogy sok kisebb szereplő érzi fenntarthatatlannak a működését az új piaci feltételek között, inkább tudatosan szállnak ki, mintsem a piac által kiszorítva legyenek.

Az átalakulás hatására különösen a kisebb hulladékgazdálkodási vállalkozások kerültek nehéz helyzetbe. A megváltozott piaci viszonyok és a megnövekedett adminisztratív terhek miatt egyes regionális szereplők nem tudják fenntartani működésüket, vagy jelentősen csökkenteniük kell tevékenységüket. Noha a koncessziós rendszer célja az egységes és hatékony hulladékgazdálkodás kialakítása, a kisebb vállalkozások számára ez komoly kihívásokat jelent, különösen azoknak, akik korábban önállóan láttak el hulladékkezelési feladatokat.

Fenntarthatóság vagy piaci torzulás?

Bár a szektor árbevetéle dinamikusan nő, a kisebb szereplők helyzete egyre bizonytalanabb. Míg 2019-ben a 100 millió forint alatti árbevételű cégek a teljes piac 63 %-át tették ki, 2023-ra ez az arány 58 %-ra csökkent, és a tendencia folytatódhat. Az 1 milliárd forintot meghaladó cégek része ezzel szemben 2019-ben 10 % volt, 2024-re pedig már 15 %.

A hulladékgazdálkodásban a fenntarthatósági szempontok erősödnek, de a piaci átalakulás azt mutatja, hogy ezt leginkább a nagyobb, stabilabb háttérrel rendelkező vállalatok tudják kihasználni. A kisebb cégek egyre kevesebb szeletet hasíthatnak ki a piacból, ami hosszútávon újabb kihívásokat jelenthet a fenntarthatóság szempontjából is. A kérdés az, hogy a 100 millió és 1 milliárd közötti cégek tudnak-e alkalmazkodni az új piaci feltételekhez, vagy további koncentráció várható a szektorban.

A hulladékgazdálkodás a fenntartható jövő kulcsterülete, de a mostani átalakulás hatásaival még számolni kell. A kérdés nem csak az, hogy a rendszer fenntarthatóbb lesz-e, hanem az is, hogy milyen cégszerkezetben valósul meg a jövő hulladékgazdálkodása Magyarországon.

Az OPTEN Informatikai Kft. elemzése

AZ ÉLELMISZERIPAR FENNTARTHATÓSÁGI FORDULÓPONTJA

AZ ÉLELMISZERIPAR KORSZAKVÁLTÁS ELŐTT ÁLL

Az élelmiszeripar olyan korszakváltás előtt áll, amely meghatározza jövőjét. A fenntarthatóság kérdése már nem csupán egy trend, hanem az iparág egyik legfontosabb kihívása. A fogyasztói igények, a szabályozói elvárások és a klímaváltozás együttes hatása radikális átalakulást sürget. Az Európai Unió aktívan dolgozik azon, hogy az agrár-élelmiszeripari szektor hosszú távon fenntarthatóbbá váljon, és ezzel biztosítsa az élelmiszerbiztonságot a jövő generációi számára.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb jelentése szerint az élelmiszeripar felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyharmadáért. Ez egyértelműen mutatja, hogy a fenntartható megoldások kidolgozása nem halogatható. Emellett az élelmiszeripar hatása túlmutat a környezetvédelmen, az európai lakosság több mint fele túlsúlyos, ami rávilágít arra, hogy az iparágnak kulcsszerepe van az egészséges és fenntartható táplálkozás előmozdításában.

Az EU Farm to Fork stratégiája világos célokat határoz meg, a teljes élelmiszerrendszernek zöldebbé, ellenállóbbá és klímasemlegessé kell válnia 2050-ig. Az iparági szereplők számára ez egyértelmű irányt jelöl ki – innováció, energiahatékonyság és digitalizáció nélkül nincs fenntartható növekedés.

A hazai élelmiszeripar is alkalmazkodási kényszerben van. Bár 2024-ben már érzékelhető volt némi stabilizálódás, a piaci nehézségek továbbra is fennállnak. A volumenkibocsátás ugyan növekedett, de a gazdasági nyomás még mindig erős. Az árbevétel 3,8 %-kal emelkedett, de az infláció, az energiaárak és a munkaerőköltségek továbbra is komoly terhet rónak a vállalkozásokra.

2023-ban az élelmiszeripari kibocsátás történelmi mélységekbe süllyedt, és több mint 10 %-os csökkenést mutatott az előző évhez képest. Az export teljesítménye különösen gyenge volt, az előző év szintjének mindössze 88 %-át érte el, míg a belföldi értékesítés volumenindexe 91 % körül alakult. 2024-ben a kibocsátás növekedett, de a volumen még így is jelentősen elmaradt a 2023-at megelőző időszaktól. Az árbevételben is érzékelhető volt némi növekedés, de a vállalatok egy része még mindig küzd a költségek fedezésével.

A vállalkozási kedv fordulóponthoz érkezett, míg 2023-ban a cégalapítások száma mélyponton volt, 2024-ben közel 50 %-os növekedést mutatott. Az új alapítások száma újra meghaladta a 200-at, míg 2023-ban mindössze 139 új vállalkozás jött létre, amely az elmúlt hat év negatív rekordját jelentette. Azonban a megszűnések száma is emelkedett, 2024-ben megközelítette a 300-at, ami az elmúlt évek egyik legmagasabb értéke. Ez a dinamika arra utal, hogy miközben új szereplők próbálnak belépni a piacra, sokan nem bírják a gazdasági nyomást és kénytelenek bezárni.

A foglalkoztatottság is jelentős változásokon ment keresztül. 2019 és 2022 között a munkaerő száma lassan, de folyamatosan nőtt, és 2022-ben 93 ezer fő körül alakult. A 2023-as visszaesés miatt azonban 1 300 fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Az infláció miatt bekövetkezett bérkorrekciók 2022-ben 15,2 %-os, 2023-ban pedig 18,7 %-os növekedést eredményeztek a személyi jellegű ráfordításokban, ami drágábbá tette a foglalkoztatást. 2024-re azonban a volumenkibocsátás növekedése magával hozta a foglalkoztatás emelkedését is, és az elmúlt hat év legmagasabb létszáma jelent meg ebben az évben, 93,3 ezer fővel.

Az élelmiszeripar magas anyagigényű szektor, amelyben az energiaárak kulcsszerepet játszanak, különösen az energiaintenzív ágazatokban, mint például a sütőipar vagy a hűtött termékeket előállító szegmensek. Az anyagköltségek az árbevétel több mint 70 %-át teszik ki, de egyes területeken, mint például a növényi és állati olajgyártás, ez az arány 90 %-ot is elérhet.

A szektor adózott profittartalma 2023-ra 4,3 %-ra csökkent a 2022-es 4,7 %-hoz képest. Az eladósodottság szintje továbbra is magas maradt, 2022-ben a forrásokon belül a kötelezettségek aránya megközelítette a 60 %-ot, de 2023-ra stabilabbá vált, 55 %-ra mérséklődött. Mindez úgy történt, hogy a kötelezettségek szinte stagnáltak, míg az eszközállomány közel 5 %-kal nőtt, ami pozitív fejleménynek tekinthető.

A piac egyértelműen a fenntartható megoldások felé mozdul. Azok a vállalkozások, amelyek gyorsan alkalmazkodnak, hatékony energiafelhasználásra térnek át, és csökkentik ökológiai lábnyomukat, versenyelőnyhöz juthatnak. Az exportképesség növelése is elengedhetetlen, hiszen a nemzetközi piacokon egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntartható termelés és a karbonsemlegesség.

A 2025-ös év fordulópont lehet, az élelmiszeriparnak most kell eldöntenie, hogy a jövő kihívásaira reaktívan vagy proaktívan válaszol. Az szektor előtt álló lehetőségek egyértelműek, energiahatékony működés, digitalizáció, körforgásos gazdaság, fenntartható alapanyagok és exportorientált szemlélet.

Az élelmiszeripar jövője nem pusztán gazdasági kérdés – hanem társadalmi és környezeti felelősség is. Azok a vállalatok, amelyek felismerik ezt, nemcsak sikeresebbek lesznek, hanem aktív szereplői egy fenntarthatóbb, élhetőbb világnak.

Az Opten Informatikai Kft. elemzése

AMIT NEM TUDSZ MEGMÉRNI

AZT CSAK SOKKAL NAGYOBB KÖLTSÉG ÉS ENERGIA ÁLTAL TUDOD KONTROLLÁLNI

Szerencsére elmúltak azok az idők, amikor a Huaweiről a legtöbb embernek csupán a mobiltelefonok jutottak eszébe, de talán még a szakmai „keménymag” sincs tisztában vele, milyen széles a cég termék- és szolgáltatás palettája. A hírekben és a közösségi média platformokon az utóbbi hónapokban megjelenő, a Hauwei által fejlesztett elektromosautó szoftverek és rendszerek, a szintén a cég által kifejlesztett, minden korábbinál nagyobb teljesítményre képes chipek vagy a legújabb, immár három részben hajlítható mobil mind izgalmas és a jövőt egyértelműen meghatározó fejlemények, de van egy tényleg csak a szakmaibeliek által ismert, az autóknál és mobiltelefonoknál ugyan sokkal kevésbé izgalmas vagy látványos terület, ami cserébe szó szerint mindannyiunk életét befolyásolja – ez pedig az áramellátás. A napokban, Spanyolországban és Portugáliában történt események minden korábbinál jobban rávilágítottak arra, milyen fontos a hálózatok védelme. A mindennapokban nincs szükség semmilyen tragikus eseményre ahhoz, hogy evidenciaként kezeljük, és komoly figyemet fordítsunk az áramellátás biztonságára, ill. a disztribució, monitoring vagy adatforgalom hatékonyságára.

Ezt felismerve hozta létre a Huawei 2020-ban az ún. Elektromos Hálózatok Digitalizációjáért felelős Üzleti Egységet, amelynek célja – mind az energia, mind a költségek terén – a hálózatok biztonságának, ellenőrizhetőségének és hatékonyságának biztosítása és növelése a digitalizáció segítségével. Hogy a hangzatos szavak mögött pontosan milyen megoldások vannak, az már nem a „jövő zenéje”, hanem a ma valósága, és erről bárki meggyőződhet, többek között Kínában, az agyag hadseregéről híres 40 milliós Shaanxi tartományban, ahol szakítva az eddigi GSM alapú adattovábbítással, 18 millió okosmérő működik ún. HPLC technológiával. A hight powerline communication, azaz a már meglévő áramhálózaton történő adattovábbítás technológiája sokkal többet tud annál, mint hogy megspórolja a GSM kártyák megvételének és díjának árát. Megbízhatóságán túl – 99,8-99.9% – legfőbb  erénye a hagyományos, egyirányú adattovábbítással szemben a kétirányú kommunikáció. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az átlagos (szaknyelven szólva: lakossági) felhasználónak, pl. hiba vagy áramkimaradás esetén nem kell betelefonálni az áramszolgáltatónak, ha éppen nyaral, nem kell attól tartani, hogy leolvad a hűtő, reggel nem kell arra ébredni, hogy nem töltött fel a telefon vagy az autó, mert a rendszer automatikusan jelzi a hibát, annak pontos helyét és a legtöbb esetben annak okát is. Az áramszolgáltató tehát időt, munkaórát és energiát, tehát pénzt spóról azzzal, hogy tudja hova kell menni, mit kell ott csinálni, sőt ki kell-e menni egyáltalán vagy a hiba a központból is orvosolható. És ez még nem minden.

Mint mindenhol a világon, hazánkban is gyorsan terjednek a házi napkollektorok, panelek és mini naperőművek, ami egyrészt rendkívűl pozitív fejlemény, másrészt nem elhanyagolható kihívás elé állítja a szolgáltatókat. A probléma egyik oka a hazánkban sok helyen elavult hálózat, másrészt, hogy a Nap nem hajlanó kíszámíthatóan akkor, annyit és olyan intezítással sütni, ahogy azt a felhasználó és a szolgáltató szeretné. Ez tehát folyamatos szabályozást igenyel, ami viszont csak akkor lehetséges, ha percre pontos adatokkal rendelkezünk. Ebben az esetben viszont nem csak a felhasználó, de a szabályozott keretek között a szolgáltató is be tud avatkozni, mikor mennyi energiát kell vagy lehet visszatáplálni a hálózatba. Ezzel előbbi szereplő a rezsi terén, utóbbi pedig a költségek terén tud jelentős összegeket megspórolni.  Peter Drucker híres mondását parafrazálva miszerint „Amit nem tudsz megmérni, azt nem tudod irányítani”, mi azt mondjuk: „Amit nem tudsz megmérni, azt csak sokkal nagyobb költség és energia árán tudod kontrollálni”, azaz érdemes beruházni.

És hol tart ezen a téren Magyarország? Bizonyos szempontból előrébb, mint Európában bármelyik ország, hála az MVM, egészen pontosan a Démász és a Huawei együttműködésének. A jelen pillanatban is folyó, a kontinensen első alkalommal megszervezett kisérlettel a két cég azt vizsgálja, hogy az említett HPLC technólógia vajon igazán rossz körülmények (nagy impedencia) mellett is megállja-e a helyét. A Kecskemét mellett kiválasztott terület, mind a régi vezetékek, mind a mérőegységek közötti távolság tekintetében remek helyszínként szolgál. A júliusban befejeződő teszt reményeink szerint egyértelmű bizonyítékként fog szolgálni, melyik technológiáé a jövő.

Addig viszont kinek-kinek érdeklődésének megfelelően érdemes elmerülni az egyéb termékek tanulmányozásában, mert sok területen (AI, big data, elektromos autók, chip gyártás) Kína már nem a felzárkózás fázisában van, hanem eljött az idő, hogy ő diktálja a trendeket.

OKOS ÉPÜLETEK ÉS OKOS VÁROSOK

A JÖVŐ FENNTARTHATÓ MEGOLDÁSAI

Az okos épületek és okos városok koncepciója egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, mivel a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság iránti igény egyre inkább összefonódik. Továbbá az innovatív megoldások hozzájárulnak a környezetvédelemhez és az élhetőség javításához.

Az okos épületek kifejezést manapság gyakran használjuk, de mit is értünk ezalatt? Olyan épületeket (irodaház, gyárépület, parkolóház stb.), amelyek fejlett technológiákat alkalmaznak az energiahatékonyság, a biztonság és a kényelem növelése érdekében. Ezek az épületek számos szenzort és automatizált rendszert használnak, amelyek folyamatosan figyelik és optimalizálják az épület működését.

Mit értünk energiahatékony működés alatt?

Az okos épületek egyik legfontosabb előnye az energiahatékonyság növelése. Az intelligens rendszerek képesek automatikusan szabályozni a fűtést, hűtést és világítást, figyelembe véve az időjárási körülményeket és az épület használatát. Ez nemcsak a rezsiköltségek csökkentését eredményezi, hanem hozzájárul a környezetvédelemhez is.

Biztonság és kényelem

Az okos épületek biztonsági rendszerei fejlett technológiákat alkalmaznak, mint például a biometrikus azonosítás és a távoli megfigyelés. Ezek a rendszerek nemcsak a felhasználók biztonságát növelik, hanem kényelmesebbé is teszik az életet, például azzal, hogy lehetővé teszik a távoli hozzáférést és vezérlést. Nemcsak okos épületekről, hanem „okos ökoszisztémákról” is beszélhetünk napjainkban, mint például a városok.

De milyen is egy okos város?

Az okos városok olyan települések, amelyek integrált technológiai megoldásokat alkalmaznak a városi élet különböző területein, mint például a közlekedés, az energiaellátás és a hulladékgazdálkodás. Az okos városok célja, hogy fenntarthatóbbá és élhetőbbé tegyék a városi környezetet. Az okos városokban a közlekedési rendszerek képesek a forgalom optimalizálására, csökkentve ezzel pl. a közlekedési dugókat. Az intelligens közlekedési lámpák és a valós idejű forgalmi adatok elemzése lehetővé teszi a hatékonyabb közlekedést és a károsanyag-kibocsátás csökkentését.

Energiaellátás

Az okos városokban az energiaellátás hatékonyságát többféle módon növelik:

Intelligens hálózatok segítségével (smart grids) képesek vagyunk valós időben szabályozni az energiafogyasztást, optimalizálva ezzel az energiaelosztást és csökkentve a pazarlást.

Az energiatárolás napjainkban szintén nagyon aktuális téma. Az akkumulátorok és egyéb energiatároló rendszerek lehetővé teszik az energia tárolását, így a megújuló energiaforrásokból származó energia felhasználása kiegyensúlyozottabbá válik.

A Hulladékgazdálkodás is történhet intelligens, adatvezérlt módon. Ebben nagyban segíthetnek bennünket pl. az Intelligens szenzorok, amelyek a hulladékgyűjtő konténerekbe építve figyelik a telítettséget, és jelzik, amikor szükséges az ürítés. Ez optimalizálja a hulladékgyűjtési útvonalakat és csökkenti a felesleges szállításokat.

Záró gondolatok

Az okos épületek és okos városok jelentős szerepet játszanak a fenntartható jövő megteremtésében. Az innovatív technológiák alkalmazása nemcsak a környezetvédelemhez járul hozzá, hanem javítja az emberek életminőségét is. Ahogy a technológia tovább fejlődik, egyre több lehetőség nyílik meg előttünk, hogy fenntarthatóbb és élhetőbb világot teremtsünk.

Cseh István
evosoft Hungary Kft.

KÖZÉPPONTBAN A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG

EGY ZALAI CÉG SIKERTÖRTÉNETE

Az emberek nagy többsége vélhetően ivott már repohárból életében: az utóbbi években fesztiváltól falunapig, táncháztól fociig alig van rendezvény, ahol ne használnák e műanyag alkalmatosságokat. Azt viszont biztosan kevesen tudják, hogy hazai hódításuk egy zalaegerszegi cégnek köszönhetően indult meg.  A Hanaplast Kft-ről van szó, mely 2012-ben jelent meg a termékkel a magyar piacon, akkor még úttörőként. Csak a biztonság kedvéért rögzítsük: arról a műanyag pohárról beszélünk, amiben ma már a legtöbb rendezvényen az italt adják – elsőre betétdíjat kérnek a kuncsafttól, ami a végén visszajár. Illetve vannak más módszerek is a vendég „kártalanítására” – de erről bővebben később. Kezdjük a Hanaplast indulásával. Vendégünk, Hanisch András a vállalat ügyvezetője.

Az ötlet 2011-ből való, amikor még a Club Grabowsky szórakozóhelyet üzemeltettem Zalaegerszegen – mesélte Hanisch András, a társaság alapító társtulajdonosa és ügyvezetője. – Az volt a kiinduló probléma, hogy például az egyszer használatos poharak miatt elképesztő mennyiségű szemét képződött a rendezvényeinken, amitől megszabadulni elég nagy gondot és költséget is jelentett. Közben külföldi koncerteken, meccseken járva tudtam, hogy létezik az úgynevezett repohár, ám itthon nem találtam hozzá beszerzési forrást. Adódott tehát a következő lépés: csináljuk meg mi.

A Hanaplast létrejötte után az első évek lassú növekedéssel teltek, majd elérkezett 2019, ami igazi robbanást hozott a repoharak piacán. A zalai cég átlépte a határokat is: máig az ő poharaikat használják a svájci és osztrák jégkorong élvonalban, a magyar labdarúgó NB I-ben és a legnagyobb horvát futballklubok meccsein is.

Egyrészt a környezettudatosság, az újrahasznosíthatóság iránti igény erre az időre olyan szintre jutott nálunk is, hogy már a rendezvények szervezői és vendégei is keresték ezeket a megoldásokat – emlékezett Hanisch András. – Másrészt előbbiek körében elterjedt, mennyivel olcsóbb és egyszerűbb ez a módszer. Illetve megjelent egy direktíva is az Európai Unió részéről az egyszer használatos műanyagok kivezetésére. Ennek a végső határidejét egyébként azóta többször odébb tolták, de ettől függetlenül ösztönzőként ott lebegett és lebeg az érintettek feje felett.

A repoharakat a Hanaplast a kezdetektől maga gyártja, s a folyamatban van saját innováció is. Az egerszegi cég az eszközöket egyedivé tevő (az adott sportcsapatra, fesztiválra, helyszínre utaló) díszítést többféle technológiával viszi fel a poharakra, többszörösére növelve a tartósságot. Elvégre ezeknek két használat között bírniuk kell a tisztítást és a szárítást is, ami 98 Celsius fokon történik.

Alig alkalmazkodtunk a megnövekedett igényekhez, beütött a koronavírus-járvány, emiatt másfél évünk kiesett – folytatta az ügyvezető. – A megrendelések 90 százalékkal estek vissza, de igyekeztünk megtartani a dolgozóinkat, mert speciális tudást és viszonylag jelentős betanulást igénylő munkáról van szó, s így nagyon nehéz lett volna a nulláról kezdeni. A covid után számunkra az utolsó pillanatban indult újra az élet, már nem tudtunk volna sok időt átvészelni. De a rendezvények szerencsére szinte átmenet nélkül, teljes lendülettel indultak meg újra.

Megnyugodni és hátradőlni azonban a repohár-piacon sem lehet: az újabb kihívás a termék elfogadottságának visszaesésében jelentkezett, a fogyasztók oldalán.

A rendezvényszervezők elkezdtek kiskapukat keresni a szabályokon, hogy a betétdíjat ne kelljen visszaadniuk a vendégeknek – részletezte Hanisch András. – Van, ahol a következő programon pohárra váltható bilétát adnak, másutt a vendég legközelebb „leihatja” a pohár árát, ám ezek nem arattak sikert az emberek körében. Érzékelve a problémát a piaci szereplők bevonásával létrejött egy munkacsoport, az egységes szabályrendszer kidolgozására. Az itt kidolgozott rendszerrel olyan megoldást tudunk letenni az asztalra, amelyben akár készpénz mozgása nélkül teheti majd meg a betétdíj a maga útját oda és vissza.

A Hanaplast Kft. zalaegerszegi üzemében pedig már elkészült a gyártósor, melyről az új szabályokkal harmonizáló, egyedi elektronikus azonosítóval ellátott repoharak készülnek.

A BIZTONSÁG MINŐSÉGÉBEN NEMCSAK SZLOGEN SZINTEN HISZEK

EZ A MÚLT EREJE, A JELEN VALÓSÁGA ÉS A JÖVŐNK ZÁLOGA SZÁMUNKRA

„Nekem két családom van, nyilván az első a feleségem, a gyerekeim, az unokám, az édesanyám, a testvéreim, a rokonság. A másik a cég, amit létrehoztam barátaimmal, tulajdonostársaimmal együtt. Mindenhol igyekszem úgy élni, úgy gondolkodni, hogy a minőség jelen legyen. A biztonság minőségében ezért nem csak szlogen szinten hiszek. Ez a múlt ereje, a jelen valósága és a jövőnk záloga számunkra.” Az iparág kihívásairól és eredményiről Kocsis Róberttel a Patent Csoport vezérigazgatójával beszélgettünk.

Miként került Ön a biztonsági iparágba?

Harmincöt éve, mint elfogó kezdtem a munkát. Számos betörőt sikerült „ártalmatlanítanom”. Azóta szinte minden pozícióban dolgoztam a Patentnál, mert szeretem ezt a szakmát, mert hiszek abban, hogy a biztonságra mindenkinek szüksége van. Dolgozóként, meghatározó tulajdonosként egy dolog motivált: a munkám minősége.

A motiváció mindannyiunk életében sok mindent meghatároz. Milyen értékeket tart a legfontosabbnak egy vállalat irányításában?

Minden cég értékét a piacon sikeresen eltöltött éveinek, valamint ügyfeleinek száma és minősége, valamint a dolgozóinak a száma, minősége adja. Sokszor mondtam már, a Patent legnagyobb értéke az a vezetői kör, amelyik a maga területén a legjobb. Engem, pontosabban fogalmazva, minket az motivál, hogy állandóan fejlesszünk, mindig jobbak legyünk ügyfeleink érdekében.

Vezetőként biztosan sok stresszes helyzettel találkozik. Hogyan kezeli a nehéz döntési helyzeteket?

Minden vezetőnek ajánlom, hogy legyen mellette egy jó csapat. Olyan szakemberek, akiknek van véleménye, akik kiállnak a saját igazukért. A vélemények ütköztetése fontos, a döntés felelőssége pedig a csúcsvezetőé.

Mit gondol Ön a társadalmi felelősségvállalásról, Ön szerint egy sikeres vállalatnak milyen szerepe, felelőssége, feladata van ebben.

Ahonnan a kenyerünket kapjuk, ott, amiben csak tudunk segíteni kell! Ez minden jó vállalkozás kötelessége szerintem. Büszke vagyok rá, hogy a Patent a kultúra, a sport, a közösségi élet egyik legnagyobb támogatója a működési területén. Ránk valóban jellemző, hogy ahol csak lehet segítünk. legyen szó oktatásról, vagy éppen az egészségügyről.

A weboldalukon ott áll, hogy a BIZTONSÁG MINŐSÉGE. Mit jelent ez személyesen az Ön számára?

Ez a mondat összefoglalja azt, amit a munkáról, az életről gondolok. Nekem két családom van, nyilván az első a feleségem, a gyerekeim, az unokám, az édesanyám, a testvéreim, a rokonság. A másik a cég, amit létrehoztam barátaimmal, tulajdonostársaimmal együtt. Mindenhol igyekszem úgy élni, úgy gondolkodni, hogy a minőség jelen legyen. A biztonság minőségében ezért nem csak szlogen szinten hiszek. Ez a múlt ereje, a jelen valósága és a jövőnk záloga számunkra.

Hogyan változott az elmúlt években a biztonsági szolgáltatások iránti kereslet Magyarországon? Ön szerint melyek jelenleg a legfontosabb iparági trendek?  Mit fog hozni a jövő?

Magyarországon az emberek öngondoskodása kisebb mértékű, mint tőlünk nyugatabbra. Arra viszont már egyre inkább ráismerünk, hogy bizonyos fokú védelemről gondoskodnunk kell. Ügyfélszámunk folyamatosan bővül, most már több mint 16 ezer címen vigyázzuk a biztonságot. Egyértelműen látszik, hogy a technikai eszközökben fejlődik a videórendszerekre épülő távfelügyeletek az építkezéseknél, a modern vezeték nélküli riasztórendszerek a kisebb üzleteknél, lakásoknál népszerűek. Azt azonban tudni kell, csak az a riasztó hatékony, amelyik egy távfelügyeleti céghez van bekötve, ahonnan baj esetén járőrt indíthatnak.

A mesterséges intelligencia és a digitalizáció milyen módon formálja át a vagyonvédelmet és a biztonságtechnikai ipart? Használnak-e Önök mesterséges intelligenciát a szolgáltatásaiban?

Természetesen már használjuk a mesterséges intelligenciát. Több évvel ezelőtt tettük meg az első lépéseket a diszpécserközpontunk munkájának ésszerűsítésében. A Széchenyi István Egyetemmel is együttműködtünk egy AI projektben. Ma már a kommunikációban, a marketingben és az ügyvitelben is megjelennek az AI támogatások.

Hogyan látja a vagyonvédelem jövőjét? Automatizált, mesterséges intelligencia alapú lesz, vagy megmarad az emberi jelenlét szerepe?

A technikai fejlődés nagyon gyors. De fontos leszögezni, az emberi munka a hatékony beavatkozásokat, a helyzetek mérlegelését tekintve még sokáig fontos lesz. A robotizálás változtat ezen, mi magunk is komoly drónos fejlesztéseket végzünk, sőt robotkutyákat is vizsgálunk.

Tenni, cselekedni a fenntarthatóságért egyszerre kötelesség és sürgető feladat mindannyiunk számára. Mit tehet egy vállalat a biztonsági piac területén a fenntarthatóság érdekében?

Az előbbi kérdések is a fenntarthatóságról szólnak. Amikor gazdaságosabban, hatékonyabban dolgozunk a sok innovációnak, a saját szoftverfejlesztő csapatunknak köszönhetően, csökkentjük ökológiai lábnyomunkat, és versenyképesebbek leszünk. Ez talán jó példa a hazai vagyonvédelmi piacon. Sajnos Magyarországon több ezer cég írta ki magára, hogy vagyonvédő. Ám alig van száz, aki igazán komolyan veszi ezt a szakmát, ezt a hivatást, akinek fontos az elvégzett munka minősége. Ezek közül is csak páran gondolkodunk tudatosan a fenntarthatóságról. Mi elektromos autókat is használunk, saját napelemparkról üzemel a központi irodaházunk.

Hol látná szívesen a Patent Csoportot 5, 10, 15 év múlva? MI az Ön víziója e-tekintetben? Mivel lenne elégedett?

A Patent Csoport tulajdonosai nevében is mondhatom talán, mi ezt a céget úgy építettük fel a tisztességes munkára alapozva, hogy még az unokáink számára is biztosítsa a megélhetést. Hosszú távra tervezünk, mert hiszünk abban, aki jól, becsületesen és bevételeinek nagy részét a fejlesztésekre fordítva dolgozik, megtalálja számítását a hazai piacon, és ahogyan mi is, külföldön is hírét viheti a magyar tudásnak, munkamorálnak.

Kovács Károly