A MEZŐGAZDASÁG ÚJ KORSZAKBA LÉP
GAZDASÁGI STABILITÁS ÉS ZÖLD ÁTÁLLÁS METSZETÉBEN
A mezőgazdaság, állattenyésztés ma már nem csupán hagyományos ágazatok, egy új korszak kulcsszereplőivé váltak. Az élelmezésbiztonság, a klímavédelem és az erőforrások fenntartható használata nemcsak környezetpolitikai célok, hanem gazdasági realitások és kihívások is egyben. Bár az ágazat GDP-hozzájárulása 2023-ra 3,2 %-ra mérséklődött a 2021-es 4,1 %-ról, a visszaesés hátterében nem strukturális gyengeségek, hanem időjárási szélsőségek, globális gazdasági sokkok és inflációs nyomás állnak. Az inputárak megugrása és a beruházások visszafogása tovább erősítette a külső hatásokra való érzékenységet, a rugalmas alkalmazkodás és a technológiai nyitottság így a túlélés feltétele lett.
Fenntarthatóság: a jövő gazdasági alapja
A fenntarthatóság ma már nem választható opció, hanem a szektor versenyképességének új alapja. Az EU Zöld Megállapodása és a Közös Agrárpolitika új támogatási ciklusa egy olyan rendszert hozott, ahol a környezeti feltételek teljesítése gazdasági előnnyé válik.
A precíziós gazdálkodás, a regeneratív és ökológiai modellek, a talajkímélő technológiák vagy a vízhasználat racionalizálása már nem csupán alternatívák, hanem a támogatási jogosultság és a piaci túlélés zálogai. Bár a minősített ökogazdaságok aránya még nem ugrott meg, a szemléletváltás érzékelhető, egyre többen tekintenek a fenntarthatóságra mint hosszú távú lehetőségre, nem mint rövid távú költségre.
A szektor tehát kétpólusú pályán mozog, gazdasági súlya némileg csökken, miközben stratégiai szerepe erősödik. A kérdés már nem az, hogy merre, hanem az, hogy ki, mikor és milyen gyorsan tud alkalmazkodni, és ki kerül a zöld gazdaság élvonalába.
Cégmozgások a mezőgazdaságban és állattenyésztésben – stabil bázis, visszafogott dinamika
Az OPTEN adatai szerint 2024-ben mintegy 10,3 ezer működő társas vállalkozás tevékenykedett ebben a körben. Ez 2019-hez képest 3,8 %-os növekedést jelent, ugyanakkor az elmúlt két évben enyhe csökkenés figyelhető meg.
A nem évelő növénytermesztés adja a vállalati struktúra gerincét, míg az állattenyésztésben öt év alatt közel száz cég tűnt el, vélhetően az inputköltségek emelkedése és az értékesítési láncok átrendeződése miatt. Az új alapítások száma 2024-ben ismét csökkent, ami már a harmadik ilyen év, a belépési kedvet a bizonytalan piaci környezet és a fenntarthatósági feltételek is fékezhetik.
A megszűnések aránya ugyan mérséklődött, de még nem érte el a járvány előtti szintet. A legnagyobb kivonulás a vegyes gazdálkodásban és az állattenyésztésben zajlott le. Mindez azt jelzi, hogy a mezőgazdasági vállalkozói kör lassan, de biztosan átalakul, és egyre inkább azok maradnak versenyben, akik pénzügyileg, technológiailag és környezeti szempontból is alkalmazkodóképesek.
Látszólagos hatékonyság – dráguló működés, apadó mozgástér
Bár a szektor árbevétele öt év alatt több mint 60 %-kal nőtt, 2023-ra ez már csak 4,5 %-os emelkedést mutatott. A számok mögött komoly költségszerkezeti nyomás rajzolódik ki, az anyagjellegű ráfordítások aránya elérte a 71 %-ot, ami az elmúlt évek egyik legmagasabb értéke.
A 2022-es energiaválság hatása egyértelműen megjelent, de ami még fontosabb, nem is múlt el. Az inputárak egy része tartósan beépült a működésbe, és új típusú kiadások – például fenntarthatósági vagy technológiai fejlesztések – is növelik a terheket.
A személyi jellegű ráfordítások 2023-ban közelítették a 300 milliárd forintot, ami két év alatt több, mint 30 %-os növekedést jelent. Ez úgy történt, hogy közben a foglalkoztatottak száma csökkent: 2024-ben 64,8 ezer fő dolgozott a szektorban, szemben a 2021-es 67 ezerrel.
Az egy főre jutó árbevétel 2023-ban közel 50 millió forintra emelkedett, de ez már nem feltétlenül a termelékenység javulását jelzi, inkább a költségek áthárítását, az inflációs hatások beépülését és az energiaigényes folyamatok drágulását.
A szektor tehát látszólag hatékonyabb, valójában azonban sérülékenyebb és költségérzékenyebb lett. A jövő sikere nemcsak a méret, hanem a hozzáadott érték, a költséghatékonyság és az innováció iránti nyitottság függvénye.
Összegzés – Mezőgazdaság, állattenyésztés 2.0?
A magyar mezőgazdaság és állattenyésztés egy új működési modell küszöbén áll. A fenntarthatóság, a hatékonyság és a technológiai fejlődés nem pusztán hívószavak, hanem a jövő működési feltételei. A szektor alapjai stabilak, de az eddigi növekedési logika kifulladóban van. A zöld fordulat nemcsak lehetőség, hanem gazdasági szükségszerűség, azok a vállalkozások kerülnek előnybe, amelyek nemcsak megfelelnek az új kihívásoknak, hanem előre gondolkodnak, és értéket teremtenek a fenntarthatóságon keresztül.
Az OPTEN Informatikai Kft. elemzése
Tartalom megosztása: