NYITOTTSÁG, TISZTELET, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
A PANNON EGYETEM NEM CSAK TUDÁST AD – JÖVŐT ÉPÍT
Az oktatás minősége az egész nemzet jövőjét meghatározhatja. Melyek a legfontosabb elvek, melyek eldöntik, hogy gyermekeink, unokáink milyen jövőben fognak élni. Vannak-e örök érvényű értékek? Létezik-e biztos, legjobb út?
Interjú Prof. Dr. Abonyi Jánossal, a Pannon Egyetem rektorával.
Mikor érezte először, hogy az oktatás és a tudomány az Ön igazi hivatása?
Egyetemista koromban volt abban valami varázslatos, amikor az ember olyan dolgokkal kezd foglalkozni, amihez kezdetben alig ért, de idővel már a gondolkodásmódja része lesz, és alkotni is tud az adott, néha elvont elméleti eszköztárral. Ez az élmény azóta is meghatároz: a tudomány és az oktatás világában sosem vagyunk „készen”, mindig fejlődhetünk. Sőt, ha jól csináljuk, másokat is hozzásegíthetünk a saját felfedezéseikhez.
Milyen tulajdonságokra van szüksége egy jó rektornak? Hogyan kezeli a stresszt?
Egy rektornak egyszerre kell álmodozónak és két lábbal a földön járónak lennie. Fontos a stratégiai gondolkodás, az empátia, a kommunikáció, és egy jó adag türelem – nem csak mások, hanem néha saját magunk felé is. Ami a stresszt illeti, én triatlonnal vezetem le – a sportban megtanultam, hogyan osszam be az energiáimat, és hogy a legnagyobb kihívásokat is csak lépésről lépésre lehet megoldani. Az is sokat jelent, hogy tudom: egy kiváló csapat vesz körül az egyetemen, és minden kolléga, minden hallgató azért dolgozik, hogy a Pannon Egyetem és a régiónk előre jusson. És persze ott van a párom és a családom – ők a biztos pont, a társaságukban mindig feltöltődhetek.
Volt olyan mentor vagy példakép, aki meghatározó volt az Életében?
A legfontosabb tanítást talán nem egyetlen embertől kaptam, hanem mindenkitől, aki valaha körülvett. Figyelek, jegyzetelek – „lopok” egy kicsit mindenkitől. Tanáraimtól, akikből később kollégák lettek, hallgatóktól, akik tehetségükkel inspirálnak, ipari és gazdasági partnerektől, akiktől az élet gyakorlati oldalát tanulhatom. A sportbarátok is sok mindenre tanítanak: a rendszerességre, az egyensúly megtartására – és talán arra is, hogy az igazi fejlődés ott kezdődik, amikor szemesülünk határainkkal. Ezért keresem tudatosan azokat a helyzeteket, embereket és tudásterületeket, amelyekhez még nem értek – mert ott rejlik az új lehetőség.
Az oktatás és az értékek egymástól elválaszthatatlanok. Ön milyen értékeket tart a legfontosabbnak az egyéni életében és az oktatásban? Mi az Ön víziója?
A legfontosabb cél számomra – legyen szó egyetemi munkáról vagy személyes életről –, hogy a körülöttem lévő emberek életét valamilyen módon jobbá tegyem. Ezt akár nevezhetjük szeretetnek is: annak az igénynek, hogy azt adjuk a másiknak, amire valóban szüksége van. Ez viszont nem működik nyitottság, tisztelet és felelősségvállalás nélkül – egymás és a világunk iránt. Az oktatásban is ezt tartom kulcsfontosságúnak: nem csak tudást adni, hanem szemléletet formálni, lehetőséget teremteni. A Pannon Egyetem értékrendszere is ezt tükrözi: jövőálló tudás, fenntarthatóság, emberközpontúság. A cél, hogy felelősen gondolkodó, aktív értelmiségieket neveljünk – akik nem félnek kérdezni, gondolkodni, és jobbá tenni a világot
A verseny egyre nagyobb, kiélezettebb az oktatási piacon is. A diákok előtti tér és lehetőség szinte már végtelen. Mit tanácsolna egy fiatalnak, aki most választ egyetemet? Miért érdemes a Pannon Egyetemet választani? Mitől „menő” a Pannon Egyetem? Miben látja a Pannon Egyetem legnagyobb erősségét a hazai és nemzetközi felsőoktatási térben? Hogyan lehet ma egy egyetemet igazán „hallgatóbaráttá” tenni?
A Pannon Egyetem nem csak tudást ad – jövőt épít. Ez nem frázis: a képzéseink valóban a jövő kihívásaira készítenek fel, projektalapú oktatással, mesterséges intelligencia használatával, fenntarthatósági fókuszú kurzusokkal és nemzetközi lehetőségekkel. Itt minden hallgatónk megtalálhatja a saját útját – és segítséget is kap, hogy végig tudjon rajta menni. A célunk, hogy mindenki kihozza magából a legjobbat, akár a Tehetség Akadémia keretében, akár kutatásokban, akár startup programokban. A PE-n lehet EGYETEMISTA-nak lenni a szó legjobb értelmében: élményeket szerezni, közösségben tanulni, fejlődni. És hát valljuk be: az sem hátrány, hogy a Bakony és a Balaton találkozásánál vagy a szép zalai dombok között tanulhat az ember.
Sok statisztikát kimutatást láthatunk az egyetemek hazai és európai rangsoráról. Ön miként látja a magyar felsőoktatás jelenlegi helyzetét a nemzetközi egyetemi rangsorok tükrében? Mit gondol, milyen irányba kellene fejlődnie az egyetemeknek, hogy versenyképesek maradjanak a globális oktatási piacon?
A globális verseny hatalmas, és ezt mi is érezzük, amikor nemzetközi hallgatókat szeretnénk toborozni, vagy együttműködéseket építünk. A magyar egyetemek közül több is megállja a helyét – és büszkék vagyunk arra, hogy a Pannon Egyetem is előkelő helyeken szerepel a különböző nemzetközi rangsorokban, például a QS vagy a Times Higher Education listákon tudományos kiválóság és fenntarthatósági teljesítmény tekintetében is. A versenyképesség fenntartásához azonban elengedhetetlen az innováció és a nemzetközi kapcsolatok erősítése. Bízom benne, hogy az uniós pályázati rendszer is hamarosan újra megnyílik teljeskörűen előttünk – addig is a Pannónia Ösztöndíjprogram és a HUrizont program lehetőségei sokat segítenek abban, hogy továbbra is értéket tudjunk adni nemzetközi szinten is.
Egy egyetem életének meghatározó részét képezik a más országokban működő egyetemekkel való kapcsolatok. Milyen nemzetközi együttműködésekkel büszkélkedhet a Pannon Egyetem? Ön hogyan látja az Erasmus, a Horizont, a Pannónia Ösztöndíjprogram program és az egyéb mobilitási lehetőségek jövőjét Magyarországon?
Kiemelkedő kutatóink együttműködéseit nehéz lenne teljes egészében felsorolni – de kiemelnék néhány mérföldkövet: Gazdaságtudományi Karunk ebben az évben megszerezte az AACSB akkreditációt, amellyel a világ elit üzleti iskolái közé tartozik. (Vegyész)mérnöki képzésünk pedig már évtzedek óta nemzetközileg akkreditált. Kiemelten fontosak számunkra a szomszédos országokkal kialakított programjaink – Nagykanizsán és Zalaegerszegen ezek nem csak oktatási, hanem gazdaságfejlesztési szempontból is stratégiai jelentőségűek. A jövőben szeretnénk nemzetközi partnerekkel közös képzéseket indítani – például a körforgásos gazdaság területén, amely egyre fontosabbá válik, és nemzetközi együttműködések alapja lehet. Hisszük abban, hogy a tudásnak nincsenek határai.
A fenntarthatóság sürgető kényszere életünk minden területet áthatja. Az egyetem a fenntarthatóság jegyében határozza meg magát. Mit jelent ez a gyakorlatban, és milyen konkrét lépéseket tett az intézmény ezen a területen? Milyen kutatások és fejlesztések zajlanak jelenleg a Pannon Egyetemen, amelyek a fenntarthatóságot és a zöld technológiákat érintik?
A fenntarthatóság a Pannon Egyetem múltjából, jelenéből és jövőképéből egyaránt szervesen következik. Az egyetem erős vegyipari gyökereire építve már évtizedekkel ezelőtt elindultak azok a kutatások, amelyek a hulladékból történő nyersanyag-visszanyerés lehetőségeit vizsgálták. Nem véletlen, hogy Magyarországon először nálunk indult környezetmérnök képzés is – és ez a szemlélet azóta csak tovább mélyült és bővült.
Napjainkban ez a tudás kiegészült a körforgásos gazdaság elveivel, olyan komoly ipari partnerekkel együttműködésben, mint a MOL, a MOHU vagy éppen a vízkezelés területén kiemelkedő cégek. Nagykanizsán például vízgazdálkodási és technológiai megoldásokon dolgozunk, míg másutt zöld kémiai, energetikai és anyagvisszanyerési kutatások zajlanak. Ezek nemcsak technológiai fejlesztések, hanem konkrét, iparban is alkalmazható innovációk.
A fenntarthatóság ugyanakkor nem csupán technikai kérdés – értékválasztás is. Ezért indítottunk olyan programokat, amelyek a szemléletformálást, a társadalmi fenntarthatóságot, az értékkutatásokat és az aktív hallgatói részvételt is támogatják. A Pannon Egyetem közössége nemcsak megérti, hanem formálja is a jövőt – egyre tudatosabban és felelőségteljesebben.
A mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kap az oktatásban. Ön szerint hogyan lehet ezt hatékonyan és felelősségteljesen beépíteni az egyetemi képzésekbe?Mi a helyzet az etikus alkalmazás kérdésével?
A mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a jelen – különösen az oktatásban. A Pannon Egyetemen tudatosan építjük be az MI-t az oktatásba, a kutatásba és az adminisztratív folyamatainkba is. Több területen is alkalmazunk MI-alapú támogató megoldásokat – ezeket folyamatosan fejlesztjük, teszteljük, és bevonjuk a közösséget is az alakításukba.
Fontos számunkra, hogy az MI ne öncélú technológia legyen, hanem valódi segítség: tanulástámogatásban, adatfeldolgozásban, személyre szabott tartalmakban. Ugyanakkor az etikus alkalmazás kulcskérdés. Hallgatóinknak nemcsak az MI működését tanítjuk meg, hanem azt is, hogyan gondolkodjanak róla felelősen – legyen szó adatvédelemről, algoritmikus torzításról vagy emberi döntéshozatalról. Mi azt szeretnénk, ha a mesterséges intelligencia nem elvenne az oktatás emberi oldalából, hanem éppen hogy teret adna annak, amiben igazán jók vagyunk: az együttgondolkodásban, a kreativitásban, az értékalapú döntésekben.
Továbbra is nagy probléma a fiatalok elvándorlása, hogy külföldi tanulmányaik befejezését követelne sokan nem térnek vissza Magyarországra. Hogyan lehet motiválni a hallgatókat arra, hogy az egyetem után itt maradjanak, visszatérjenek és megszerzett tudásukat Magyarországon kamatoztassák?
A fiatalok kíváncsisága és világlátása természetes – a kérdés inkább az, tudunk-e itthon is vonzó jövőképet kínálni. A Pannon Egyetemen erre törekszünk: jövőálló tudást adunk, miközben már a képzés során bevonjuk a hallgatókat a hazai gazdasági és társadalmi életbe – duális, kooperatív formákban. Fontos, hogy érezzék: van értelme itthon maradni, alkotni, családot alapítani.
A mai világban itthonról is lehet nemzetközi projektekben dolgozni – a döntés így már nem lemondás, hanem lehetőség. Mi pedig azon dolgozunk, hogy ez a lehetőség valóban élhető és vonzó legyen.
A felsőoktatás finanszírozása is mindig kritikus kérdés. Ön személyes álláspontja szerint milyen irányba kellene fejlődnie az egyetemek gazdálkodásának?
A modellváltásnak köszönhetően az egyetem ma már önállóan gazdálkodhat, ami nagy lehetőség, de komoly felelősség is. A Pannon Egyetemen szerencsés helyzetben vagyunk: stabil gazdasági alapokon állunk. Az egyetem vezetése és a fenntartó alapítvány közötti együttműködés példaértékű. Ez a biztonságos háttér lehetőséget ad arra, hogy hosszú távon gondolkodjunk – de mindig a közjót tartva szem előtt.
Az egyetem nem öncélú szervezet, hanem a társadalom szolgálatában áll. Ehhez azonban forrásokra van szükség: az oktatásban például elengedhetetlenek az állami ösztöndíjas helyek, hogy valóban hozzáférhető legyen a tudás. A kutatásban pedig célzott támogatásokra van szükség – úgy az alapkutatás, mint a gazdasági szereplőkkel való közös projektek terén.
Bízom benne, hogy kiváló oktató- és kutatómunkánkkal folyamatosan igazoljuk: a felsőoktatás jó befektetés – mind a kormányzat, mind a hallgatók, mind pedig az egész társadalom szempontjából.
Milyen szerepe van az egyetemnek a régió gazdasági és innovációs ökoszisztémájában? Látszik-e trend abban, hogy a hallgatók milyen szakterületeket választanak? Hogyan reagál erre az egyetem?
A Pannon Egyetem nemcsak oktatási intézmény, hanem a régió egyik legfontosabb tudásközpontja. Szoros kapcsolatban állunk a térség gazdasági, ipari és társadalmi szereplőivel – közösen gondolkodunk, közösen fejlesztünk. Zalaegerszegtől Nagykanizsáig jelen vagyunk olyan képzési központokkal, amelyek nemcsak a helyi munkaerőpiacot támogatják, hanem innovációs szempontból is irányt mutatnak.
A hallgatók érdeklődése is ezt tükrözi: egyre nagyobb az igény a mérnöki, informatikai, gazdasági, környezet- és fenntarthatósági területek iránt – mi pedig ezekre reagálunk új szakirányokkal, gyakorlatorientált képzésekkel és rugalmas tanulási formákkal. A Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központ például példaértékű válasz egy új, globális kihívásra – de ugyanígy fontos a tesztmérnöki képzés, a digitalizációs programok vagy az ESG fókuszú gazdasági szakok is.
A célunk, hogy ne csak kövessük a trendeket, hanem formáljuk is őket – úgy, hogy közben a hallgatóink valós, helyben is hasznosítható tudást szerezzenek.
A fenntarthatóság sürgető kényszere életünk minden területet áthatja. Az egyetem a fenntarthatóság jegyében határozza meg magát. Mit jelent ez a gyakorlatban, és milyen konkrét lépéseket tett az intézmény ezen a területen? Milyen zöld innovációk vannak, és milyeneket terveznek az egyetem campusán? Hogyan lehet a hallgatókat és az oktatókat is még inkább bevonni a fenntarthatósági célok elérésébe?
Jelenleg is zajlik egy nagyon tudatos, dinamikus infrastruktúra-fejlesztési folyamat a Pannon Egyetemen, köszönhetően Csillag Zsolt kancellár úr átgondolt stratégiájának. A veszprémi Egyetem utcai kampusz már megújult, és bízom benne, hogy a következő években valamennyi városunkban modernizálhatjuk a campusainkat. A cél világos: teljesen elhagyni a gázt, és napelemekre, villamos energiára, hőszivattyús rendszerekre építeni a működést – valódi zöld egyetemmé válni. Emellett szeretnénk a hallgatókat és oktatókat is aktívan bevonni: fenntarthatósági kihívások, versenyek, közösségi ötletelés és akciók révén. A zalaegerszegi kampusz élenjáróan bizonyítja, az egyetem épületei és parkjai nemcsak tanulási helyszínek, hanem mintaprojektek – hiteles mutatják, hogyan lehet és kell fenntarthatóan működni.
Milyen kutatások és fejlesztések zajlanak jelenleg a Pannon Egyetemen, amelyek a fenntarthatóságot és a zöld technológiákat érintik? Miként tudják az egyetemek példát mutatni a fenntarthatóság terén a társadalom számára? Mennyire van jelen az egyetem oktatási és kutatási tevékenységében a körforgásos gazdaság elve?
Nálunk a fenntarthatóság nem csak egy tantárgy – hanem minden képzésbe és minden rendezvénybe beépül. Akár az óvodapedagógiát, akár a vegyészmérnöki vagy informatikai szakokat nézzük, mindenhol megjelenik a fenntarthatóság elve, legyen szó környezetgazdálkodásról, ESG szemléletről, vagy újrahasznosításról. Különösen büszkék vagyunk a SolarBoat versenyünkre, ahol a hallgatók nemcsak egy innovatív zöld technológát alkalmaznak (napelemmel hajtott hajót építenek), de megtanulnak csapatokban dolgozni. Emellett a Nagykanizsai Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központ kiemelkedő példa: egyedi képzéseket, szaktudást kínál, kiváló kutatókkal és olyan gondolkodásmóddal, amelyre ma már minden vállalatnak és közösségnek szüksége van. Ez a tudás nemcsak tudományos, hanem gazdasági és társadalmi érték is – egyfajta új alap, amire építkezni lehet.
Zárásaként ismét néhány személyes kérdés. Ha egyetlen tanácsot adhatna egy most kezdő egyetemi hallgatónak, mi lenne az?
Ne féljetek! Tudom, hogy világunk tele van kihívásokkal, klímaszorongással, bizonytalansággal. De hiszek abban, amit Ferenc pápa a Laudato Si’-ben is hangsúlyoz: van elég kreativitás, erő és szeretet a világban ahhoz, hogy változtassunk. Merjenek kérdezni, hibázni, próbálkozni – mert ebből születik az igazi tudás. A Pannon Egyetem egy szeretetteljes, támogató közeg, ahol biztos alapot kapnak. Olyan útravalót, amire a személyes életetekben és a fenntarthatóság, gazdaság komplex problémáinak kezelésében is támaszkodhatnak.
Ön elkötelezett pedagógus, de ha mégis más pályát választott volna, mi lett volna az?
Nem tudom elképzelni, hogy más pályára mentem volna. Más ember lennék, ha mással foglalkoznék. Már gyerekként is vonzott a tudomány és a gondolatok, élmények sokfélesége. Azt hiszem, ez a nyitottság határozta meg, hogy végül a tudomány és az oktatás világában találtam meg magam. Itt minden nap tanulhatok valami újat, emberekkel dolgozhatok, és közben olyan ügyekért tehetek, amelyekről az érezhetem, hogy tényleg fontosak.
Mit szeretne, hogy az emberek 20 év múlva miként emlékezzenek az Ön munkásságáról?
Ha rólam beszélnek húsz év múlva, valamit biztosan rosszul csináltam. Azt szeretném, hogy ne a személyem kerüljön fókuszba, hanem a közös eredményeink: a Pannon Egyetem sikerei, illetve az ezeket alkotó egyetemi polgárok (hallgatók és kollégák) személyes sikerei, azok a lehetőségek, amelyeket együtt hoztunk létre. Az egyetemista lét és az egyetem építése is egy közös alkotás. A szerepem csak annyi, hogy a megfelelő pillanatokban segítsem a hallgatóim, a kollégáim és az egyetem kibontakozását.
Kovács Károly
Tartalom megosztása: