KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK 2025 – 2030
ÚJ ARANYKOR, VAGY ÚJ VÁLSÁG KÖVETKEZIK?
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Számos kutatás, elemzés és cikk szerzője. Banki karrierje során részt vett a Növekedési Hitelprogram életre hívásában, a Budapesti Értéktőzsde nemzeti tulajdonba vételében, valamint a Növekedési Kötvényprogram elindításában. Miniszterként nevéhez fűződik többek között a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. megvásárlása, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és Tőkeprogram elindítása, a Budapest Airport Zrt. visszavásárlása, valamint a 21 intézkedést tartalmazó Új Gazdaságpolitikai Akcióterv megalkotása. Riportunkban a gazdaság hazai és nemzetközi gazdaság aktualitásairól kérdeztük.
Milyen, ma nemzetgazdasági miniszternek lenni? Hogyan, mivel tudja kezelni a folyamatos nyomást, stresszt a munkájában?
Nemzetgazdasági miniszternek lenni egy rendkívül felelősségteljes, de inspiráló feladat, hiszen a gazdaságpolitikai döntések közvetlen hatással vannak az emberek mindennapjaira és az ország jövőjére. A folyamatos kihívások – a világgazdasági trendek, a piaci változások, a váratlan külső hatások – állandó készenlétet és gyors reakciókészséget igényelnek, ugyanakkor éppen ez adja a munka dinamizmusát és izgalmát. 2025 a családok és a vállalkozások éve, azért dolgozunk, hogy megerősödjenek a magyar vállalkozások, a dolgozók bére emelkedjen, így a családoknak is több legyen a zsebében. Ezt szolgálja az Új Gazdasági Akcióterv, amely 4000 milliárd forintot mozgat meg a családok és vállalkozások megerősítése érdekében.
A stressz és a nyomás kezelésében a legfontosabb a hosszú távú stratégiai gondolkodás és a stabil szakmai háttér, amely segíti a döntéshozatalt. Egy erős, jól felkészült csapatom van, amely elengedhetetlen a megalapozott, felelős döntések meghozatalához.
Volt-e olyan gazdasági döntése, amit utólag másként hozna meg?
A gazdaságpolitikai döntések mindig az adott időszak kihívásai és lehetőségei alapján születnek, így utólag könnyű lenne más szemszögből értékelni őket. A legfontosabb azonban az, hogy a döntéshozatal mindig alapos elemzésre, szakmai egyeztetésekre és hosszú távú stratégiai célokra épüljön. A döntéshozatal sosem öncélú, hanem minden esetben az adott időszak kihívásaira és lehetőségeire adott, felelős válasz.
Természetesen minden gazdasági intézkedés hatása idővel mutatkozik meg, azonban minden döntésünk célja a magyar családok, a vállalkozások és a gazdaság megerősítése. A magyar gazdaság elmúlt másfél évtizedben elért eredményei, a családbarát adórendszer, a munkahelyteremtés, a beruházások ösztönzése vagy a válságokkal szembeni ellenálló képesség erősítése azt mutatják, hogy az intézkedések összességében jó irányba vitték az országot. Természetesen mindig van mit javítani, egy miniszter nem lehet elégedett, engem és a kollégáimat is mindig a jobbra való törekvés vezérel.
Úgy tűnik, hogy 2025 a nagy változások éve lesz. Magyarország nyertese, vagy vesztese lehet a változásoknak? Mi lehet a legvalószínűbb forgatókönyv Magyarország és Európa számára 2025-30 között?
Magyarország számára 2025 a gazdasági áttörés éve lehet, így minden adott ahhoz, hogy az ország a nyertese legyen ennek az időszaknak. A gazdasági környezet a világon és Európában is átalakulóban van, a technológiai fejlődés, a geopolitikai átrendeződés és a fenntarthatósági kihívások új lehetőségeket és kihívásokat hoznak. A legfontosabb, hogy Magyarország ezekre felkészülten, stabil gazdasági alapokkal és határozott stratégiával reagáljon, ahogyan az elmúlt években is tettük azt.
A következő években a gazdasági növekedés fenntartható pályán tartása, a beruházások ösztönzése, a munkaerőpiac rugalmassága és a vállalkozások versenyképessége kulcsszerepet kap. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv célja éppen az, hogy Magyarország a változások nyertese legyen. A megfizethető lakhatás, a gyors bérkonvergencia és a hazai vállalatok méretugrásának támogatása olyan célok, amelyek együttesen erősítik a gazdasági stabilitást és a növekedési lehetőségeket valamint a családok, magyar emberek helyzetét is javítják. A kormány 2600 milliárd forintot mozgósít a jövedelmek vásárlóerejének növelése és a megfizethető lakhatás biztosítása érdekében, melynek része többek között a munkáshitel elindítása, a családi adókedvezmény két lépésben történő megduplázása és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetősége. A Demján Sándor Program 1400 milliárd forintot mozgat meg a hazai kkv-k termelékenységének, hatékonyságának és versenyképességének növelése érdekében. A kis- és középvállalkozások adják a hazai vállalkozások 99 százalékát, ezzel ők jelentik a hazai gazdaság gerincét. A foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazzák, ezzel több millió magyar család megélhetését biztosítják. De ne felejtsük el azt sem, hogy a kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját indítja el, amely biztosítja többek között a három- és kétgyermekes édesanyák adómentességét.
A háborús helyzet következtében Európa számára az eddigieknél is összetettebb és súlyosabb kihívásokkal kell szembenézni, ezért elsődleges célként a mielőbbi béke megteremtését kell szorgalmazni. Az elkövetkező évek kihívásai közé tartozik a versenyképesség megőrzése a globális piacokon és az energiaellátás biztonsága. Magyarország célja, hogy ezekre a változásokra proaktívan reagáljon, és erősödő gazdasági szereplőként vegyen részt az európai és nemzetközi együttműködésben.
Mi az a legfontosabb gazdaságpolitikai döntés, amit meghozna, ha nem lenne semmilyen korlát?
A gazdaságpolitikában a korlátok nélküliség elképzelhetetlen, hiszen azok mindig jelen vannak – legyen szó a költségvetés határáról, az erőforrások elosztásáról vagy a globális gazdasági környezetről. Ennek jegyében a kormány továbbra is ragaszkodik az erős költségvetési kontroll fenntartásához, ami hozzájárul a hiány és az államadósság csökkentéséhez. A feladatunk tehát az, hogy ezeken a korlátokon belül dolgozzunk, és az innovációra építve találjunk olyan megoldásokat, amelyek a lehető legnagyobb hatást gyakorolják. Az igazi kihívás abban rejlik, hogy miként tudunk a rendelkezésre álló erőforrások és korlátozások figyelembevételével a legnagyobb változást elérni. A 2026-os költségvetést ennek szellemében úgy terveztük, hogy a várható kiadásokat és bevételeket számba véve a költségvetés megőrzi stabilitását: az elsődleges egyenleg, vagyis a kamatok nélkül számított jövő évi költségvetési pozíció egyensúlyi, azaz nullszaldós lesz. Ezzel szemben gyakran hallunk az ellenzéki oldalról felelőtlen ígérteket, amelyek mögött nincs valódi fedezet, és amelyek figyelmen kívül hagyják a gazdasági realitásokat, ezek azonban hosszú távon beláthatatlan következményekkel járhatnak.
USA, Európa, Kína, BRICS…miként tudunk érvényesülni, mi szól mellettünk, ilyen erős mezőnyben? Melyek a legfontosabb okok, melyek miatt a külföldi befektetőknek érdemes hazánkat választania?
Magyarország földrajzi elhelyezkedése, gazdasági nyitottsága és stabil befektetőbarát környezete mind olyan előnyök, amelyek segítenek minket ebben az erős globális versenyben. Az elmúlt években sikeresen építettünk ki kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatokat mind az Európai Unióval, mind a keleti és déli piacokkal, amely támogatja a világgazdasági változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást. A Keleti és Déli Nyitás politikája sikertörténetnek bizonyult.
A geopolitikai és világgazdasági változások ugyanakkor nem elhanyagolhatók. Az ország ipari kapacitásait jelenleg nehezíti a gyenge külső kereslet és a gyenge német gazdasági teljesítmény. Ugyanakkor a külső piacok fokozatos helyreállása, valamint olyan kiemelt jelentőségű beruházások, mint a CATL, a BYD vagy a BMW hazai gyártókapacitásainak bővítése, új lendületet adhatnak az iparnak. A magyar gazdaság érvényesülését tovább segíti a versenyképes adórendszer, a folyamatos iparfejlesztés és az erősödő innovációs ökoszisztéma is. A nagy multinacionális vállalatok és a hazai kkv-k együttműködése olyan gazdasági struktúrát teremtett, amely a gyorsan változó világpiacon is megállja a helyét.
Ezen gazdasági alapokra támaszkodva, Magyarország célja, hogy gazdaságilag semleges módon, saját érdekei szerint alakítson ki kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat, figyelembe véve mind a keleti, mind a nyugati piacok előnyeit. Ennek köszönhetően az ország közép-európai „találkozási pont” szerepe erősödik, így képes hidat képezni a két világrész között, és minden irányból kihasználni a gazdasági lehetőségeket, úgy, hogy közben védi a nemzeti érdekeket és biztosítja a hosszú távú gazdasági növekedést.
Magyarország stratégiai elhelyezkedése, a közép-európai piacra való könnyű hozzáférés, valamint az Európai Unió tagságából eredő előnyök, mint a kedvező kereskedelmi megállapodások és támogatások, mind hozzájárulnak a befektetési környezet vonzerejének növeléséhez. Hazánk számos vonzó tényezőt kínál a külföldi befektetők számára. Az egyik legfontosabb előnyünk a már említett versenyképes adórendszer, amely az alacsony társasági adó mértékével lehetőséget biztosít a vállalkozások számára, hogy a lehető legkedvezőbb környezetben működjenek. Ezen kívül kiemelkedő erőforrást jelent hazánk jól képzett munkaereje, amely megfelel a globális ipari és technológiai kihívásoknak. A magyar kormány folyamatosan dolgozik a gazdasági infrastruktúra fejlesztésén és a szabályozási környezet egyszerűsítésén, amely tovább erősíti a befektetők bizalmát.
Mely területeken lehetnek a legnagyobb nehézségeink és mely területeken állunk leginkább nyerésre?
A legnagyobb nehézséget jelenleg az ipari teljesítmény jelenti, amelyet a gyenge külső kereslet, különösen az Európai Unió versenyképességi problémái, valamint Németország, Magyarország legfontosabb gazdasági partnerének két éve tartó recessziója hátráltat. De hiszek abban, hogy a kereslet élénkülésére és az innovációra építve képesek leszünk tovább erősíteni ezt a szektort. Az autóiparban például már látszanak olyan új irányok, mint az elektromos járművek és az ipari digitalizáció, amelyek segíthetnek a jövőbeli növekedésben.
A beruházások terén az év második felében fordulatra számítunk. Az elmúlt évek visszafogott állami beruházásai után idén már nagyobb mozgástér nyílik ezen a területen. A vállalati beruházások ösztönzésére több támogatási program is rendelkezésre áll, köztük a Demján Sándor Program. Ha Németországban elindul a fiskális élénkítés, az nemcsak az üzleti bizalmat, hanem a beruházási hajlandóságot is növelheti, amiből Magyarország is profitálhat. A lakásberuházások területén szintén fordulat várható, amelyet az új lakásfejlesztési tőkeprogram is támogat. A legnagyobb erőnk a foglalkoztatottság, a reálbérek növekedése és a lakossági fogyasztás élénkülése, amelyek mind azt mutatják, hogy a gazdaságunk alapjai erősek és stabilak. A turizmus, amely tavaly rekordokat döntött, továbbra is kiemelkedő ágazat, és a jövőben még nagyobb eredményeket hozhat. Bár a globális kihívások és a gyengébb ipari teljesítmény némi nehézséget jelent, a pozitív gazdasági mutatók és a stabil alapok lehetőséget adnak arra, hogy gyorsan reagáljunk és 2025 a gazdasági áttörés éve legyen.
A járműipar tekintetében – figyelembe véve a környezeti hatásokat, a nemzeti érdekeket és a versenyképességet – mi a járható út? Mi a helyzet az akkumulátorgyárakkal pro és kontra?
Magyarország a járműipar jövőjét az elektromobilitásban és az akkumulátorgyártásban látja, melyek jelentős gazdasági növekedést és munkahelyteremtést eredményeznek. A kormány célja, hogy 2030-ra az ország az akkumulátor-technológia európai kutatás-fejlesztési központjává váljon, és a világ öt legnagyobb akkumulátorgyártója között maradjon.
Az olyan beruházások, mint a BMW és a BYD új gyárai, várhatóan hozzájárulnak a gazdaság fellendüléséhez és csúcstechnológiát hoznak hazánkba. Ugyanakkor fontos figyelembe venni a környezeti hatásokat és biztosítani, hogy a gyártók betartsák a szigorú környezetvédelmi előírásokat. A fenntartható fejlődés érdekében elengedhetetlen a zöld technológiák alkalmazása és a környezeti szempontok prioritása.
Milyen hatással lehetnek az árrés csökkentés intézkedések az infláció mérséklésére és a fogyasztói árak stabilizálására?
A kormány az elfogadhatatlan élelmiszerárak megfékezése érdekében határozott lépéseket tett, és március 17-én bevezette az árrés-csökkentést. Az előzetes előrejelzések szerint az árrés csökkentésnek jelentős hatása lesz az infláció mérséklésére és a fogyasztói árak stabilizálására. Az intézkedés 30 élelmiszer-kategóriát érint melynek célja az élelmiszer-infláció mérséklése. Az intézkedés azonnal eredményes volt, hatására mintegy 1000 termék árát sikerült megfogni, közülük közel 900 termék esetében árcsökkenés volt tapasztalható, az érintett termékek ára pedig átlagosan több mint 18%-kal csökkent. Az intézkedés hatására a márciusi infláció 5% alá csökkent, míg az élelmiszer-infláció nem emelkedett tovább. Áprilisra az infláció 4% körüli szintre csökkenhet, az élelmiszer-infláció pedig 5% alá mérséklődhet. A kormány emellett folyamatosan figyelemmel kíséri az árak alakulását, és amennyiben indokolt, készen áll arra, hogy tovább bővítse az érintett termékek körét, illetve szükség esetén bevezesse a hatósági árakat.
Az áremelkedések mérséklésére további eszközök is bevetésre kerültek. A kormány egyeztetéseket folytatott a bankszektor és a telekommunikációs szolgáltatók képviselőivel, melynek eredményeként a kereskedelmi bankok egy évig nem emelik a számlavezetési díjaikat, míg a három legnagyobb telekommunikációs cég esetében 2026. július 1-ig nem kerül sor áremelésre. A két szektor felelős magatartása is rámutat, hogy a családok jóléte közös érdek. Ezek az intézkedések tovább segíthetik az infláció leszorítását az év hátralévő részében.
Miként látja a minimálbér megemelésének hatását a munkaerőpiacra és a vállalkozások versenyképességére?
A már több mint egy éve tartó jelentős bérdinamika – tovább erősítve a gazdaság alapfundamentumait – tartós maradhat, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között létrejött hároméves bérmegállapodás garantálja, hogy 2025-ben és azt követően is nagymértékben növekedjen a fizetések vásárlóereje. A megállapodás értelmében a kormány döntésének megfelelően 2025 elejétől a minimálbér bruttó összege 9%-kal, 290 800 forintra emelkedett. A garantált bérminimum összege ugyanezen időponttól 7%-kal, 348 800 forintra nőtt. A célkitűzés szerint a minimálbér 2026-ban 13%-kal 328 600 forintra nőhet, 2027-ben pedig 14%-kal, 374 600 forintra emelkedhet, ezzel elérve a 2027. évi várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. A kormány célja, hogy a következő években a minimálbér 1000 euróra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen, mindezt a fokozatosság elvét betartva, az elbocsátások kockázata nélkül. Ez a dinamika már most is érezteti pozitív hatásait: a bérnövekedés érdemben javítja a háztartások vásárlóerejét, növeli a fogyasztást, és hozzájárul a gazdasági növekedés fenntartásához. A minimálbér-emelés közvetlenül több mint 200 ezer munkavállalót érint, de közvetve akár egymillió ember helyzetét is javíthatja, hiszen felfelé tolja a teljes bérskálát.
A bérnövekedés csak akkor fenntartható, ha az együtt jár a termelékenység emelkedésével. A Demján Sándor Program célja, hogy célzottan segítse a kis- és középvállalkozásokat a hatékonyságuk növelésében, a digitális átállásban, valamint a képzési és fejlesztési programokban való részvételben. Ez a támogatási háttér különösen fontos, hiszen a magyar gazdaság gerincét jelentő kkv-k adják a munkahelyek döntő többségét, és kulcsszerepük van a gazdaság versenyképességének erősítésében. A kormány arra is figyelmet fordít, hogy az alkalmazkodás ne jelentsen túlzott terhet a vállalkozások számára. Ezért azok a cégek, amelyek minimálbéren foglalkoztatnak munkavállalókat, lehetőséget kapnak arra, hogy a szociális hozzájárulási adót csúsztatva fizessék meg, ezzel is enyhítve a bérköltségek emelkedésének rövid távú hatásait.
Mi a helyzet jelenleg az Ön által többször emlegetett indikátorokkal? Munkaerőpiac, bérek, fogyasztás, turizmus, hitelezés, lakáspiac, autópiac?
A magyar gazdaság stabil és válságálló, a magyar gazdaság fundamentumai jól teljesítenek. Töretlenül magas a foglalkoztatottság, 2010-hez képest 1 millióval többen, 4,7 millióan dolgoznak, a regisztrált munkanélküliek száma történelmi mélyponton van, miközben a fogyasztás bővül és a belső konjunktúra helyreáll. Az 2024-ben a kiskereskedelmi forgalom összességében 4,8 százalékkal nőtt, melyhez hozzájárult a reálbérek átlagosan 10 százalékos emelkedése. A forgalom élénkülése a fogyasztói bizalom egyértelmű erősödését jelzi. A magyar háztartások egyre magabiztosabban terveznek, ami nemcsak a boltok forgalmán, hanem a turizmus élénkülésében is érezhető hatást gyakorol, mind a belföldi, mind a külföldi vendégéjszakák száma kétszámjegyű növekedést mutatott. A tavalyi évben több mint 18 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, 44 millió vendégéjszakát regisztráltak, és a budapesti repülőtér éves forgalma is 17,6 millió főre nőtt. A lakáspiacon több mint harmadával nőtt a tranzakciók száma, míg az autópiac 13%-os bővülést ért el az újautó-eladások terén. A hitelezés is élénkül, különösen a lakáshitelek esetében, bár a vállalati szektorban még szükség van a hitelezés helyreállítására.
Milyen direkt és indirekt intézkedésekkel kívánja a kormány kezelni a munkaerő- és szakemberhiányt?
A kormány elkötelezett a munkaerő- és szakemberhiány kezelésében. A magas foglalkoztatottság a magyar gazdaság egyik alappillére, 2010 óta már 1 millióval többen dolgoznak, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. A kormány foglalkoztatáspolitikai programjai hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több korábban inaktív munkavállaló tudjon elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A kormány célja a teljes foglalkoztatottság, ezért újraindítja a „Közfoglalkoztatásból versenyszférába 2025.” programot, amely arra összpontosít, hogy a megfelelő motivációval és szakképzettséggel rendelkező személyek a versenyszférában találjanak munkát. A kormány a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét is erősíti, amely szintén alapvető a munkaerőpiaci helyzet javításában. A „Digitális Fejlesztési Program” keretében 2 milliárd forinttal támogatja a kkv-k digitális infrastruktúrájának fejlesztését, amely hozzájárul a vállalkozások megerősödéséhez, ezzel biztosítva a családok anyagi biztonságát is, hiszen a kkv-szektor a hazai vállalkozások 99%-át adja és a foglalkoztatottak 72%-ának biztosít megélhetést.
A teljes foglalkoztatottság elérését szolgálja a 30 év alatti álláskereső és inaktív fiatalokat támogató Ifjúsági Garancia Plusz program is, illetve a 30 év felettieket segítő – szintén uniós finanszírozású – program. A projektek keretében az álláskeresők bértámogatásban, lakhatási- és utazási térítésekben részesülhetnek. A programok segítségével már több mint 37 ezer álláskeresőnek sikerült elhelyezkednie. Emellett az uniós finanszírozású képzést és munkaerő-fejlesztést elősegítő programmal már mintegy 100 ezer munkavállaló képzettségi szintjét sikerült növelni. A kormány tehát számos, célzott intézkedéssel dolgozik a munkaerő- és szakemberhiány kezelésén, biztosítva, hogy mindenki, aki szeretne és képes dolgozni, megtalálja a megfelelő lehetőséget a munkaerőpiacon.
Hogyan tervezi a kormány támogatni a mesterséges intelligencia és más új technológiák integrálását a magyar gazdaságba, különös tekintettel a munkaerőpiacra és a versenyképességre gyakorolt hatásokra?
A kormány elkötelezett amellett, hogy támogassa a mesterséges intelligencia (MI) és más új technológiák integrálását a magyar gazdaságba, mivel ezek kulcsszerepet játszanak a versenyképesség növelésében és a munkaerőpiac átalakításában. A mesterséges intelligencia alkalmazása különösen fontos lesz a munkatermelékenység növelésében, hiszen a jövőben 15 százalék MI indukálta GDP növekményt, 26 százalékos termelékenységnövekedést, valamint 1 millió magasabb hozzáadott értékű munkakört eredményezhet a magyar gazdaságnak. Meggyőződésünk, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak átalakítja a munkaerőpiacot, hanem új lehetőségeket is teremt: miközben bizonyos munkakörök átalakulnak vagy megszűnnek, legalább ugyanennyi, sőt jellemzően magasabb hozzáadott értékű új állások jönnek létre.
Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy már ma elkezdjük felkészíteni a jelen és a jövő munkavállalóit is. A kormány célja, hogy ösztönözze a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazását, különösen a kis- és középvállalkozások számára, mivel ezen a területen már számos sikeres példát láthatunk, például a Waberer’s, a Hell, a SEON, a ZalaZONE és az OTP esetében. Továbbá, a kormány figyelemmel kíséri az Európai Unióban bevezetett MI szabályozásokat, és biztosítja, hogy Magyarország felkészüljön az MI alkalmazásának és fejlesztésének jogi és gyakorlati kihívásaira. Ezen felül nagy hangsúlyt fektetünk a fenntarthatóság kialakítására az űripar területén. Idén tizedik éve vagyunk tagjai az Európai Űrügynökségnek, amelybe történő befizetéseink is tükrözik elhivatottságunk.
Milyen lépéseket tesz a kormány a klímaváltozás gazdaságra gyakorolt hatásainak mérséklésére, és hogyan integrálja a fenntarthatósági szempontokat a gazdaságpolitikába?
A klímaváltozás elleni fellépés ma már nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdaságpolitikai kérdés is. A magyar kormány felismerte, hogy a fenntarthatóság és a versenyképesség nem ellentétei, hanem egymást erősítő célkitűzések. Éppen ezért az elmúlt években számos olyan intézkedés született, amelyek egyszerre szolgálják a környezet védelmét, a gazdaság zöld átállását és a háztartások terheinek csökkentését. Az egyik kiemelt cél, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelés 90%-ban karbonsemleges legyen, ami hozzájárul a környezet védelméhez és a fenntartható gazdasági növekedéshez. Emellett a kormány 2020-ban klíma- és környezetvédelmi akciótervet léptetett életbe, amely többek között a hulladéktermelés visszaszorítását és az illegális szemétlerakás felszámolását célozza.
A fenntarthatósági szempontok a mindennapi életben is egyre inkább megjelennek, jó példa erre a 2025. január 1-jén elindított Vidéki Otthonfelújítási Program. A kezdeményezés legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít az 5 ezer fő alatti településeken élő családok és nyugdíjasok számára otthonaik korszerűsítésére. A program célja nem csupán a vidéki lakásállomány megújítása és az építőipar élénkítése, hanem a fenntarthatóbb, energiahatékonyabb lakhatási körülmények megteremtése is. A támogatás felhasználható például napelemes rendszerek telepítésére, fűtéskorszerűsítésre vagy akadálymentesítésre, ezáltal csökkentve a rezsiköltségeket és növelve az energiahatékonyságot.
A hazai pénzügyi szektor is támogatja a fenntarthatósági célokat. Az OTP Bank például Zöld Lakáshitel programot kínál, amely energiahatékony új lakóingatlanok építésére vagy vásárlására nyújt kedvezményes kamatozású hiteleket. Hasonlóan, az MBH Bank 5%-os kamatozású lakáshitelt indított fiatalok számára, akik első energiahatékony otthonukat szeretnék megvásárolni. Ezek az intézkedések közvetlenül támogatják a környezettudatos fogyasztói döntéseket, és hozzájárulnak a zöld beruházások térnyeréséhez. A fenntartható gazdaságpolitika nem képzelhető el a vállalkozások aktív részvétele nélkül. A 21 pontos Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként indított Demján Sándor Program 1400 milliárd forintot mozgat meg a kkv-k méretugrásszerű növekedésének elősegítése érdekében. A program része a „Jövő Exportőrei Beruházási és Zöld Beruházási Hitel”, amelyet energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokat célzó beruházásokhoz lehet igénybe venni.
Az elektromobilitás térnyerése a gazdaság zöld átállásának fontos pillére, melyre Magyarország stratégiai célként tekint. A versenyképes európai autógyártásban való részvétel előmozdítása érdekében elengedhetetlen az elektromos járművekhez kapcsolódó infrastruktúra, különösen a töltőhálózat fejlesztése.
Milyen tanácsot adna egy fiatal közgazdásznak, aki a jövőben a gazdaságpolitika területén szeretne dolgozni?
Azt tanácsolnám, hogy legyen nyitott, kíváncsi és mindig összefüggésekben gondolkodjon. A gazdaság nem csak számok és modellek kérdése, meg kell érteni a társadalmi, politikai és technológiai folyamatokat is, amelyek alakítják, valamint azok hatásait a családok és vállalkozások mindennapi életére.
Fontos, hogy mindig keresse az új megoldásokat, mert a gazdasági kihívásokra nincs univerzális recept, a jó döntésekhez pedig nemcsak adatokra, hanem stratégiai gondolkodásra és kreativitásra is szükség van. Érdemes olyan területekre specializálódni, amelyek a jövőben meghatározóak lesznek, legyen szó digitalizációról, zöld gazdaságról vagy új pénzügyi modellekről. Emellett elengedhetetlen a széles körű tájékozottság: olvasson sokat nyugati és keleti közgazdászoktól egyaránt, ismerje meg a különböző iskolák gondolkodásmódját, és tartsa szem előtt a jövő technológiáit. A sokszínű szemlélet segít abban, hogy a gazdasági folyamatokat árnyaltabban értelmezze, és megalapozottabban tudjon döntéseket hozni a jövőben.
Mit üzen a gazdasági nehézségekből történő kilábalásban, fellendülésben kétkedőknek és a bizonytalanoknak?
Magyarország már többször bizonyította, hogy képes megerősödve kijönni a válságokból. A 2010 óta kialakított magyar gazdasági modell nemcsak versenyképes, hanem válságálló is, ezt jól mutatta a koronavírus-járvány utáni gyors gazdasági visszarendeződés. Az elmúlt években alkalmazott célzott gazdaságpolitikai eszközök, a munkahelyek megőrzése, az adócsökkentések, a célzott támogatások és az ipar modernizációja mind azt szolgálják, hogy a nehézségekből egy erősebb, versenyképesebb gazdaság szülessen. A 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akcióterv konkrét lépéseket tartalmaz a reálbérek növelésére, a lakhatási válság enyhítésére és a kkv-k versenyképességének erősítésére. A magyar gazdaságpolitika alapja, hogy nem várunk külső megoldásokra, hanem belső erőforrásainkra, teljesítményünkre és a nemzeti érdekek következetes képviseletére építjük fel a gazdaságot.Ma Magyarországnak cselekvőképes és politikailag felelős kormánya van, amely képes a gazdaságilag kihívást jelentő időkben határozott és következetes döntést hozni, ezáltal nemcsak alkalmazkodni, hanem előrelépni is.
Mi az Ön víziója Magyarország jövőjéről, hol látja Magyarországot 10 – 15 év múlva?
A következő másfél évtized kulcsszavai az erős és alulról nyitott középosztály, az egyre növekvő bérek és jövedelmek, a modern ipar, a fenntartható növekedés és a stabilitás lesznek. A célunk az, hogy Magyarország a régió egyik legélhetőbb és legdinamikusabban fejlődő országa legyen, ahol a családok, a vállalkozások és a befektetők továbbra is biztonságban tervezhetik a jövőjüket Minden adott ahhoz, hogy ezt elérjük – erős munkaerő, stratégiai fekvés, gyorsan alkalmazkodó gazdaság és egy olyan kormányzati politika, amely hosszú távon gondolkodik. A következő években Magyarország előtt a kihívások mellett nagy lehetőségek is állnak, és meggyőződésem, hogy 10-15 év múlva egy erősebb, versenyképesebb és innovatívabb országként fogunk állni Európa térképén.
Kovács Károly
Tartalom megosztása: