MAGYARORSZÁG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZERE ÁTALAKULÓBAN
FENNTARTHATÓSÁG VAGY PIACI KONCENTRÁCIÓ?
Magyarország hulladékgazdálkodása teljes átalakuláson megy keresztül, amelynek célja a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság erősítése. Az új koncessziós rendszerben a MOHU MOL Zrt. vette át az irányítást, miközben a szabályozások is szigorodtak, a gyártók nagyobb felelősséget vállalnak, a visszaváltási rendszer bevezetésével pedig több csomagolóanyag kerül vissza a körforgásba – legalábbis ez a terv. A statisztikák ígéretesek – 2025 januárra már több mint egymilliárd italcsomagolás került újrahasznosításra, a MOHU közlése alapján pedig másodpercenként átlagosan 100 palackot adnak vissza a vásárlók.
A gyakorlatban azonban nem minden ennyire fekete-fehér. Az italcsomagolások visszaváltása elvileg csökkenti a szeméthegyeket, de sokan panaszkodnak a rendszer bonyolultságára és a kevés visszaváltópontra. A lomtalanítás új, gyűjtőpontos megoldása rendezettebbé teheti a folyamatot, de kényelmetlenebbé is válhat azoknak, akik eddig egyszerűen kipakolták a régi bútorokat a ház elé.
A cél nemes, kevesebb szemét, több újrahasznosítás, fenntarthatóbb működés. Az viszont még kérdés, hogy a rendszer mennyire bizonyul hatékonynak a valóságban. Egy biztos, mind a lakosságnak, mind a cégeknek alkalmazkodniuk kell – a siker pedig azon múlik, mennyire működik ez a kompromisszum.
A hulladékgazdálkodási piac strukturális átalakulása
A hulladékgazdálkodási szektorban évek óta megfigyelhető volt a cégszám lassú csökkenése, de 2024-re ez a folyamat drámaibb méreteket öltött. Az elmúlt öt év során közel 70 céggel csökkent a piac szereplőinek száma, ennek több mint 60 %-a pedig 2024-ben történt. Az elmúlt években a cégalapítások és a cégmegszűnések egyensúlyban voltak, de 2024-re jelentősen megugrott a felszámolások, kényszertörlések aránya.
A megszűnések egyik fő oka a piaci koncentráció növekedése, a szigorodó szabályozásoknak leginkább a tőkeerős nagyvállalatok tudnak megfelelni, míg a kisebb, kevésbé stabil cégek kiszorulnak. A 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű cégek száma stagnál, miközben a milliárd feletti nagyvállalatok aránya folyamatosan nő. 2024-ben a legnagyobb szereplők már a teljes piaci árbevétel 90 %-a felett rendelkeztek, miközben 2019-ben ez az arány még 80 % alatt volt.
Az új eljárások hatása a jövőre
A cégszám további csökkenését vetíti előre, hogy a 2024-ben indított cégbírósági eljárások száma jelentősen megnőtt, meghaladta a 100-at, ami 10 %-os emelkedést jelent az előző évhez képest. A felszámolások és kényszertörlések dominálnak, de érdekes trend, hogy az előzmény nélküli felszámolási eljárások aránya is nőtt. Ez azt jelzi, hogy egyre több cég nem a fokozatos lejtmenet, hanem hirtelen fizetésképtelenség miatt szűnik meg.
A piacról való önkéntes kilépés is gyakoribbá vált, a végelszámolással megszűnő cégek száma 50 %-kal nőtt egy év alatt. Ez egyértelműen arra enged következtetni, hogy sok kisebb szereplő érzi fenntarthatatlannak a működését az új piaci feltételek között, inkább tudatosan szállnak ki, mintsem a piac által kiszorítva legyenek.
Az átalakulás hatására különösen a kisebb hulladékgazdálkodási vállalkozások kerültek nehéz helyzetbe. A megváltozott piaci viszonyok és a megnövekedett adminisztratív terhek miatt egyes regionális szereplők nem tudják fenntartani működésüket, vagy jelentősen csökkenteniük kell tevékenységüket. Noha a koncessziós rendszer célja az egységes és hatékony hulladékgazdálkodás kialakítása, a kisebb vállalkozások számára ez komoly kihívásokat jelent, különösen azoknak, akik korábban önállóan láttak el hulladékkezelési feladatokat.
Fenntarthatóság vagy piaci torzulás?
Bár a szektor árbevetéle dinamikusan nő, a kisebb szereplők helyzete egyre bizonytalanabb. Míg 2019-ben a 100 millió forint alatti árbevételű cégek a teljes piac 63 %-át tették ki, 2023-ra ez az arány 58 %-ra csökkent, és a tendencia folytatódhat. Az 1 milliárd forintot meghaladó cégek része ezzel szemben 2019-ben 10 % volt, 2024-re pedig már 15 %.
A hulladékgazdálkodásban a fenntarthatósági szempontok erősödnek, de a piaci átalakulás azt mutatja, hogy ezt leginkább a nagyobb, stabilabb háttérrel rendelkező vállalatok tudják kihasználni. A kisebb cégek egyre kevesebb szeletet hasíthatnak ki a piacból, ami hosszútávon újabb kihívásokat jelenthet a fenntarthatóság szempontjából is. A kérdés az, hogy a 100 millió és 1 milliárd közötti cégek tudnak-e alkalmazkodni az új piaci feltételekhez, vagy további koncentráció várható a szektorban.
A hulladékgazdálkodás a fenntartható jövő kulcsterülete, de a mostani átalakulás hatásaival még számolni kell. A kérdés nem csak az, hogy a rendszer fenntarthatóbb lesz-e, hanem az is, hogy milyen cégszerkezetben valósul meg a jövő hulladékgazdálkodása Magyarországon.
Az OPTEN Informatikai Kft. elemzése
Tartalom megosztása: