MET INDUSTRY – MÉRÉSSEL ÉRTÉKET TEREMTÜNK
A HULLADÉK NEM CSAK SZEMÉT, HANEM ADAT IS
A digitalizáció, a súlyalapú rendszerek, valamint az intelligens logisztika alakítja át Európa hulladékgazdálkodását. Vajon lépést tart-e Magyarország? A rendszer vakfoltjairól, technológiai fordulatairól és a következő évtized kihívásairól beszélgettünk Pálfalvi Dáviddal, a MET Industry Kft. ügyvezetőjével.
A hulladékgazdálkodás sokáig a városi és települési infrastruktúra egyik „láthatatlan” része volt. Az elmúlt években az ágazat látványos átalakuláson ment keresztül, hiszen megjelentek a valós idejű mérési rendszerek, az intelligens útvonaltervezés, a gyűjtők – adott esetben a telítettség monitorozása és az adatalapú működés. Mindez nemcsak hatékonyabbá teszi a szolgáltatást, hanem a körforgásos gazdaság egyik alapját is jelentheti. De hol tart ebben Magyarország és milyen irányba halad Európa?
Rögtön az elején egy fontos kérdés: manapság kezeljük vagy inkább termeljük a hulladékot Európában?
Erre a kérdésre a válasz földrajzilag megoszlik. Európa számos országában (pl.: Svájc, Olaszország, Németország, Hollandia) a gyakorlat már túlmutat a puszta kezelésen, mivel náluk nem csak térfogat alapon meghatározott a hulladékszállítás díja, hanem súly alapon fizetnek a lakossági és ipari felhasználók a szolgáltatásért. Hazánkban viszont a hulladékszállítási díj sok éve meghatározott díjsáv szerint, kizárólag térfogat alapon történik.
Hol és hogyan tudja támogatni a hulladékgazdálkodás folyamatát a mérés?
A modern hulladékgazdálkodásban a mérés az alapja minden hatékonyságnövelő és fenntarthatósági törekvésnek, hiszen pontos adatok nélkül a folyamatok nem irányíthatók megfelelően. Az intelligens gyűjtőedények telítettségmérő szenzorai lehetővé teszik a logisztikai útvonalak dinamikus optimalizálását, amivel jelentősen csökkenthető a járatok üzemanyag-fogyasztása és a károsanyag-kibocsátás. A forrásnál végzett súlyalapú mérés az igazságosabb, mennyiséggel arányos díjfizetés (PAYT) bevezetését támogatja, ami közvetlenül ösztönzi a lakosságot a hulladékcsökkentésre. Összességében a mérés teszi lehetővé a hulladékáramok teljes nyomonkövethetőségét, ami a körforgásos gazdaságra való átállás elengedhetetlen feltétele.
Milyen tapasztalatok segítik az újratervezést?
Mérési eszközök bevonásában sok éves tapasztalattal rendelkezünk és egyes gyártók termékeinek kizárólagos értékesítői vagyunk hazánkban. Számos nagyobb volumenű projekten vagyunk túl az elmúlt években, és az általunk telepített tengelysúlymérlegeket használja többek között a Magyar Közút, a Budapest Közút a vármegyei kormányhivatalok, a Robert Bosch, KNORR-BREMSE vagy a ZalaZone is.
A MET Industry Kft. Magyarország egyik legspecializáltabb vállalata a mobil és telepített járműmérlegek, tengelysúlymérési rendszerek, valamint ipari és közúti mérőeszközök területén. A cég a svájci HAENNI és más prémium márkák kizárólagos hazai képviselője. Célunk, hogy ne csak terméket, hanem komplett, működő mérési megoldást adjunk át a partnereinknek.
Mit lehetne megvalósítani akár már holnaptól?
A leggyorsabb és leghatékonyabb lépés a szemétszállító járművek felszerelése okoseszközökkel – mérlegekkel, szenzorokkal, adatkijelzőkkel. A jármű „okosítása” az egyik legnagyobb hatású pont a hulladékgazdálkodás hatékonyságában. A beépített súlymérő rendszerek segítségével a jármű képes edényenként mérni a hulladék tömegét, akár ±1 kg pontossággal. Ez teszi lehetővé a valódi mennyiségalapú számlázást, a transzparenciát és a pontos elszámolást. Az RFID-alapú edényazonosításnak köszönhetően minden kuka egyedi azonosítót kap. A jármű így azonnal felismeri: kihez tartozik, milyen típusú hulladékot gyűjt, és pontosan mikor ürítették. Mindehhez az ürítés pontos GPS-koordinátája, valamint fényképe is rögzíthető. Az illegális ürítések felismerését infrasorompó és fedélzeti kamera garantálja, így minden egyes ürítés hitelesen dokumentálhatóvá válik. „Utólagos hulladékkezeléssel nem foglalkozunk, a mi kompetenciánk az anyagáram mérése, monitorozása és a valós idejű adatszolgáltatás.”
Hogyan lesz vagy lehet ez a nap végén mindenkinek jó?
A képlet innentől kezdve egyszerű és igazságos: a lakosság és az ipari szereplők is a tényleges hulladéktermelésükért fizetnek. Mindenki annyit fizet, amennyi szemetet termel. Egy ilyen korrekt fizetési rendszer kialakítása nem utópia, hanem valóság. A szolgáltatói oldalon pedig ez az adat vezérelt transzparencia teszi lehetővé, hogy a cégek optimalizálni és előre megtervezni tudják a munkafolyamataikat.
Miért fontos ez a kérdés mind mérnöki, mind fenntarthatósági szempontból?
Mérnöki szempontból az útvonaloptimalizálás kevesebb üzemanyaghasználatot, ezáltal pedig kevesebb CO2 kibocsátást eredményez. Jelentősen kevesebb a felhasznált eszközök kopása, amortizációja, így a szükséges karbantartások ideje is kitolódhat. Fenntarthatósági oldalról nézve: a lakosság kevesebb hulladékot termel a súly alapú fizetés kapcsán, amit így kisebb energiabefektetés árán lehet újrahasznosítani, ártalmatlanítani és kezelni.
Mi történik, ha mind a kukán, mind a kukásautón van mérőeszköz és az egész rendszert látjuk egyben?
Ebben az esetben már nem az adat, hanem az információ megléte a lényeges ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a hulladékkezelés módjának optimális megtervezéséhez és lebonyolításához.
Szakmai szempontból ilyenkor egy zárt láncú, öntanuló logisztikai rendszer jön létre, ahol a hulladék státusza a keletkezéstől a kezelésig nyomon követhető. A kukák telítettségi adatai alapján a rendszer dinamikus útvonaltervezéssel minimalizálja a felesleges járatokat, míg a kukásautó mérlegei validálják a begyűjtött mennyiséget, lehetővé téve a tényleges súlyalapú elszámolást (PAYT). Ez az adatintegráció nemcsak a működési költségeket és a károsanyag-kibocsátást csökkenti, hanem teljes transzparenciát biztosít a hulladékáram felett, ami a körforgásos gazdaság alapfeltétele.
Mely országok járnak ma elől ezen a területen, és mit csinálnak másképp?
Európai viszonylatban: Svájc, Svédország, Németország, Olaszország, Hollandia az, aki évekkel ezelőtt bevezette az innovatív megoldást, miszerint a súly alapú elszámolás útján ösztönzi a lakosságot és ipari szereplőket a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint a termelt hulladék mennyiségének csökkentésére. Ezekben az országokban az alkalmazott hulladékbegyűjtési technológiát illetően a hulladékgyűjtő járművekre mérlegrendszerek és RFID azonosítók vannak felszerelve, amik mérni és azonosítani tudják a begyűjtött hulladék alapján a felhasználót – így végzik a számlázást az ügyfél felé súly alapon. Továbbá a szemétgyűjtő edények ürítését útvonaloptimalizálás szerint végzik, melynek érdekében a lakosság számára API szolgáltatás áll rendelkezésre hulladéktároló kereső, illetve telítettség bejelentő funkcióval. Emellett ESG jelentéstétel lehetőségét is tudják biztosítani ipari ügyfelek számára. A technológia további előnye, hogy a szemétszállító autó vezetője valós időben látja a jármű összsúlyát ezáltal a tengelytúlterhelést is el tudják kerülni, az ebből fakadó bírságokkal együtt.
Milyen technológiai háttér szükséges ahhoz, hogy egy rendszer valóban valós idejű és hiteles adatokkal működjön?
A rendszer lelke a precíz szenzorika. Szükséges a hulladékszállító jármű hulladékgyűjtőjét / tárolóját több helyen szenzorokkal és mérlegrendszerrel ellátni melyek a járművezetőnek közvetlenül szolgáltatják a szükséges adatokat. Emellett alkalmazzák az RFID olvasót is, amely a partner számára tud releváns adatokat közvetíteni a hulladékszállítással, illetve üres hulladéktárolók elérhetőségével kapcsolatban az API-ba.
A MET Industry Kft. miért lát stratégiai lehetőséget ebben a területben?
Magyarországon a települési hulladék nagyon magas arányban végzi a depóniákban (hulladék lerakókban). Az EU-s cél viszont egyértelműen az, hogy 2035-re a hulladék maximum 10 %-a végezze a föld alatt. Ez a kontraszt óriási teret és azonnali szükségletet teremt az okos méréstechnológiai fejlesztések számára.
Miért lehet gazdaságosabb a meglévő járműflotta korszerűsítése, mint új járművek beszerzése?
A racionális okok magukért beszélnek: új járműflotta beszerzése háromszoros költséget jelent, ahhoz képest, amikor egy már meglévő szemétszállító járművet szerelnek fel utólag szenzorokkal és mérlegrendszerrel. Ez a megközelítés fenntarthatóbb is, hiszen ezáltal nincs szükség arra, hogy a még tökéletesen funkcionáló járműveket idő előtt leselejtezzék.
Mekkora költségcsökkentést hozhat egy jól működő adatalapú útvonal-optimalizálás?
A számokkal nehéz vitatkozni: az iparági tapasztalatok alapján 20-35 % közötti üzemanyag- és munkaerőköltség-csökkenést eredményez ez a fajta adatalapú megoldás.
Hogyan lehetséges, hogy az ipari szektorban egy ilyen rendszer akár néhány hét alatt megtérülhet?
A titok a láthatatlan költségek felszámolásában rejlik. A technológia rávilágít azokra a rejtett pazarlásokra, amelyek egy hagyományos, átalánydíjas rendszerben láthatatlanok maradnak. Ilyenek lehetnek például:
• a szerződés nélküli ügyfelek szemétszállításának kiszűrése;
• az útvonal és költségoptimalizált ürítés.
Ha 2030-ból tekintenénk vissza: milyen hulladékgazdálkodási rendszert tartana sikeresnek Magyarország számára?
A hulladék hasznosítására és a hulladék képződésének csökkentésére kutatások által alátámasztva a legcélravezetőbb megoldás a súly alapon történő elszámoltatás (Pay-As-You-Throw (PAYT) elv) országos szintű meghonosítása. Ezt az irányt tekinteném valódi, mérhető sikernek.
Esetleg egy jövőt meghatározó záró üzenet a végére – egy-egy mondatban – a szakma és általában az emberek, különösen a fiatalok részére?
Vigyázzunk a környezetünkre és felelősen viselkedjünk, mert unokáink jövőjét mi magunk formáljuk.
KOVÁCS KÁROLY
Tartalom megosztása: