A ZÖLD ÁTÁLLÁS MOTORJA
A PÉNZÜGYI SZEKTOR SZEREPE A FENNTARTHATÓ JÖVŐBEN
A világgazdaság az ipari forradalom óta folyamatos és egyre gyorsuló átalakuláson megy keresztül. Napjainkban egy új korszak – a fenntarthatósági forradalom – bontakozik ki, amelynek központi célja, hogy kevesebb mint 30 éven belül elhagyjuk a fosszilis energiahordozókat, és áttérjünk a tiszta, szén-dioxid-mentes energiákra. Ehhez technológiai, jogi és pénzügyi rendszerek összehangolt megújítására van szükség.
A pénzügyi szektorra kulcsszerep hárul ebben a folyamatban. A kihívás kettős, egyrészt saját működésének karbonsemlegessé tétele, másrészt a tiszta technológiák, zöld beruházások és fenntarthatósági célok aktív finanszírozása. A pénzügyi intézmények így nem csupán követői, hanem formálói is a fenntartható gazdasági átmenetnek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már 2022-ben elindította zöld irányelveit, melyeket azóta is folyamatosan fejleszt. 2024-ben meghosszabbította a Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programját, amely révén 2023 végére a bankok közel 880 milliárd forintnyi zöld hitelt helyeztek ki. Az MNB ezzel megerősítette pozícióját a fenntartható pénzügyi gyakorlatot ösztönző központi bankok nemzetközi élmezőnyében. Emellett 2024 szeptemberében megjelentette ESG ajánlását, amelyben a legalább 500 millió HUF összegű vállalati hitelkihelyezések esetén kötelezővé tette az ESG típusú adatszolgáltatást az ügyfelei számára, ezzel is hozzájárulva a pénzáramlás átláthatóságának és a fenntartható finanszírozás előmozdításának biztosításához.
A magyar bankszektor egyre tudatosabban kezeli a környezeti kockázatokat, aktívan dolgozik portfóliója zöldítésén, és az ESG-szempontokat is fokozatosan integrálja üzleti döntéseibe. A Mastercard Fenntarthatósági Percepciós Indexe szerint a szektor stabil fejlődést mutat a környezettudatos működésben, még ha a társadalmi megítélés ezen a téren tovább is fejleszthető.
Szektor, amely átalakítja önmagát – belülről kifelé
2024-ben a pénzügyi és biztosítási szektorba tartozó társas vállalkozások száma meghaladta a 12 200-at, 120 társasággal bővülve. Ezek a cégek közel 5 000 fióktelepet működtettek országszerte, így gyakorlatilag behálózzák Magyarországot, a pénzügyi infrastruktúra fizikai jelenléte továbbra is országos lefedettséget biztosít.
Az elmúlt öt évben – még a pandémia idején is – a vállalkozások száma folyamatosan nőtt, 2024-re 13 %-kal haladva meg a 2020-as szintet. A növekedés motorját azonban nem a klasszikus banki vagy biztosítási tevékenységek adták, hanem a vagyonkezelési (holding) cégek számának jelentős bővülése. 2020-hoz képest ezen a területen 50 %-os növekedés történt, 1 500 további cégek megjelenésével.
Ennek hátterében kedvező adószabályozási környezet is áll, a bizalmi vagyonkezelés például adósemleges megoldásként működik bizonyos esetekben, és lehetőséget ad a vagyon hatékonyabb védelmére és kezelésére, ez pedig kifejezetten vonzó a tőketulajdonosok számára.
Karbonsemleges célok és valódi lépések
A pénzügyi szektor jelentős szereplői ma már mérhető lépéseket tesznek a karbonsemlegesség felé. A Green Policy Center 2023-as összesítése szerint a magyar bankok nemcsak az épületeik energiahatékonyságán javítanak, vagy csökkentik utazási kibocsátásaikat, hanem célzottan dolgoznak azon is, hogy hitelportfóliójuk kibocsátását csökkentsék. Mindez nem véletlen, a finanszírozott projektek szén-dioxid-kibocsátása akár ezerszerese is lehet az intézmények saját működési lábnyomának.
Ezáltal a szektor nem csupán saját működését zöldíti, hanem stratégiai szerepet vállal az egész gazdaság fenntartható átalakításának finanszírozásában.
Stabil bevételek – erősödő zöld háttér
A zöld átállás nem olcsó. De a pénzügyi szektor megerősödött pénzügyi helyzete lehetővé teszi, hogy finanszírozóként is helytálljon.
A biztosítási szektorban a díjbevételek 2024-ben több mint 10 %-kal nőttek, míg a hitelintézetek nettó eredménye 7,4 %-kal emelkedett. Ez stabil alapot biztosít a fenntarthatósági célokat szolgáló fejlesztések és új pénzügyi termékek elindításához. A szektor tehát nemcsak saját működésében élenjáró, de gazdasági értelemben is felkészült a zöld átállás támogatására.
A digitalizáció új munkaerőpiaci képet rajzol
A munkaerőstruktúra is átalakulóban van a szektorban. A COVID–19-járvány után gyorsan elterjedt a home office, miközben a digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia előretörése a bankfiókok számának csökkenéséhez és új kompetenciák iránti kereslethez vezetett.
A KSH adatai szerint a pénzügyi szektorban foglalkoztatottak száma 2023-ban 71,3 ezer fő volt, de 2024-re 70 ezer alá csökkent. A csökkenés nemcsak a technológiai hatékonyságról szól, hanem arról is, hogy a munkaerő-összetétel átalakul, egyre nagyobb szükség van digitális, adat- és fenntarthatósági ismeretekkel bíró szakemberekre. Ez a váltás nemcsak technológiai, hanem stratégiai szinten is kihívás, hiszen a vállalatoknak egyszerre kell alkalmazkodniuk a digitális környezethez, és gondoskodniuk munkatársaik átképzéséről, társadalmi felelősségük részeként.
A legjobban fizető szektor – de nem minden a bér
A pénzügyi és biztosítási tevékenységben dolgozók nemcsak felelősségteljes szerepet töltenek be a gazdaság működtetésében, hanem jövedelmi szinten is az élmezőnyhöz tartoznak. A KSH 2024-es adatai alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére elérte az 1 068 150 forintot, megtartva előnyét még az információs-technológiai szektorral szemben is.
Bár ez a kereseti szint figyelemre méltó, a növekedési ütem mérsékeltebb volt, 10,6 %-os éves bővülés, szemben a 13,2 %-os országos átlaggal. Ez jól mutatja, hogy a szektor jövedelmi szintje már olyan magas, hogy a bérdinamika inkább stabilitást tükröz, mint ugrásszerű emelkedést.
A magas jövedelmek azonban nem öncélúak, kulcsszerepet játszanak abban, hogy a pénzügyi intézmények megtartsák a digitalizációban, ESG-stratégiákban és szabályozási kérdésekben jártas szakembereket, akik a fenntartható gazdasági jövő megvalósításán dolgoznak.
Zárszó helyett: felelősség és jövőkép
A magyar pénzügyi szektor – kormányzati ösztönzésre, MNB-ajánlások mentén és belső elköteleződésből egyaránt – valódi szerepet vállal a fenntartható gazdasági átállásban. A célok eléréséhez vezető út egyik legfontosabb eleme a digitalizáció és a szakmai tudatosság, amelyben a pénzintézetek és biztosítók ma már élen járnak.
Az OPTEN Informatikai Kft. elemzése
Tartalom megosztása: