OPTEN: AZ ÉLELMISZERIPAR FENNTARTHATÓSÁGI FORDULÓPONTJA

AZ ÉLELMISZERIPAR FENNTARTHATÓSÁGI FORDULÓPONTJA

AZ ÉLELMISZERIPAR KORSZAKVÁLTÁS ELŐTT ÁLL

Az élelmiszeripar olyan korszakváltás előtt áll, amely meghatározza jövőjét. A fenntarthatóság kérdése már nem csupán egy trend, hanem az iparág egyik legfontosabb kihívása. A fogyasztói igények, a szabályozói elvárások és a klímaváltozás együttes hatása radikális átalakulást sürget. Az Európai Unió aktívan dolgozik azon, hogy az agrár-élelmiszeripari szektor hosszú távon fenntarthatóbbá váljon, és ezzel biztosítsa az élelmiszerbiztonságot a jövő generációi számára.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb jelentése szerint az élelmiszeripar felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyharmadáért. Ez egyértelműen mutatja, hogy a fenntartható megoldások kidolgozása nem halogatható. Emellett az élelmiszeripar hatása túlmutat a környezetvédelmen, az európai lakosság több mint fele túlsúlyos, ami rávilágít arra, hogy az iparágnak kulcsszerepe van az egészséges és fenntartható táplálkozás előmozdításában.

Az EU Farm to Fork stratégiája világos célokat határoz meg, a teljes élelmiszerrendszernek zöldebbé, ellenállóbbá és klímasemlegessé kell válnia 2050-ig. Az iparági szereplők számára ez egyértelmű irányt jelöl ki – innováció, energiahatékonyság és digitalizáció nélkül nincs fenntartható növekedés.

A hazai élelmiszeripar is alkalmazkodási kényszerben van. Bár 2024-ben már érzékelhető volt némi stabilizálódás, a piaci nehézségek továbbra is fennállnak. A volumenkibocsátás ugyan növekedett, de a gazdasági nyomás még mindig erős. Az árbevétel 3,8 %-kal emelkedett, de az infláció, az energiaárak és a munkaerőköltségek továbbra is komoly terhet rónak a vállalkozásokra.

2023-ban az élelmiszeripari kibocsátás történelmi mélységekbe süllyedt, és több mint 10 %-os csökkenést mutatott az előző évhez képest. Az export teljesítménye különösen gyenge volt, az előző év szintjének mindössze 88 %-át érte el, míg a belföldi értékesítés volumenindexe 91 % körül alakult. 2024-ben a kibocsátás növekedett, de a volumen még így is jelentősen elmaradt a 2023-at megelőző időszaktól. Az árbevételben is érzékelhető volt némi növekedés, de a vállalatok egy része még mindig küzd a költségek fedezésével.

A vállalkozási kedv fordulóponthoz érkezett, míg 2023-ban a cégalapítások száma mélyponton volt, 2024-ben közel 50 %-os növekedést mutatott. Az új alapítások száma újra meghaladta a 200-at, míg 2023-ban mindössze 139 új vállalkozás jött létre, amely az elmúlt hat év negatív rekordját jelentette. Azonban a megszűnések száma is emelkedett, 2024-ben megközelítette a 300-at, ami az elmúlt évek egyik legmagasabb értéke. Ez a dinamika arra utal, hogy miközben új szereplők próbálnak belépni a piacra, sokan nem bírják a gazdasági nyomást és kénytelenek bezárni.

A foglalkoztatottság is jelentős változásokon ment keresztül. 2019 és 2022 között a munkaerő száma lassan, de folyamatosan nőtt, és 2022-ben 93 ezer fő körül alakult. A 2023-as visszaesés miatt azonban 1 300 fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Az infláció miatt bekövetkezett bérkorrekciók 2022-ben 15,2 %-os, 2023-ban pedig 18,7 %-os növekedést eredményeztek a személyi jellegű ráfordításokban, ami drágábbá tette a foglalkoztatást. 2024-re azonban a volumenkibocsátás növekedése magával hozta a foglalkoztatás emelkedését is, és az elmúlt hat év legmagasabb létszáma jelent meg ebben az évben, 93,3 ezer fővel.

Az élelmiszeripar magas anyagigényű szektor, amelyben az energiaárak kulcsszerepet játszanak, különösen az energiaintenzív ágazatokban, mint például a sütőipar vagy a hűtött termékeket előállító szegmensek. Az anyagköltségek az árbevétel több mint 70 %-át teszik ki, de egyes területeken, mint például a növényi és állati olajgyártás, ez az arány 90 %-ot is elérhet.

A szektor adózott profittartalma 2023-ra 4,3 %-ra csökkent a 2022-es 4,7 %-hoz képest. Az eladósodottság szintje továbbra is magas maradt, 2022-ben a forrásokon belül a kötelezettségek aránya megközelítette a 60 %-ot, de 2023-ra stabilabbá vált, 55 %-ra mérséklődött. Mindez úgy történt, hogy a kötelezettségek szinte stagnáltak, míg az eszközállomány közel 5 %-kal nőtt, ami pozitív fejleménynek tekinthető.

A piac egyértelműen a fenntartható megoldások felé mozdul. Azok a vállalkozások, amelyek gyorsan alkalmazkodnak, hatékony energiafelhasználásra térnek át, és csökkentik ökológiai lábnyomukat, versenyelőnyhöz juthatnak. Az exportképesség növelése is elengedhetetlen, hiszen a nemzetközi piacokon egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntartható termelés és a karbonsemlegesség.

A 2025-ös év fordulópont lehet, az élelmiszeriparnak most kell eldöntenie, hogy a jövő kihívásaira reaktívan vagy proaktívan válaszol. Az szektor előtt álló lehetőségek egyértelműek, energiahatékony működés, digitalizáció, körforgásos gazdaság, fenntartható alapanyagok és exportorientált szemlélet.

Az élelmiszeripar jövője nem pusztán gazdasági kérdés – hanem társadalmi és környezeti felelősség is. Azok a vállalatok, amelyek felismerik ezt, nemcsak sikeresebbek lesznek, hanem aktív szereplői egy fenntarthatóbb, élhetőbb világnak.

Az Opten Informatikai Kft. elemzése