MAGYARORSZÁG JELENTI A JÖVŐT
NINCS JOBB HELY MAGYARORSZÁGNÁL
Erasmus, Pannónia Ösztöndíjprogram, felsőoktatási modellváltás, HUN-REN…mind komoly kérdéseket vetnek fel, vitákat váltanak ki. Mi a valóság mindezekkel kapcsolatban? Mi lehet a szakképzés és a felsőoktatás jövője?
A kérdésekről Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszterrel beszélgettünk.
Milyen konkrét intézkedésekkel támogatja a kormány az innováció és a fenntarthatóság integrációját a felsőoktatási intézményekben?
A világ változik. Ez a változás pedig gyors és mélyreható. Magyarországon abból indulunk ki, hogy ez most egy történelmi lehetőség, amivel élnünk kell. Élni pedig akkor tudunk vele, ha az innovációra támaszkodva egy versenyképességi fordulatot hajtunk végre. Ráadásul most nem elég csak saját magunkra gondolnunk, Európát is ki kell zökkentenünk abból a kátyúból, amelyben megrekedt. Az adatok önmagukért beszélnek. Míg 1995-ben Európa az Egyesült Államok termelékenységi hatékonyságának 95 százalékán állt, mára 80 százalékra esett vissza. Az 50 legnagyobb innováló technológiai cég közül csupán négy van az Európai Unióban (EU). Az innovációt szerető kockázati tőkének alig öt százaléka található meg Európában, miközben ez az arány az Egyesült Államokban 52 százalék, Kínában pedig 40 százalék. Az EU tudományos teljesítménye pedig 25 százalékról 18 százalékra esett vissza. Sokkoló számok.
Van azonban egy végvár, amely tartja magát. Magyarország innovációs teljesítménye 2019 óta folyamatosan fejlődik. Innovációs eredményeinket javítjuk, a magyar teljesítmény 2,1 százalékponttal növekedett a 2023-as eredményhez képest is. Célunk, hogy Európa újra versenyképes legyen és ebben a magyar modell, a magyar innováció, a magyar kutatás megújítása példát adhat. Rajtunk nem fog tehát múlni a siker.
Ha már konkrétumok, melyek a legfontosabb elemei a megújulásnak?
Az egyik legjelentősebb lépés az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat megújítása volt, amely 2023 szeptemberétől Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) néven működik. Új, átláthatóbb irányítási és teljesítményorientált finanszírozási struktúrát vezettünk be és növeltük a kutatóintézet-hálózat költségvetési támogatását. A HUN-REN az új stratégiai elvek mentén újrapozícionálja a magyar tudományt a nemzetközi térben is. Világszínvonalú kutatókat, kutatócsoportokat vonz be a magyar innovációs ökoszisztémába, jelentősen növelve ezzel a hazai kutatás minőségét. Cél, hogy a kutatók szorosabb együttműködést építsenek ki az egyetemekkel, valamint a vállalati szférával. Létrehoztuk 2024-ben a hét főből álló Kutatási Kiválósági Tanácsot, amelynek elnöki posztjára a Nobel-díjas Krausz Ferencet kértük fel, aki a folyamatot elindította és a Tanács vezetését átadta Domokos Péter professzor úrnak. Velük építjük tovább a magyar tudomány ,,aranycsapatát”.
Elindítottuk a Bajnokok hazahívása (Research Grant Hungary) programot, hogy a külföldön dolgozó kiváló magyar tudósok itthon folytassák világszínvonalú kutatásaikat. Ez is azt a célt szolgálja, hogy megújítsuk a tudományos aktivitást, és növeljük Magyarország, illetve Európa versenyképességét.Egy új szintet fog jelenteni, hogy Krausz professzor úr vezetésével létrehozunk egy élvonal alapítványt, amelyben a tehetséggondozás és a kiváló kutatók alkotnak majd egy csapatot. A gazdasági versenyképességünk növelése érdekében 2023-ban életre hívtuk a Neumann János Programot, amellyel összekapcsoltuk az egyetemeket, a kutatóhelyeket és a gazdaságot. A Program kiemelt célkitűzése a kutatók-fejlesztők létszámának, a szabadalmak számának, valamint a kis- és középvállalkozások innovációs potenciáljának növelése. Célunk, hogy 2030-ra Európa 10 leginnovatívabb országa közé kerüljünk.
Milyen további lépéseket tehetünk a magyar egyetemek Erasmus- és Horizont-programokból való kizárásának megszüntetése érdekében?
Brüsszel a politikai nyomásgyakorlás céljával akarja ellehetetleníteni a magyar diákokat, akik az Európai Unió által – úgy tűnik, hogy csak látszólagosan – biztosított alapjogokkal szerettek volna élni. Ezt nemrég az Európai Uniós nagykövetségeknek is bemutattuk. Az az álláspontunk, hogy jogsértő, diszkriminatív és méltánytalan, hogy több százezer hallgatót, oktatót és kutatót kizártak olyan uniós finanszírozású programokból, mint az Erasmus+ és Horizont. Ezzel a lépésével és a magyar törvényt elutasító döntésével az uniós bizottság átlépett egy határt: visszaélt a hatalmával. Fontos rögzítenünk, hogy a felsőoktatás nemzeti hatáskör, és ennek ellenére teszik mindezt! Az egyetemek határozottan felléptek a döntés ellen, hat intézményünk 2023 márciusában az Európai Unió Bíróságához fordult. A magyar kormány szintén az Európai Unió Bíróságán támadta meg az Európai Bizottság azon 2024. december 16-i határozatát, amely szerint a magyar jogszabály nem kezeli megfelelően a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban felvetődő összeférhetetlenségi kockázatokat.
Mostanra eljutottunk odáig, hogy az Európai Bizottság már azt is meg akarja megmondani, hogy ki és mennyi ideig lehet a magyar egyetemek rektora, vagy más akadémiai vezetője. Az „autonómia” jegyében ki akarják zárni az egyetemet fenntartó kuratóriumokból a rektorokat, egyetemi professzorokat és mindenféle külső civil szervezetre bíznák, hogy kik lehetnek kuratóriumi tagok.Mi több minden döntés esetében a nemzeti, politikai, vallási hovatartozást is vizsgálni akarja Brüsszel. Azaz Brüsszel a hazaszeretetet akarja összeférhetetlenné tenni.
Miként halad a Pannónia Ösztöndíjprogram?
Ma már bátran kijelenthetjük, fényévekkel jobb a Pannónia Ösztöndíjprogram, mint az Erasmus. A magyar elmét, a magyar tehetséget nem lehet bezárni. Nemzeti kormányként ezért az egész világra nyitottunk a Pannónia Programmal, amelyben rögtön az első félévben 3042-en vettek részt, a tavaszi félévben pedig 5000-rrel övekszik majd a résztvevők száma.
A diákok eddig 735 ezer tanórát hallgattak végig, összesen 205 ezer napot, azaz 561 évet töltöttek külföldön. Az ösztöndíjasok összesen közel 11 millió kilométert tettek meg eddig, ami azt jelenti, hogy 271-szer körbejárták a Földet. A programmal nemcsak az EU tagállamaiba jutottak el: az Egyesült Államokban 62-en voltak, Japánban 31-en, Dél-Koreában 20-an, az Egyesült Királyságban pedig 45-en töltötték ösztöndíjukat.
Várható-e, hogy rövidtávon visszatérhetünk az Erasmus-ba is?
Mi nem adjuk fel, addig küzdünk, míg érvényt nem szerzünk a magyar diákok igazának és jogainak!
Sok kritika érte az egyetemi modellváltást. Mivel győzné meg a kétkedőket, kritikusokat?
A kritikák már a múlté, az eredmények elhomályosítják azokat. Egyetemeink megújultak, egy új időszámításba kezdtek, amelyet több tény is bizonyít. Soha nem érdeklődtek még ennyien az egyetemek iránt, ráadásul minden második jelentkező vidéki egyetemet céloz meg.Emellett beszédes adat az is, hogy az egyetemisták 15 százaléka nemzetközi hallgató. A nemzetközi rangsorokban is jövünk előre. A két legelismertebb nemzetközi rangsorban (Times Higher Education World University Rankings és Quacquarelli Symonds World University Rankings) már 12 magyar felsőoktatási intézményt jegyeznek világszínvonalúként.
Néhány évvel ezelőtt még csupán 7, majd 9, 2022-től pedig már 12 magyar intézmény szerepel a világ top 5 százalékában. És nincs megállás, céljaink világosak: 2030-ra legyen magyar felsőoktatási intézmény Európa, és a világ 100 legjobb egyeteme között. Az új működési és fejlesztési struktúrának hála jó úton vagyunk ehhez. Az elmúlt évek során megdupláztuk a legkiválóbb nemzetközi lapokban a publikációk számát, megdupláztuk a kutatási, innovációs bevételeket és a szabadalmak számát. Azaz: jó az irány.
Hogyan befolyásolja a modellváltás a felsőoktatási intézmények autonómiáját és nemzetközi versenyképességét? Hogyan biztosítható, hogy a modellváltás során az oktatás minősége és a kutatási tevékenységek színvonala tovább javuljon?
A megújult egyetemeink sikerének kulcsa az, hogy az intézményekben autonómia van, kiszámíthatóan, rugalmasan, a gazdasági szereplőkkel együttműködve dolgoznak, így növelve a magyar fiatalok képzésének színvonalát. Az új struktúrának köszönhetően sikeresebben képesek megfelelni az új kihívásoknak is. Ezt bizonyítják a már említett nemzetközi rangsorok is. A magyar felsőoktatás népszerűségét igazolják vissza a hallgatói jelentkezések is. Hozzáférhetőségi fordulat valósult meg ugyanis, már harmadik éve 120 ezer fő felett van a jelentkezők száma, idén pedig közel 130 ezren nyújtották be jelentkezésüket. Dupláztuk a munka mellett egyetemet választók számát, és 50%-kal nőtt a hátrányos helyzetből jelentkezők száma is. Ezzel 13 éves rekord dőlt meg. És a megújult egyetemeink vannak olyan erőben, hogy újabb rekordokat döntsenek meg.
Milyen intézkedésekkel erősíthetjük, emelhetjük a magyar egyetemek nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyezését? Hol tartunk most és melyek a távlati tervek e tekintetben?
A magyar felsőoktatásban 2020-tól versenyképességi fordulat valósult meg. A magyar egyetemek az egyre erősödő nemzetközi versenyben is egyre jobban teljesítenek, ahogyan már említettem, a kiemelkedő nemzetközi egyetemi rangsorok szerint Magyarországon jelenleg összesen 12 „elitligás egyetem” van, közülük öt intézmény jelentősen előrelépett. Három egyetemünk bekerült a legjobb 600 közé, azaz a legjobb 2 százalékba: az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem. Külön érdemes kiemelni, hogy a Debreceni Egyetem és az ELTE 100 helyezést lépett előre! Örömteli, hogy a legjobb 800 egyetem között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mellett már ott van a Pécsi Tudományegyetem is.
További hat megújult egyetem a brüsszeli blokkolás ellenére, az erősödő nemzetközi versenyben megtartotta helyét a legjobb 1400 között! Azaz büszkén mondhatjuk, hogy a magyar modell működik. A siker pedig annak köszönhető, hogy megállapodtunk az egyetemekkel. Meghatároztuk azokat a teljesítménycélokat, amelyek a versenyképességüket garantálják. Erről szólnak a teljesítményfinanszírozási szerződések, ehhez igazodnak. És látszik, hogy ha az egyetemek autonóm módon, világos és kiszámítható, többéves programok mentén dolgozhatnak, akkor képesek a kimagasló teljesítményre!
Milyen szerepet játszanak a felsőoktatási intézmények a fenntarthatósági célok elérésében, és hogyan ösztönzik a hallgatókat a környezettudatos gondolkodásra? Hogyan ösztönzik a felsőoktatási intézményeket a fenntartható technológiák és megoldások kutatására és fejlesztésére?
A jövő zöld átállása elképzelhetetlen a tudásalapú megközelítés nélkül. Éppen ezért meggyőződésünk, hogy a fenntartható jövő egyik legfontosabb letéteményese a magyar felsőoktatás. Az egyetemek kulcsszereplői a fenntarthatósági célok megvalósításának. Nem csupán tudásközpontok, hanem olyan közösségek is, ahol a jövő generációi aktívan és tudatosnak tesznek azért, hogy jobb életünk legyen. Kiemelt célunk, hogy a diákok ne csak tanulják, hanem meg is éljék, mit jelent szeretni a hazát, óvni és gyarapítani természeti értékeit is. Ezért ösztönözzük az intézményeket arra, hogy fenntartató, zöld fejlesztésekbe kezdjenek és ebbe vonják be a fiatalokat minél nagyobb számban. Kormányzati szinten a fenntarthatóság beépült a felsőoktatási stratégiai tervezésbe. Támogatjuk azokat a kutatásokat és innovációs projekteket, amelyek fenntartható technológiák fejlesztésére irányulnak, különös tekintettel az energetika, a körforgásos gazdaság és a zöld infrastruktúra területeire. Ehhez pedig forrásokat is biztosítunk.
Hogyan segíti elő a szakképzés és a felsőoktatás közötti stratégiai partnerség a munkaerőhiány kezelését és a gazdaság igényeinek kielégítését?
Világviszonylatban is eredményes a magyar szakképzés, amely szakmát, hivatást, érettségit és karrierlehetőséget ad. A szakképzés lehetősége egyre ismertebb és népszerűbb. A nyolcadik osztály után 10-ből 6-an választják a szakképzést, cél, hogy ez az arány 2030-ra 7-re növekedjen. A cél elérhető, hiszen egy erős szövetségi háló segíti ennek a területnek a fejlődését. A szakképzés és a felsőoktatás közötti stratégiai partnerség mögött ott vannak a vállalatok, ha úgy tetszik az egész piac, ami egy óriási lehetőséget jelent elsősorban a diákoknak.
Az iskolapadból kikerülve ugyanis olyan készségekkel és kompetenciákkal rendelkeznek a fiatalok, amelyek a munkaerőpiacon elengedhetetlenül fontosak. Ráadásul egyre nagyobb hangsúlyt kap a digitális készségek fejlesztése, mivel ezek elengedhetetlenek a 21. századi munkaerőpiacon. A partnerség ékes példája az elmúlt években megújított 5 éves, úgynevezett okleveles technikus képzés. Ennek során a tanulók az együttműködő szakképzési és felsőoktatási intézmények közös, emelt szintű szakmai programja alapján szerezhetnek szakmát és érettségit, majd a legjobbak tanulmányaikat akár felvételi nélkül folytathatják az adott szakirányú egyetemen. Immár 159 közös képzési program van, amelyben az egyetem és a szakképző intézmény harmonizált tematikát alkalmaz.
A szakképzés ma már a műszaki és informatikai képzések területén a felsőoktatás előszobája. A technikumokból a fiatalok nemcsak érettségivel és szakmával lépnek ki, hanem akár kreditpontokkal is, amelyeket érvényesíthetnek az egyetemeken, mégpedig olyan stratégiai fontosságú területeken, mint az informatika, a műszaki, a mérnöki tudományok, az egészségtudomány vagy a vegyipar. A magyar gazdaság jövője – ha innen nézzük –biztosított.
Hogyan támogatja a kormány a szakképzésben részt vevő fiatalok innovációs tevékenységeit és vállalkozói készségeinek fejlesztését?
A tavalyi év a fejlesztések éve volt a szakképzésben. Elindítottuk a 21. századi szakképző intézményfejlesztési programot, amelynek keretében 18 szakképzési centrum 31 oktatási intézményének 34 helyszínén valósítanak meg építési beruházásokat. Ezek között szerepel tanműhelyek fejlesztések, oktatási terek átalakítása, az épületek energetikai fejlesztése és a megújuló energiaforrások használatát biztosító rendszerek kiépítése. A beruházások hozzájárulnak a digitális és a zöld átálláshoz is.
A szakmák presztízse ugyan sokat emelkedett, de továbbra is úgy tűnik, hogy a szülők jelentős része továbbra is a gimnáziumi oktatás és a felsőoktatás irányába tereli a gyermekét, még akkor is, ha egyébként a képességek és tanulmányi eredmény ezt nem feltétlenül indokolná. Milyen ösztönzők, eszközök állnak rendelkezésre, hogy ez megváltozzon?
Az elmúlt években jelentős átalakításokat vezettünk be annak érdekében, hogy még több fiatal számára legyen vonzó és elérhető a szakma. Az ösztöndíjrendszer, a pályakezdési támogatás, a szakképzésből a felsőoktatásba vezető egyenes út mind azt a célt szolgálja, hogy a szakmai oktatás versenyképes alternatívát nyújtson. Sikerült, hiszen ma már bajnok a magyar szakképzés: az európai versenyen második, míg a világversenyben tizedik helyezést ért el a magyar csapat. Az új rendszer hatékonyságát igazolja az is, hogy egyre többen választják a technikumokat és a szakképző iskolákat. Az idei jelentkezési adatok alapján ismét az ötéves, érettségit és szakmát adó technikumok voltak a legnépszerűbbek a nyolcadik osztályt befejező általános iskolások körében.
A szakképzésben végzett fiatalok nemcsak gyorsabban találnak munkát, hanem magasabb jövedelemre is számíthatnak. Fontos előny a szakképzés megújult rendszere azok számára is, akik a későbbiekben a felsőoktatásban szeretnének tanulni. Ma már nincs szükség arra, hogy a fiatalok válasszanak a szakmai végzettség és a diploma között, hiszen a szakképzés egyenes utat biztosít a felsőoktatásba. Az utóbbi három évben több mint kétszeresére nőtt azoknak a száma, akik szakképzés után folytatják tanulmányaikat az egyetemeken.
Mit üzen azoknak a fiataloknak, akik úgy gondolják, hogy itthon nem lehetséges érvényesülni, sikeresnek lenni, ehhez „nyugatra” kell menni, mert ott szebb és jobb jövő vár rájuk?
A jövőt ne keressék, hanem építsék. Erre pedig manapság itthon van a legtöbb lehetőség. Magyarországon egyedülálló lehetőségek várják a fiatalokat, legyen szó karrierről, vagy családalapításról. Olyan tudást adunk, amellyel biztos megélhetést, karriert és szakmai megbecsülést lehet elérni. Olyan támogatásokat nyújtunk, amelyek valódi segítséget jelentenek a családalapításhoz. Itthon nem egy irányt, hanem lehetőségeket kínálunk a fiataloknak, hogy megéljék, megépítsék a saját útjukat. Egyszóval: most nincs jobb hely a világon Magyarországnál!
Kovács Károly
Tartalom megosztása: