OPTEN: A JÁRMŰGYÁRTÁS SZEREPE ÉS KIHÍVÁSAI MAGYARORSZÁGON

A JÁRMŰGYÁRTÁS SZEREPE ÉS KIHÍVÁSAI MAGYARORSZÁGON

A JÁRMŰGYÁRTÁS TOVÁBBRA IS A MAGYAR IPAR EGYIK LEGMEGHATÁROZÓBB ÁGAZATA

A járműgyártás továbbra is a magyar ipar egyik legmeghatározóbb ágazata, amely nemcsak a gazdasági teljesítményben játszik kulcsszerepet, hanem az ország nemzetközi versenyképességét is meghatározza. A szektor jelentőségét jól mutatja, hogy a Mercedes új gyártóüzemmel duplájára növeli a kecskeméti gyár kapacitását, erősítve Magyarország pozícióját az európai autógyártásban. Az iparág ugyanakkor komoly kihívásokkal néz szembe, különösen a fenntarthatósági előírások és a technológiai átalakulás terén.

Növekedés és visszaesés: A szektor aktuális állapota

Bár a magyar járműgyártás az elmúlt években növekedett, 2024-ben jelentős visszaesés következett be. A KSH adatai szerint 2023-ban még 9,3 %-os növekedést regisztráltak, de 2024-ben már 9,1 %-os csökkenés történt. Ez is mutatja, hogy a szektor erősen kitett a globális gazdasági változásoknak. A termelési érték 2023-ban 13,7 ezer milliárd forint volt, ami 2024-re 13,1 ezer milliárdra csökkent. Bár a járműipar részesedése az ipari termelésből stabilan 24-25 % között mozog, a visszaesés arra figyelmeztet, hogy a szektornak alkalmazkodnia kell a gyorsan változó környezethez.

Az Európai Unió 2035-től kizárólag kibocsátásmentes járművek újonnan történő forgalomba helyezését engedélyezi, ami teljes iparági átalakulást követel meg. Ez a magyar autógyárak számára azt jelenti, hogy a beszállítói hálózatoknak és az üzemeknek fel kell készülniük az új technológiákra. A magyar autóipar fenntarthatósági törekvései 2024-ben és 2025-ben is egyre inkább a zöld átállásra koncentrálnak. Az elektromos járművek gyártására való átállás mellett a beszállítói láncok is gyorsan alkalmazkodnak az új technológiai igényekhez. Az olyan jelentős beruházások, mint a kínai BYD elektromos járműgyára Szegeden, valamint a BMW új debreceni üzemének tervei, mind hozzájárulnak Magyarország pozíciójának erősödéséhez az elektromobilitás terén. Ezen kívül a Bosch új, elektromos kormányművet gyártó maklári üzeme is fontos lépés a fenntartható autógyártás irányába, hiszen az ilyen típusú alkatrészek iránti kereslet folyamatosan növekvő tendenciát mutat.

A járműgyártás több lábon áll

A magyar járműgyártás nemcsak a gépjárművekre épül, hanem a vasúti, légi és harcjárművek területén is fejlődik. A Dunakeszi Járműjavító nemzetközi projektekkel erősíti a magyar vasúti járműgyártást, míg a Rheinmetall együttműködésével Magyarország a legmodernebb harcjárművek, például a KF51 Panther és a Gidrán 4×4 gyártásába is bekapcsolódott. Emellett a védelmi ipar és a dróntechnológia fejlesztése is lendületet kapott. Ezek a beruházások is bizonyítják, hogy Magyarország járműgyártása sokszínű, versenyképes és iparilag meghatározó.

Piaci stabilitás és kihívások

A szektor viszonylag stabil vállalati struktúrával rendelkezik, az OPTEN adatai szerint kevesebb mint 800 vállalkozás működik közvetlenül a járműgyártásban, de a beszállítók és kapcsolódó iparágak ennél jóval többen vannak. Az elmúlt három évben a működő cégek száma alig változott, és az újonnan alapított, illetve megszűnő vállalkozások száma is mindössze 20 körül mozgott évente. Ez azt mutatja, hogy a járműipar kevés, de tőkeerős vállalatokra épül, amelyeket főként a nagy nemzetközi autógyártók, mint az Audi, a Mercedes és a Suzuki dominálnak. A kisebb vállalkozások jellemzően beszállítói szerepet töltenek be.

A magyar járműipar az ország ipari termelésének 24-25 %-át adja, és erősen exportorientált. Ez azt jelenti, hogy a szektor különösen érzékeny a globális változásokra, például a nyersanyagárak ingadozására, az elektromobilitás térnyerésére és a beszállítói láncok átalakulására. A kínai és amerikai piacok változásai, valamint az EU fenntarthatósági előírásai közvetlen hatást gyakorolnak a magyar autóiparra. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a szektor hogyan tud alkalmazkodni a zöld technológiák és az elektromos hajtás terjedéséhez.

Költségszerkezet és versenyképesség

Magyarország továbbra is vonzó célpontja az autóipari beruházásoknak, amit a kormány aktív támogatása és a jelenleg zajló több ezer milliárd forint értékű fejlesztések is igazolnak. Ugyanakkor számos kihívás is terheli a szektort. A szakképzett munkaerő hiánya miatt egyre több vállalat kényszerül külföldi munkavállalók bevonására vagy az automatizáció fokozására. Közben a magas energia- és alapanyagköltségek növelik a termelési kiadásokat, és a bérköltségek emelkedése is fokozza a pénzügyi nyomást.

Az OPTEN adatai szerint a járműgyártásban dolgozók száma meghaladta a 115 ezer főt, de még mindig elmarad a járvány előtti szintektől. 2024-ben a szektor kibocsátása 9,1 %-kal csökkent, miközben a létszámnövekedés és az infláció miatt a bérköltségek is jelentősen emelkedtek. Mindez tovább nehezíti a vállalatok pénzügyi helyzetét, hiszen csökkenő kibocsátás mellett kell egyre magasabb költségeket fedezniük.

Bár a szektor árbevétele 2023-ban 11 %-kal nőtt, ennek jelentős része a 23,5 %-os bértömeg emelkedésére ment el. Ezzel szemben az anyagjellegű ráfordítások csupán 9,6 %-kal nőttek, ami némi mozgásteret biztosított a vállalkozásoknak. A számok világosan mutatják, hogy a munkaerőköltségek gyorsabban nőnek, mint az egyéb költségek, ami hosszú távon csökkentheti a versenyképességet, ha a termelékenység nem javul.

A magyar járműgyártás egy dinamikusan fejlődő, de kihívásokkal teli időszakban van. A fenntarthatósági követelmények, a technológiai átállás és a költségszerkezet átalakulása mind hatással vannak az iparág jövőjére. A vállalatok előtt álló legnagyobb kérdés az, hogyan tudják fenntartható módon növelni a versenyképességüket, miközben alkalmazkodnak a globális változásokhoz és a piaci elvárásokhoz.

Az OPTEN Informatikai Kft. elemzése