AMIT NEM TUDSZ MEGMÉRNI
AZT CSAK SOKKAL NAGYOBB KÖLTSÉG ÉS ENERGIA ÁLTAL TUDOD KONTROLLÁLNI
Szerencsére elmúltak azok az idők, amikor a Huaweiről a legtöbb embernek csupán a mobiltelefonok jutottak eszébe, de talán még a szakmai „keménymag” sincs tisztában vele, milyen széles a cég termék- és szolgáltatás palettája. A hírekben és a közösségi média platformokon az utóbbi hónapokban megjelenő, a Hauwei által fejlesztett elektromosautó szoftverek és rendszerek, a szintén a cég által kifejlesztett, minden korábbinál nagyobb teljesítményre képes chipek vagy a legújabb, immár három részben hajlítható mobil mind izgalmas és a jövőt egyértelműen meghatározó fejlemények, de van egy tényleg csak a szakmaibeliek által ismert, az autóknál és mobiltelefonoknál ugyan sokkal kevésbé izgalmas vagy látványos terület, ami cserébe szó szerint mindannyiunk életét befolyásolja – ez pedig az áramellátás. A napokban, Spanyolországban és Portugáliában történt események minden korábbinál jobban rávilágítottak arra, milyen fontos a hálózatok védelme. A mindennapokban nincs szükség semmilyen tragikus eseményre ahhoz, hogy evidenciaként kezeljük, és komoly figyemet fordítsunk az áramellátás biztonságára, ill. a disztribució, monitoring vagy adatforgalom hatékonyságára.
Ezt felismerve hozta létre a Huawei 2020-ban az ún. Elektromos Hálózatok Digitalizációjáért felelős Üzleti Egységet, amelynek célja – mind az energia, mind a költségek terén – a hálózatok biztonságának, ellenőrizhetőségének és hatékonyságának biztosítása és növelése a digitalizáció segítségével. Hogy a hangzatos szavak mögött pontosan milyen megoldások vannak, az már nem a „jövő zenéje”, hanem a ma valósága, és erről bárki meggyőződhet, többek között Kínában, az agyag hadseregéről híres 40 milliós Shaanxi tartományban, ahol szakítva az eddigi GSM alapú adattovábbítással, 18 millió okosmérő működik ún. HPLC technológiával. A hight powerline communication, azaz a már meglévő áramhálózaton történő adattovábbítás technológiája sokkal többet tud annál, mint hogy megspórolja a GSM kártyák megvételének és díjának árát. Megbízhatóságán túl – 99,8-99.9% – legfőbb erénye a hagyományos, egyirányú adattovábbítással szemben a kétirányú kommunikáció. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az átlagos (szaknyelven szólva: lakossági) felhasználónak, pl. hiba vagy áramkimaradás esetén nem kell betelefonálni az áramszolgáltatónak, ha éppen nyaral, nem kell attól tartani, hogy leolvad a hűtő, reggel nem kell arra ébredni, hogy nem töltött fel a telefon vagy az autó, mert a rendszer automatikusan jelzi a hibát, annak pontos helyét és a legtöbb esetben annak okát is. Az áramszolgáltató tehát időt, munkaórát és energiát, tehát pénzt spóról azzzal, hogy tudja hova kell menni, mit kell ott csinálni, sőt ki kell-e menni egyáltalán vagy a hiba a központból is orvosolható. És ez még nem minden.
Mint mindenhol a világon, hazánkban is gyorsan terjednek a házi napkollektorok, panelek és mini naperőművek, ami egyrészt rendkívűl pozitív fejlemény, másrészt nem elhanyagolható kihívás elé állítja a szolgáltatókat. A probléma egyik oka a hazánkban sok helyen elavult hálózat, másrészt, hogy a Nap nem hajlanó kíszámíthatóan akkor, annyit és olyan intezítással sütni, ahogy azt a felhasználó és a szolgáltató szeretné. Ez tehát folyamatos szabályozást igenyel, ami viszont csak akkor lehetséges, ha percre pontos adatokkal rendelkezünk. Ebben az esetben viszont nem csak a felhasználó, de a szabályozott keretek között a szolgáltató is be tud avatkozni, mikor mennyi energiát kell vagy lehet visszatáplálni a hálózatba. Ezzel előbbi szereplő a rezsi terén, utóbbi pedig a költségek terén tud jelentős összegeket megspórolni. Peter Drucker híres mondását parafrazálva miszerint „Amit nem tudsz megmérni, azt nem tudod irányítani”, mi azt mondjuk: „Amit nem tudsz megmérni, azt csak sokkal nagyobb költség és energia árán tudod kontrollálni”, azaz érdemes beruházni.
És hol tart ezen a téren Magyarország? Bizonyos szempontból előrébb, mint Európában bármelyik ország, hála az MVM, egészen pontosan a Démász és a Huawei együttműködésének. A jelen pillanatban is folyó, a kontinensen első alkalommal megszervezett kisérlettel a két cég azt vizsgálja, hogy az említett HPLC technólógia vajon igazán rossz körülmények (nagy impedencia) mellett is megállja-e a helyét. A Kecskemét mellett kiválasztott terület, mind a régi vezetékek, mind a mérőegységek közötti távolság tekintetében remek helyszínként szolgál. A júliusban befejeződő teszt reményeink szerint egyértelmű bizonyítékként fog szolgálni, melyik technológiáé a jövő.
Addig viszont kinek-kinek érdeklődésének megfelelően érdemes elmerülni az egyéb termékek tanulmányozásában, mert sok területen (AI, big data, elektromos autók, chip gyártás) Kína már nem a felzárkózás fázisában van, hanem eljött az idő, hogy ő diktálja a trendeket.
Tartalom megosztása: