Interjú Puskás Andrással, az MBH Bank vezérigazgató helyettesével
A világgazdaság az elmúlt időszakban tartós bizonytalansági zónába került: geopolitikai feszültségek, elhúzódó háborús konfliktusok, energiapiaci átrendeződések és inflációs nyomás formálják a gazdasági döntéseket. Ebben a környezetben a pénzügyi szektor szerepe felértékelődik – nem csupán stabilitási tényezőként, hanem aktív irányformálóként is.
A bankoknak ma egyszerre kell reagálniuk rövid távú kockázatokra és hosszú távú strukturális átalakulásokra: a fenntarthatóság, az energiaátmenet és a digitalizáció már nem különálló kihívások, hanem egyetlen komplex rendszer részei. Az MBH Bank az elmúlt évben ebben a dinamikusan változó térben erősítette meg pozícióját, miközben egyre hangsúlyosabban jelenik meg stratégiájában a felelős finanszírozás és a zöld átmenet támogatása.
Puskás Andrással, az MBH Bank vezérigazgató-helyettesével arról beszélgettünk, hogyan értelmezhető ma a bank szerepe egy instabil világgazdasági környezetben, mi változott az elmúlt egy évben, és milyen irányba tart a fenntartható pénzügyek jövője.
Ha az elmúlt egy évet egyetlen szóval kellene jellemeznie a bankszektor szempontjából, mi lenne az – és miért? Mi változott leginkább a tavalyi interjúnk óta?
Ha egyetlen szót kellene választanom, az az átmenet lenne. A bankszektornak jelenleg egy rendkívül összetett környezetben kell helytállnia: egyszerre kezeljük a klasszikus makrogazdasági bizonytalanságokat és a mélyreható strukturális átalakulást, különösen az ESG és a digitalizáció területén. A tavalyi évhez képest a legfontosabb változás, hogy a szabályozói elvárások konkretizálódtak; az elméleti tervezés szakaszából átléptünk a tényleges végrehajtási fázisba. Így ma már nem az a kérdés, hogy mit kell tennünk, hanem az, hogy milyen tempóban és hatékonysággal tudjuk beépíteni működésünkbe ezeket az elvárásokat.
A geopolitikai feszültségek és a háborús konfliktusok tartós bizonytalanságot hoztak a gazdaságba. Egy bank vezetőjeként hogyan lehet ebben a környezetben egyszerre óvatosnak és növekedésorientáltnak maradni?
Véleményem szerint a kulcs a tudatos portfóliószintű gondolkodásban és a kockázatok differenciált kezelésében rejlik. Meggyőződésem, hogy a stabilitás megőrzése és a növekedés ösztönzése nem egymást kizáró tényezők: egyszerre van szükségünk szigorú kockázatkezelési fegyelemre és célzott növekedési fókuszra a stratégiai ágazatokban. A bizonytalan környezet számunkra nem a növekedés leállítását, hanem annak sokkal tudatosabb és felelősebb irányítását igényli. Ebben a helyzetben a bank szerepe is átalakul: inkább működünk egyfajta szűrőként és katalizátorként, mintsem pusztán klasszikus finanszírozóként.
Az energiaválság nemcsak költségoldali kérdés, hanem stratégiai fordulópont is. Hogyan alakította át ez a helyzet az MBH finanszírozási prioritásait?
Az energiaválság katalizátorként működött, és egyértelműen felgyorsította az energiahatékonysági, valamint a megújuló energiával kapcsolatos beruházások finanszírozását. Ez a váltás az MBH Bank portfóliójának átrendeződésében is jól látható, hiszen ma már sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak nálunk az energetikai korszerűsítések és az alternatív energiaforrások kiaknázása.
Ezzel párhuzamosan megnőtt az igény a komplex, strukturált finanszírozási megoldásokra is. Ennek oka, hogy a zöld beruházások gyakran hosszabb megtérülési ciklussal és egyedi kockázati profillal rendelkeznek, ami a hagyományos hiteltermékeknél rugalmasabb, egyénre szabott konstrukciókat és többoldalú – akár állami támogatásokkal kombinált – finanszírozási szerkezetet igényel. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a megközelítés nem csupán egy pillanatnyi, ciklikus reakció a részünkről a piaci változásokra, hanem egy tartós stratégiai irányvonal: a jövő bankolása ugyanis már nem csupán standard termékekről, hanem ilyen mély szakmai támogatást igénylő, értékteremtő partnerségekről szól.
A fenntarthatóság az elmúlt évben sok esetben „nice to have”-ből „must have”-vé vált. Az MBH működésében hol látszik a leginkább ez a szemléletváltás?
Ez a szemléletváltás leginkább a döntéshozatali mechanizmusaink és a kockázatkezelési kultúránkban érhető tetten. A fenntarthatósági szempontok ma már szervesen beépülnek a hitelezési és befektetési döntéseink alapjaiba. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy projekt értékelésekor a pénzügyi mutatók mellett ugyanolyan súllyal vizsgáljuk annak környezeti és társadalmi hatásait is, hiszen hosszú távon ezek határozzák meg a hitelbedőlési kockázatokat és a befektetés jövőbeli értékét is. Emellett folyamatosan dolgozunk a saját belső működésünk ESG-alapú átalakításán, hogy a hitelességünk ne csak a finanszírozott projektekben, hanem a mindennapi operációnkban is megmutatkozzon. Ami korábban egyfajta választható társadalmi felelősségvállalás volt, az mára a hosszú távú üzleti stabilitás és a szabályozói megfelelés elválaszthatatlan részévé vált.
Egyre több vállalat kényszerül egyszerre megfelelni gazdasági és ESG-elvárásoknak. Hol látja ma a legnagyobb feszültséget a fenntarthatósági célok és az üzleti realitás között?
A legjelentősebb feszültséget a rövid távú megtérülési kényszer és a hosszú távú fenntarthatósági célkitűzések közötti összhang megteremtése jelenti. Látni kell, hogy a zöld beruházások kezdeti szakaszukban gyakran tőkeigényesebbek, vagy a hagyományos projektekétől eltérő cash-flow profillal rendelkeznek. Ugyanakkor a fenntarthatóság ma már nem csak morális kérdés, hanem a jövőbeli piacképesség záloga is: a szabályozói környezet és a befektetői elvárások egyértelműen ebbe az irányba terelik a vállalatokat. Bankként az a feladatunk, hogy ezt a feszültséget olyan speciális finanszírozási eszközökkel enyhítsük, amelyek áthidalják az átállási időszak pénzügyi nehézségeit.
A bankok szerepe a zöld átmenetben kulcsfontosságú. Önök inkább követik az ügyféligényeket, vagy aktívan formálják is a vállalatok fenntarthatósági döntéseit?
Mindkét szerepben jelen vagyunk, de stratégiánk szerint egyre inkább proaktívvá válunk. Nem elégszünk meg az igények puszta kiszolgálásával; edukációval és célzott termékfejlesztéssel igyekszünk formálni is azokat. A zöld átmenetben ugyanis a bankokra információs központként is tekintünk: segítünk az ügyfeleknek értelmezni a komplex szabályozásokat és megtalálni a számukra legoptimálisabb technológiai válaszokat. Ez a támogató szerepkör különösen kritikus azoknál a vállalatoknál, amelyek még csak most teszik meg az első lépéseket a fenntartható működés útján.
Az elmúlt időszakban az MBH kommunikációjában is egyre hangsúlyosabban jelenik meg a felelős finanszírozás és a társadalmi szerepvállalás. Ez mennyiben stratégiai irány, és mennyiben válasz a piaci elvárásokra?
Ez egyértelműen egy mélyen gyökerező stratégiai irány, és nem csupán egy kommunikációs válasz a piaci trendekre. Bár a külső elvárások kétségkívül erősítik ezt a fókuszt, az alapokat a belső működési elveink és az üzleti döntéseink adják. Számunkra a hitelesség a legfontosabb: a kommunikáció feladata nem a látszat megteremtése, hanem a konkrét, mérhető intézkedéseink és eredményeink transzparens bemutatása a külvilág felé.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors fejlődése új működési modelleket hoz a bankszektorban. Hol tart most az MBH ezen az úton – és mi az, amit az ügyfelek már érzékelnek ebből?
Az MBH az elmúlt időszakban jelentős mérföldköveket ért el a digitális csatornák és a belső folyamatok optimalizálása terén. Az ügyfelek ezt legközvetlenebbül a gyorsabb, egyszerűbb és személyre szabottabb kiszolgálás formájában tapasztalhatják meg. A mesterséges intelligenciát jelenleg leginkább a háttérfolyamatokban – például a precízebb kockázatelemzésben és az ügyfélkiszolgálás támogatásában – használjuk. Ez a technológiai háttér teszi lehetővé, hogy a bankunk ne csak kövesse a piaci igényeket, hanem proaktívan, szinte valós időben reagáljon rájuk.
A gazdasági bizonytalanság idején felértékelődik a bizalom. Mit jelent ma az ügyfelek számára egy stabil bank, és hogyan lehet ezt a bizalmat aktívan építeni?
Egy stabil bank ma a kiszámíthatóságot, az átláthatóságot és a következetes működést képviseli. A bizalom építése azonban túlmutat a puszta pénzügyi mutatókon; legalább annyira múlik az emberi tényezőn és a válsághelyzetek korrekt kezelésén is. Fontos a gyors reakció és a hosszú távú elkötelezettség érzete: az ügyfeleknek tudniuk kell, hogy a bank nemcsak a fellendülés idején, hanem a nehezebb gazdasági ciklusokban is biztos partnerként áll mellettük.
A magyar gazdaság erősen függ a nemzetközi folyamatoktól. Mely globális trendek azok, amelyek jelenleg a leginkább befolyásolják az MBH stratégiai döntéseit?
Stratégiai döntéseinket ma már egy rendkívül komplex nemzetközi kontextusban hozzuk meg, amelyben kiemelt figyelmet fordítunk a globális gazdasági trendek és a nemzetközi tőkepiaci folyamatok folyamatos monitorozására. Ezek közül jelenleg a dekarbonizációs törekvések, a technológiai transzformáció és a szabályozói környezet szigorodása bír a legnagyobb súllyal. Emellett a geopolitikai fragmentáció hatásait is integráljuk a modelljeinkbe, hiszen a globális ellátási láncok átrendeződése vagy az energiapiaci változások közvetlenül meghatározzák ügyfeleink finanszírozási igényeit és jövőbeli kockázati profilját.
A verseny a bankszektorban ma már nemcsak pénzügyi, hanem technológiai és szemléletbeli is. Ön szerint mi lesz a következő években a valódi megkülönböztető tényező?
A valódi megkülönböztető tényező a komplex alkalmazkodóképesség lesz. Nem elegendő csupán technológiailag fejlettnek lenni; a siker kulcsa az, hogy miként tudjuk rendszerszinten integrálni a szabályozási megfelelést, az ESG-szempontokat és a kimagasló ügyfélélményt. Az nyer, aki ezt a bonyolult rendszert nem akadályként, hanem egységes egészként tudja kezelni. A jövő jelszava a „sebesség és irány egyszerre”.
Ha előre tekintünk a következő évtizedre, mi az a pont, ahol a fenntarthatóság és a pénzügyi teljesítmény végleg nem választható szét egymástól?
Ez az összefonódás a finanszírozási döntések szintjén gyakorlatilag már ma is tart. Látni kell, hogy a tőke ára és hozzáférhetősége ma már közvetlenül függ a fenntarthatósági teljesítménytől. Ez a tendencia a jövőben tovább fog erősödni: a piaci és befektetői logika szerint a fenntartható működés válik az üzleti biztonság alapfeltételévé, így hosszú távon a pénzügyi eredményesség és az ESG-szemlélet teljesen elválaszthatatlan dimenziókká válnak.
Ebben a gyorsan változó, sokszor bizonytalan környezetben mi az a személyes meggyőződés vagy belső iránytű, amelyhez vezetőként minden körülmények között ragaszkodik?
Számomra a legfontosabb iránytű a következetesség és a hosszú távú gondolkodás. Még rövid távú piaci nyomás alatt is ragaszkodni kell azokhoz a szakmai alapelvekhez, amelyek a stabilitásunkat adják. Ide sorolom a transzparenciát és a megalapozott döntéshozatalt: meggyőződésem, hogy bizalmi iparágban csak ezek mentén érhető el tartós és hiteles eredmény.
KOVÁCS KÁROLY
Tartalom megosztása: