ENERGIAFÜGGETLENSÉG, ENERGIABIZTONSÁG, ZÖLD ENERGIA
2025 – AZ ENERGETIKAI ÁTTÖRÉS ÉVE LESZ?
Interjú Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel
Világunk, környezetünk folyamatosan változik, az energia rendelkezésre állása, a gazdaság állapota, a nemzetközi kapcsolatok helyzete, minden korábbinál fontosabb, jelentősebb kérdés. Mi a helyzet jelenleg és mi várható a jövő tekintetében. mindezekről Lantos Csaba energiaügyi minisztert kérdeztük.
Az energiafüggetlenség nemzetbiztonsági, nemzetstratégiai kérdés. Milyen lépéseket tervez a kormány az ország energiaszuverenitásának növelése érdekében? Hogyan értékeli Magyarország jelenlegi energiafüggőségét, és milyen stratégiák vannak ennek csökkentésére?
Az ukrajnai háború és a nyomában kialakult nemzetközi energiaválság világossá tette, hogy csökkentenünk kell a külső kitettségeket. Nem sokkal maradunk el e téren ugyan az uniós átlagtól, de az ellátás biztonsága érdekében lejjebb kell szorítanunk az importarányt az energiafelhasználásban. Ennek több módja van: elsősorban a saját forrásból, belföldön kitermelhető energiahordozók szerepét érdemes megerősíteni. Tavaly közel 1,9 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre a hazai gázmezőkből, ez az éves fogyasztás ötödét meghaladó mennyiség. Kőolajból húsz év után először termeltek ki idehaza 1 millió tonnánál többet. A szénhidrogének további hasznosítása, a kimerülő lelőhelyek pótlása érdekében 2024-ben öt év szünet után hirdettünk meg újra koncessziós pályázatokat.
Hat területre meg is találtuk a nyerteseket, akik hozzáláthatnak a kutatáshoz és kitermeléshez. Magyarország azonban nem bővelkedik ásványkincsekben, így nem tudunk mindent a magunk erejéből megoldani. A behozatal visszafogásáért emiatt a tudatosabb, takarékosabb felhasználással is tennünk kell. Földgázból 2021-ig mintegy 10-11 milliárd köbmétert fogyasztottunk évente, az elmúlt két esztendőben negyedével kevesebbet, 8,5 milliárd köbmétert. Az energiahatékonyság javításával, a földhő és biogáz fokozott hasznosításával, a távhőrendszerek további zöldítésével igyekszünk ebből tovább faragni. Az áramigények tartós növekedésével biztosan számolnunk kell, részben azért is, mert egyre több a klímaberendezés és az elektromos autó. Itt jön képbe a tiszta forrásokból előállított villamos energia, amelynek terjedésében világraszóló eredményeink vannak.
Egyre nagyobb szerepet kapnak a megújuló és zöld energiák. Milyen szerepe van ezeknek az energiaforrásoknak az ország energiamixében? Hogyan kívánják kezelni a megújuló energiaforrások időjárás függőségéből adódó kihívásokat?
Az adottságaink elsősorban a napenergiában rejlő lehetőségek kiaknázásának kedveznek. 2024-ben a belföldi áramtermelés negyedét adták a napelemek, ezzel a részesedéssel Chilét és Görögországot megelőzve a világ legjobbjai voltunk. 8000 megawattnyi beépített teljesítménnyel rendelkeznek a hazai rendszerek, ez a paksi kapacitás négyszerese. Háztartási méretű napelemekből több mint 300 ezer üzemel, ezek önmagukban meghaladják a meglévő atomerőművi blokkok 2000 megawattját. Csodás lenne, ha folyamatosan termelnék a zöldáramot, de mint köztudott, sajnos nem teszik, borús időben alig-alig, napnyugta után még kevésbé támaszkodhatunk rájuk.
Ugyan egyre többször és egyre tartósabban tudjuk kizárólag karbonmentes forrásokból fedezni a pillanatnyi igényeket úgy, hogy még exportra is jut, jellemzően ilyenkor nagyon olcsó, időnként csak ráfizetéssel adható el az áram. A napközbeni rendszerterhelés az esti órákban megugrik, miután mindenki hazaér, villanyt kapcsol, beindítja a háztartási nagygépeket. Ezekben az időszakokban viszont többnyire még importra szorulunk, aminek rendesen megkérik az árát. A kereslet és kínálat összehangolásában, a szélsőséges piaci ármozgások megszelídítésében nagyot léphetünk előre, ha az óriási napenergia kapacitással megtermelt zöldáramot csak néhány órára félre tudjuk tenni. Ezért telepítünk többféle támogatással, gyors ütemben, jellemzően akkumulátoros energiatárolókat. Meggyőződésem, hogy a következő évtized az ipari méretű áramtárolásról szól majd az energetikában. Annak lehet nyert ügye, aki időben lép, és jó tempóban halad e téren előre.
A Jedlik Ányos Energetikai Programban már a harmadik pályázatot hirdetjük meg a vállalkozásoknak energiatárolók létesítésére. Az első kettőből, közel 100 milliárd forint hozzájárulással 2026 végére 500 megawattnyi teljesítményt érünk el. Az új kiírásban 50 milliárd forint segíti a cégeket abban, hogy akár új vagy meglévő megújuló termelésük mellé korszerű tárolókat telepítsenek. A családok a Napenergia Plusz Program támogatásával szerezhetnek be és szereltethetnek fel modern napelemes rendszereket. A már lezárt fejlesztésekben több mint 80 megawattórányi energiatárolói kapacitás épült ki, és ezzel még távolról sincs vége.
Vita van arról, hogy az atomenergia zöld energiának számít, vagy sem. Mit gondol Ön erről? Milyen szerepet szánnak a nukleáris energiának a jövő energiamixében?
Szerencsére egyre hangosabb az atomenergiát pártolók hangja, az uniós tagállamok több mint fele, rajtunk kívül 14 európai ország osztja már a magyar álláspontot ebben a kérdésben. Mi a kezdetektől azt képviseltük, hogy a tiszta és olcsó energiaforrásra hosszú távon is szükség van, nélküle elképzelhetetlen a sikeres zöld átmenet. Az atomenergiát Brüsszel is fenntarthatóként ismeri el, az olaszok már döntöttek, és mintha a németek is kezdenék belátni, hogy hiba volt bezárni az erőműveiket.
A környezetnek biztosan nem tesz jót, hogy a kieső kapacitások jó részét szénerőművek újranyitásával voltak kénytelenek pótolni. Magyarországon a napenergia mellett az atomra tervezzük építeni a hazai fogyasztók biztonságos és megfizethető áramellátását. Ezért dolgozunk nagy erőkkel a működő blokkok újabb üzemidő-hosszabbításának előkészítésén. Ennek hiányában 2032 és 2037 között le kellene kapcsolni Paks 1-et, pedig az akár az évszázad közepén túl is alkalmas lehet a hazai szükségletek jelentős hányadának fedezésére belföldön és károsanyag-kibocsátás nélkül megtermelt villamos energiával.
A következő évtizedben már a kisebb költséggel és kevesebb idő alatt telepíthető, ún. kis moduláris atomerőművekkel is érdemes lehet számolni. Folyamatosan monitorozzuk a nemzetközi kutatás-fejlesztési projekteket. Egyelőre nem látszik, hogy ki érhet el elsőként a sorozatgyártásra érett termékig, viszont nagy a verseny, ezért minden lehetséges befutóval igyekszünk kapcsolatot tartani Európában, Amerikában és Ázsiában is.
Hogyan látja Magyarország szerepét az európai energiaátmenetben és a klímavédelmi célok elérésében?
Egész Európa is mindössze a globális üvegházhatású gázkibocsátás 7-8 százalékáért felel, a magyar részarány pedig csupán töredékszázaléknyi. Nem a Kárpát-medencében fog tehát eldőlni a klímavédelmi erőfeszítések sikere, de mivel térségünk fokozottan kitett a káros hatásoknak, természetesen megtesszük a magunkét. Korábban 2030-ra vállaltunk 40 százalékos kibocsátás-csökkentést az 1990-es bázisévhez képest. Ezt már tavalyelőtt teljesítettük, az új célszám alapján a környezetterhelés megfelezésére törekszünk a következő évtized elejére. Nem rajtunk fog múlni, de rajtunk nem fog múlni, hogy sikerül-e a világnak lassítania a vártnál gyorsabb ütemű felmelegedést.
Az energiaátmenetben erős pozíciókat fogtunk ipari oldalról is. Egy független tanulmány már most az európai élvonalba tette az akkumulátorgyártási kapacitásainkat. Az elemzés szerint csak Németország és Lengyelország jár előttünk e téren, a hazai kilátások azonban talán a legígéretesebbek a további bővülésre. A dokumentum kiemeli a CATL debreceni gyárát, amely nagyban hozzájárul majd a további előrelépéshez. De egy sokkal kevesebb figyelmet kapó területen is jónak ítélik az esélyeinket, a hőszivattyúk és részegységeik gyártásában és exportjában is fényes jövőt prognosztizálnak a magyarországi cégeknek.
A földhő fokozott hasznosításáért nemcsak idehaza mozgatunk meg minden követ az ágazati koncepció megalkotásával és a Jedlik Ányos Energetikai Program három pályázatával. A tavalyi elnökségi időszakban elértük, hogy a tagállami szakminiszterek első alkalommal döntöttek közös uniós program elindításáról a geotermikus energia széles körű alkalmazásának elősegítése érdekében.
Hogyan értékeli a nemzetközi energiaárak alakulását, és milyen hatással van ez Magyarországra?
A magyar családokat a rezsicsökkentéssel védjük a gyakran igen hektikus energiapiaci áringadozásoktól. Ezt sikeresen tesszük, az Európai Bizottság is kénytelen-kelletlen elismeri, hogy Magyarországon a legolcsóbb az áram és a gáz a háztartások számára. Egy brüsszeli gázpiaci jelentés a közelmúltban kimutatta, hogy az energiaválság előtti szinthez képest egyedül Magyarországon csökkent a gáz ára, több mint tizedével, mindenütt másutt nőtt, olyan tagállam is akad, ahol 132 százalékkal. Tízből kilenc lakossági fogyasztó kizárólag rezsicsökkentett tételeket fizet a földgázért, tízből nyolc pedig az áramért is. A sávhatár feletti fogyasztás a teljes felhasznált mennyiségnek mindösszesen 2,5 százaléka.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi rendszerességgel közöl nemzetközi árösszehasonlító adatsorokat. Ebben egy olyan magyarországi fogyasztási hely költségeit is feltüntetik, amelyik ötödével haladja meg a sávhatárt. A villamos energiáért még ez a kategória is kevesebbet fizet, mint bárki más Európában, és gázban is csak a szerb és horvát lakossági felhasználók helyzete kedvezőbb a magyarokénál. A piaci árak nemzetközi összevetésében már nem ennyire rózsás a kép.
Egész Európára igaz, hogy a vállalkozások számára az amerikai vagy kínai árak többszörösébe kerül az energia. Ez súlyos versenyképességi hátrányt jelent, az európai ipar, az európai munkahelyek jövőjét veszélyezteti. Ezért volt ez is hangsúlyos témánk az elnökségi félévben, a tavaly ősszel elfogadott Budapesti Nyilatkozat határozott intézkedésekre szólította fel a Bizottságot, meglátjuk, mi lesz belőle.
Milyen stratégiák vannak a hazai energiaellátás diverzifikálására?
Ahogy már esett róla szó, az energiahordozók eddiginél színesebb palettájával dolgozunk: az atom-nap kettős vezető szerepe mellett bővítjük a szeles, a földhő és a biogáz kapacitásokat. Az energiatárolásban helye lehet az akkumulátoros megoldások mellett a gravitációs eszközöknek is. Ami az importot illeti, az oroszokkal fennálló hosszú távú szerződés és a hazai kitermelés mellett egyre több beszállítótól veszünk gázt, amerikai, azeri, katari, török partnerektől is.
A mozgásterünknek nagyon jót tesz, hogy az MVM Csoport részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb mélytengeri gázmezőjében. Az ukrajnai háború súlyosan megtépázta és állandó kockázatnak teszi ki a nagy távolságra szállító vezetékhálózatokat. De a szomszédos országok felé zömmel 2010 óta létesített nagy kapacitású összeköttetések jelentős rugalmasságot biztosítanak, és teret nyitnak afelé is, hogy regionális elosztóközponttá váljunk.
Az Innováció és a kutatás-fejlesztés területen is egyre erősebb Magyarország. Hogyan kívánják támogatni az innovációt és a kutatás-fejlesztést az energiaágazatban? Milyen intézkedéseket terveznek a mesterséges intelligencia integrálására az energiaszektorban?
A hazai vállalkozások energetikai beruházásait például a 440 milliárd forint támogatási összeggel elindított Jedlik-programmal ösztönözzük. A tíz kiírás egyikekért energetikai kutatás-fejlesztésre és innovációra is jut majd forrás. Gyakorlatorientált, alkalmazásra érett ötletek megvalósítását, termékek piacra juttatását igyekszünk segíteni. Az MI megjelenése két irányból hat az energetikai szektorra. Egyrészt az automatizált vezérléssel minden bizonnyal javítható a működési hatékonyság.
Ám az is egészen bizonyos, hogy a mesterséges intelligencia hardveres háttere elképesztő áramfelhasználással üzemeltethető. A Microsoft atomerőmű újranyitásával teremtené elő a rendszerek futtatásához szükséges villamos energiát. Palkovics kormánybiztos úr kinevezésével újabb lendületet kapott a hazai MI stratégia aktualizálása, biztos vagyok benne, hogy a dokumentum felülvizsgálata során minden aspektust újragondolnak majd a kollégák.
A hidrogén is egyre inkább előtérbe kerül az energia területén. A GreenTech konferenciáján jelen lesz a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség is, két fontos hidrogén témájú programmal. Milyen szerepet szánnak a hidrogéntechnológiának a jövő energiarendszerében? Hogyan támogatják a zöld hidrogén előállítását és felhasználását Magyarországon?
Az ipari folyamatok és a közlekedés zöldítésében komoly lehetőségeket látok a hidrogén hasznosítására, ahogy energiatárolási megoldásként is bőségesen van létjogosultsága. Egyre több gyakorlati tapasztalattal bírunk, Magyarországon az MVM, az FGSZ és a MOL projektjei is kiemelkednek a régiós mezőnyből. A keleti országrészben, a Mátrai Erőmű visontai telephelyén és Tiszaújvárosban korszerű kombinált ciklusú gázerőműveket építünk. Ezek nemcsak kiegyensúlyozó képességeik révén segítik a zöldenergia terjedését, hanem 5-30 százalékos arányban maguk is alkalmasak lesznek hidrogénnel való működésre.
Hogyan kívánják ösztönözni a lakosságot az energiahatékonysági beruházásokra?
Két párhuzamosan futó kormányzati pályázattal is. A vidéki otthonfelújítási programban az ötezres lélekszám alatti településeken élők juthatnak támogatáshoz sokféle célra, így például napelemes rendszer telepítésére is, akár energiatárolóval együtt. Az energetikai otthonfelújítási program forrásai 2007 előtt épült családi házak korszerűsítésére fordíthatók. Egy ingatlanra legfeljebb 6 millió forint vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes hitel nyerhető el.
A külső szigetelés, a nyílászárók cseréje, a fűtési vagy a melegvíz-rendszer korszerűsítése révén minimum 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni. A gazdaság élénkítésének szolgálatába állítjuk az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert is. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakára benyújtott törvénymódosítással a lakóingatlanok fejlesztésének irányába tereljük az energiakereskedők által a végfelhasználóknál megvalósítandó beruházásokat akár már 2025 második felétől.
A fiatalok meghatározók jövőnk szempontjából. Milyen tanácsot adna a fiataloknak, akik az energiaiparban szeretnének karriert építeni?
Bill Gates a közelmúltban arra a kijelentésre ragadtatta magát, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése ellenére három munkakörben hosszú távon is nélkülözhetetlen lesz az emberi beavatkozás. Bár én ebben egyáltalán nem hiszek, de szerinte az orvosok vagy tanárok feladatait idővel gépek vehetik át. Azt a nézetét magam is osztom, hogy a programozók és biológusok mellett a jórészt automatizált jövőben nagy szükség lesz energetikai szakértőkre.
Saját tapasztalatból mondhatom, hogy bajos lenne olyan hivatást találni, amely összetettségben, változékonyságban és közérdekűségben felvehetné a versenyt az energiaiparral. Állandóan új kihívásokkal találkozunk, és végső soron mindig az a tétje a munkánknak, hogy az emberek zavartalanul fűthessenek és világíthassanak, a cégek fennakadás nélkül termelhessenek, szolgáltathassanak. Úgyhogy ha bárki tőlem várna tanácsot, azt tudom mondani, vágjon bele, nem fogja megbánni.
Hol látná szívesen Magyarországot 5, 10, 15 év múlva az energiafüggetlenség, energiabiztonság területén?
Az ötéves kitekintésre írásba adott várakozásaink vannak, a legfontosabb törekvéseket összegző dokumentumot úgy hívják, hogy Nemzeti Energia- és Klímaterv, tavaly végeztük el a felülvizsgálatát. Arról már esett szó, hogy 2030-ra megfelezzük a kibocsátást az 1990-es szinthez képest. A megújulók részarányát 29 százalékra növeljük a végsőenergia-felhasználásban. A következő évtized elejére már javában üzemelnek az új gázerőművek, jelentősen fokozva az áramhálózat rugalmasságát. A tovább bővülő napenergia kapacitás mellett szélerőműből és energiatárolóból is működik már 1-1 gigawattnyi. Nagyon fontos lenne, hogy legalább egy-két kisebb szivattyús-tározós erőművet mielőbb rendszerbe tudjunk kapcsolni.
Megyünk előre geotermiában és a biogáz, biometán hasznosításában is, megtaláljuk a hidrogén helyét a zöld átmenetben. Az MVM Csoport belföldön tiszta áramtermelési képességeit, az országhatáron túl nemzetközi szerepvállalását erősíti tovább. Kulcsfontosságú időszak előtt állunk, a 2020-as években kell megalapoznunk az energiaszektor több lábra állítását. Ha sikerrel járunk, akkor évtizedes távlatban is lesznek megfelelő eszközeink a hazai fogyasztók védelméhez, ellátásbiztonságuk megőrzéséhez.
Kovács Károly
Tartalom megosztása: