FONTOS, HOGY HALLGATÓINK SIKERESEK LEGYENEK
SZÜKSÉGES, HOGY FONTOS KUTATÁSI TERÜLETEK NEMZETKÖZI KÖZPONTJAKÉNT MŰKÖDJÜNK
A Széchenyi István Egyetem kiemelt feladatának tekinti az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a gazdaság összekapcsolását. Emellett az egyetem több területen is stratégiai fejlesztéseket végez, annak érdekében, hogy az egyetem hallgatói versenyképes tudás birtokába jussanak. Hogy mit jelent mindez arról Prof. Dr. Friedler Ferenccel az egyetem rektorával beszélgettünk.
Az Ön eddigi élete a kutatásról, az innovációról szólt. Hogyan éli meg személyesen, hogy a technológiai fejlődés ma minden eddiginél gyorsabb, és most már valóban mindent átsző?
Mivel öngerjesztő folyamatról van szó, a gyorsulás természetes, de a külső szemlélőnek valóban óriási tempónak látszik. Kutatóként együtt mozgunk ezzel a folyamattal, így belülről nézve csak azt látjuk, hogy egyre újabb, érdekes feladatokkal találkozunk.
Különleges engedélyt kapott nemrég a Széchenyi István Egyetem, Európában első felsőoktatási intézményként saját felhatalmazással végezhet drónműveleteket. Mihez volt erre szükség, és hogyan képzeljük el a hétköznapokban ezt a tevékenységet? Milyen hasonló jelentőségű kutatások zajlottak az egyetemen a közelmúltban, mely eredményekre büszke?
Egyetemünk a drónfejlesztések meghatározó magyarországi szereplője. E tevékenységeink során gyakran van szükség drónok reptetésére, amihez korábban minden egyes alkalommal hatósági engedélyt kellett kérni, most viszont már saját hatáskörben engedélyezhetjük ezeket a műveleteket. Mindez nagymértékben növeli a hatékonyságot, miközben biztosítja a szabályozási és repülésbiztonsági követelményeknek való megfelelést. Intézményünk természetesen nemcsak a drónok kutatásában, hanem az autonóm közlekedési rendszereken át a precíziós gazdálkodásig számos területen folytat kutatásokat.
A jövő a fiatalok kezében van. Milyennek látja a mai egyetemistákat, mennyire elkötelezettek, felelősségteljesek és kreatívak, ami a kihívásokra adandó válaszaikat illeti?
Könnyű lenne azt mondani, hogy bezzeg régen jobb volt, de nincs értelme, és nem is igaz. Mindig voltak kiválóságok, mint ahogy most is vannak. Fontos tudni azonban, hogy mindig az erősödik, amit keresünk. Mi a jókat keressük, és meg is találjuk. Rájuk építjük a képzéseinket, valamint később a kutatásainkat és fejlesztéseinket. Kiváló hallgatóink sikere további jó hallgatókat vonz.
Mennyire szükségszerű, hogy az oktatási és a gazdasági szektor szorosra fűzze a kapcsolatát? Milyen területeken viszi előre ez a fejlődést?
Két egymásra utalt rendszerről van szó, nem is képzelhető el egyikük hatékonysága és magas minősége sem a másikkal való szoros kapcsolat nélkül. A Széchenyi István Egyetem – hagyományai alapján – kutatásaival és fejlesztéseivel a gyakorlati alkalmazásokat, és így a gazdasági fejlődést szolgálja.
Mit gondol, milyen mértékben alakul át az egyetemi képzés a mesterséges intelligencia térnyerésének hatására? Miben nyilvánul meg ez a folyamat?
A mesterséges intelligencia – leegyszerűsítve – a korábbi ismeretek hatékony és szisztematikus kezelését jelenti. A világ további fejlődését szolgáló új ismeretek a természetes és a mesterséges intelligencia együttműködéséből származhatnak. Ugyanez érvényes az oktatási rendszerek fejlesztésére. A legkorszerűbb eszközök alkalmazása mellett – amihez mások is ugyanúgy hozzáférnek – a saját képességeinkre kell hagyatkozni, így erősíthetjük nemzetközi pozícióinkat.
Hogyan látja, milyen jövő előtt áll a nyugat-dunántúli régió, amelynek gazdaságát oly nagy mértékben meghatározza a járműipari függőség?
A „függőség” helyett „lehetőséget” használnék. A járműiparnak integráló szerepe van, ami azt jelenti, hogy széles szakmai és gazdasági területet fed le, illetve minden kapcsolódó terület fejlesztését közvetlenül motiválja és igényli. Emellett globális jelentősége miatt garantálja a mindenkori versenyképességet. Persze a járműipar is függ globális gazdasági folyamatoktól, ezért további integráló típusú termelőrendszerek megjelenése a régióban erősítheti a helyi gazdaságot.
Azt mondják, a leghatékonyabb stratégia a problémák megoldásakor az összefogás, együttműködés. Milyennek látja az egyetemek, kutató-fejlesztő központok kapcsolatát? Konkurálnak egymással, vagy keresik a közös célokat?
Egymást átfedő tevékenységi profillal rendelkező szervezetek esetében az a legjobb, ha a konkurencia és az együttműködés észszerű módon egyszerre van jelen. Ezek megfelelő aránya a partnerek versenyképességét szolgálja. Egy jól strukturált egyetem önmagában is kiváló kutatási és fejlesztési ökoszisztémát alkot. Egy felsőoktatási intézmény rendelkezhet minden olyan személyi, szervezeti és technikai erőforrással, amely a színvonalas oktatáshoz, kutatáshoz és fejlesztéshez szükséges. Ezeken a területeken akkor lehet világszínvonalú, ha az oktatás, a kutatás és a fejlesztés a saját céljainak megfelelő szervezeti formában működik. Például a Széchenyi István Egyetemen a járműipari kutatások és fejlesztések az erre a célra létrehozott Járműipari Kutatóközpont koordinálásában folynak, úgy, hogy az intézmény teljes szakmai erőforrása rendelkezésre áll. Ez a professzionális környezet a siker garanciája. Együttműködésünk kutatóközpontokkal speciális tudományos ismeretek közös hasznosítását jelenti a közös érdekek mentén.
Már nemcsak trend az „okosmegoldások” alkalmazása, hanem maga a praktikus hétköznapi élet. Ezek elvei jórészt matematikai törvényszerűségek. Nem érzi úgy, hogy ezzel a matematika tudományának presztízse is megnőtt?
A matematika tudománya Magyarországon szakmai körökben és a hétköznapokban is mindig elismert volt, köszönhetően korábbi és mostani kutatóink eredményeinek. A mai, globálisan integrált korban – ahol szinte minden mindennel összefügg – csak jól megalapozott matematikai modellekkel lehet bonyolult világunkat stabil működésben tartani, különben egy helyi zavar globális zűrzavarrá válhat. Például országokra kiterjedő áramszünet következhet be egy erőmű meghibásodása miatt. Nem hiszem, hogy ezzel a matematika presztízse emelkedne, inkább a fordítottja következne be, ha az említett rendszermodellek nem működnének.
Mennyire használja jól vagy rosszul a széles társadalom a rendelkezésünkre álló újításokat? Milyen előnyei, illetve veszélyei vannak annak, hogy a tudás kilépett az elefántcsonttoronyból, és közkincs lett?
A versenyképesség megkívánja a legújabb és legkorszerűbb tudás hasznosítását, itt nincs választási lehetőségünk. Persze mindig van veszély egy új eszközhöz való hozzáférésben. Például egy 3D-nyomtatóval bárki előállíthat olyan tárgyat, amit csak engedéllyel lehetne birtokolni. A veszélyek kezelését azonban nem a tudás korlátozásával kell megoldani.
Csillapíthatatlan technikai éhség és ellenállás – egyszerre van jelen a társadalomban ez a két attitűd az automatizálással, az AI-rendszerek elterjedésével kapcsolatban. Ön hogy látja, melyik oldalra billen a mérleg?
A technikai fejlődéssel szemben a kezdetektől fogva volt ellenállás, de ez mindig ideiglenes és erőtlen. Ez most sem lesz másként, mert a technikai fejlődés összességében a jobb életet, a kényelmet vagy a szórakoztatást szolgálja.
Miért fontos a fenntarthatósági célok megjelenítése az intézmény működésében? Hogyan tudja egy egyetem ennek a kultúráját terjeszteni? Mik az SZE tapasztalatai ezzel kapcsolatban?
A Széchenyi István Egyetem fontos feladatának tekinti a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítését valamennyi működési területén – ez vonatkozik az épületeinkre is. A fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásainknál a szempontok teljességére törekszünk, mert könnyen lehet fenntarthatónak minősíteni valamit, ha térben vagy időben szűkítjük a vizsgálat körét. Például egy szélerőmű fenntarthatóbbnak tűnik, ha nem vesszük figyelembe az alapban lévő ezer köbméter betont, az újra nem hasznosítható széllapátokat vagy az időjárástól való függőség energiatárolási igényét. Ez a teljességre való törekvés új kutatási témákat generál, ami kiváló lehetőséget nyújt nemzetközi tudományos együttműködésekre.
Mennyire vagyunk érzékenyek a globális problémákra? Nem tolódik-e túlságosan magasra az ingerküszöbünk, amikor a mindennapjainkat tölti ki az erről szóló diskurzus? Mi ebben a tudomány, az oktatás felelőssége?
Nem könnyű meghatározni egy jelenség globális hatását térben és időben, ezért gyakran túl- vagy éppen alulértékelik. A tudomány felelőssége a reális értékelés, szemben a média esetleges szenzációkeresésével.
Miért érdemes egy fiatalnak a Pannon Egyetemen továbbtanulnia? „Menő” tud lenni egy egyetem? Amennyiben igen, akkor mitől?
Mint minden intézmény, mi is hivatkozhatunk képzési programjainkra, korszerű infrastruktúránkra, kiváló oktatóinkra, a barátságos környezetre. Ennél azonban többről van szó. A diploma megszerzésén túl sikeres szakmai pálya alapjait biztosítjuk minden hallgatónknak. Ennek fontos eleme a teammunka, hiszen a mai világ fő problémáin nem „emberhalmazok”, hanem csapatok dolgoznak. Ennek a sikerét jól igazolja hallgatói csapataink nemzetközi szereplése. Így például Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén egyetemünk hallgatói csapata tavaly harmadszor nyert világcsúccsal a saját maguk által tervezett és épített járművükkel.
Hol látná szívesen az Egyetemet 5, 10, 15 év múlva?
Egyszerű válasz lehetne az, ha valamilyen rangsorban való szereplést adnánk meg. Ennél azonban fontosabb, hogy hallgatóink sikeresek legyenek saját szakmai és személyes céljaik elérésében a nálunk megszerzett ismeretek alapján. Ehhez természetesen szükség lesz arra, hogy fontos kutatási területek nemzetközi központjaként működjünk.
Kovács Károly
Fotók:
Adorján András, Májer Csaba József
Korcz Miklós Máté, Miklós Balázs
Tartalom megosztása: