ÉLŐ NÖVÉNYEKKEL, ZÖLDEBB JÖVŐT ÉPÍTÜNK
EZ A TÚLÉLÉS STRATÉGIÁJA
Miért fontos a fenntartható, zöld építészet? Mi ennek a jelentősége? Mitől lesz valóban zöld és élhető?
Kérdéseinkre Kovács Dezső a Naste Bau Kft. ügyvezető igazgatója válaszolt.
Városaink egyre sűrűbbé, forróbbá és szennyezettebbé válnak, és egyre többet hallani a „zöld építészet” és a „fenntartható építőipar” kifejezésekről. Mi a véleménye erről Önnek?
A valódi fenntarthatóság túlmutat az energiatakarékos gépészeten vagy az újrahasznosított építőanyagokon. A jövő zöld építőipara csak akkor lehet valóban zöld, ha élő növényi elemeket is integrál az épületekbe. Az élő növények megjelenése az építészetben nem pusztán esztétikai kérdés, hanem egyre inkább létfontosságú válasz a városi kihívásokra. A zöldtetők, zöldhomlokzatok, belső udvarokba telepített fák és növényfalak aktívan hozzájárulnak a városi klíma javításához – csökkentik a hőmérsékletet, javítják a levegő minőségét, mérséklik a zajterhelést, csökkentik a hősziget-hatást, csapadékot tárolnak, és a pszichológiai közérzetet is javítják. Ez a túlélés stratégiája.
Igaz, hogy a növények természetes párásítóként is működnek, oxigént termelnek, és megkötik a port, valamint a levegőben szálló káros anyagokat?
Igen, sőt ennél is többről van szó. Képesek szabályozni például az esővíz lefolyását is, ezzel is csökkentve az áradások kockázatát. A biológiai sokféleség is profitál: a zöld épületek életteret biztosítanak méheknek, madaraknak és más városi élőlényeknek. Egy növénnyel beültetett homlokzat vagy tető nemcsak hűt, hanem szigetel is – így energiát takarítunk meg, és csökkentjük az épületek karbonlábnyomát. Eközben az emberek számára is mentális és fizikai előnyöket nyújt: bizonyított, hogy a zöld környezet javítja a közérzetet, csökkenti a stresszt, és segíti a regenerálódást.
Tehát elmondhatjuk, hogy a zöld építészetnek a városok klímaváltozáshoz való alkalmazkodásában nagy jelentősége van?
Létfontosságú jelentősége van. A zöld felületek hűtik a környezetüket, csökkentik az árnyékolási igényt, javítják a vízháztartást, és elnyelik a szén-dioxidot. Városaink túléléséhez nem elég alkalmazkodni: aktívan alakítani kell a mikroklímát – és ebben a növények kulcsszereplők.
A növények integrálása az építőipari gyakorlatban számos kihívással is jár. Említene néhányat?
A legnagyobb kihívás az, hogy minden projekt esetében egyedi megoldást kell találni: más a teherbírási igény egy zöldtetőn, más a mikroklíma egy növényfallal borított homlokzaton. Emellett fontos az öntözőrendszerek, a csapadékvíz-kezelés és a megfelelő növényválasztás is. A technológia már adott – a kulcs a tudatos és integrált tervezés.
Ön miként látja, változik a megrendelői szemlélet a zöld megoldások irányába?
Határozottan igen. Egyre több beruházó ismeri fel, hogy a zöld beruházás nemcsak környezetvédelmi, hanem hosszú távon gazdasági előny is: alacsonyabb üzemeltetési költségek, jobb munkakörnyezet, magasabb ingatlanérték. A zöld ma már nem csupán trend, hanem érték is egyben.
A jövő generációjának nevelése, inspirálása kiemelten fontos kérdés. Hogyan lehet a gyermekeket és fiatalokat bevonni ebbe a szemléletváltásba?
Nagyon fontos, hogy a környezettudatos szemlélet már óvodás korban elkezdődjön. Ezért is különösen szívügyünk volt a nagykanizsai óvodaudvar projektünk. Ha a gyerekek természetes anyagokkal, fákkal, virágokkal és zöld környezettel találkoznak nap mint nap, felnőttként ez lesz számukra a természetes.
A növényekkel gazdagított városi tér miként humanizálja az építészetet. Miként jelenik ez meg a gyakorlatban.
Kiegyensúlyozza a beton és üveg dominanciáját, és visszahozza azt az emberléptékűséget, amely sok városból mára kiveszett. Nem véletlen, hogy a „biophilic design”, vagyis az élő természetes elemeket integráló tervezés világszerte trenddé vált. A zöld építészet lehetőséget ad arra, hogy újra kapcsolatba lépjünk a természettel, még a legsűrűbben beépített városi környezetben is. Ez a kapcsolat pedig nem luxus, hanem jövőnk egyik alapfeltétele. A valóban fenntartható városok nem szürkék – hanem zöldek. És ennek a zöldnek nemcsak a gondolkodásban, hanem a falakon, tetőkön és udvarokon is láthatónak kell lennie.
Sok tekintetben igaz, hogy minél inkább a helyi közösség hoz döntéseket fontos ügyekben, annál jobb eredmény születhet. Mennyire számít a zöld építészetben a regionális, helyi viszonyokra reagáló megközelítés?
Nagyon is! Nincs „egy kaptafára” készülő zöld építészet. A helyi klíma, talajviszonyok, őshonos növényzet, a településszerkezet mind befolyásolják, hogyan lehet a növényeket jól és fenntarthatóan integrálni. Mi mindig a rendelkezésünkre álló legmagasabb szakmai színvonalon és az adott hely adottságaira szabjuk a megoldásainkat.
Mindezek megjelenése tekintetében milyen nemzetközi és hazai követendő példát találunk? Említene néhányat?
A világ egyik legismertebb zöldhomlokzatú lakótornya a milánói „Függőleges Erdő” (Bosco Verticale), amely 20 000 növénnyel és több mint 700 fával gazdagítja az épített környezetet. Nem csupán CO2-t köt meg, hanem zajszűrőként és párásítóként is funkcionál. A projekt sikere után számos más nagyváros is saját „zöld torony” terveken dolgozik – egy város, ami visszaad a természetnek.
Megemlíteném a Kö-Bogen II irodaházat Düsseldorfban. Az irodaház Európa legnagyobb zöld homlokzatával büszkélkedhet: 8 km hosszan futó sövénnyel borított falai évente 8 tonna szén-dioxidot képesek megkötni. A látványos homlokzat egyszerre innovatív klímavédelmi eszköz és marketingértékű arculati elem.
Szintén jó példa Szingapúr, ahol a városfejlesztési stratégiák központi eleme a természetes és épített terek ötvözése. Az Oasia Hotel Downtown zöldhomlokzata vagy a Parkroyal on Pickering függőkertjei a magasépítészet és az ökológiai tervezés találkozását testesítik meg – inspirációként szolgálva a világ minden táján.
Természetesen itthon is találunk nagyszerű példákat, mint a Pannonhalmi Bencés Főapátság Gyógynövénykert és Látogatóközpont. A Pannonhalmán található látogatóközpont nemcsak a környezettudatos anyaghasználat miatt emelkedik ki: a zöldtetős kialakítás és a környezethez illeszkedő növénytelepítés az építményt szinte „beleolvasztja” a tájba. Itt a természet nemcsak környezet, hanem alkotótárs is. További jó példa a BudaPart lakónegyed is. A városi léptékű fejlesztés során figyelembe vették a természetes vízfelületeket, zöldsávokat és a városi hősziget-hatás csökkentését célzó beavatkozásokat. A parkok és zöldhomlokzatok stratégiai elhelyezése nem csupán dekoráció, hanem ökológiai funkció is.
A hazai zöld építőipar egyik kiemelt szereplőjeként, saját munkáik közül milyen projekteket, jó példákat említene?
Vállalatunk az elmúlt években több olyan projektet is megvalósított, amelyek véleményem szerint példaként szolgálhatnak a zöld építőipar hazai fejlődésére.
Társaságunk egyik kiemelkedő munkája Ajka városában az esőkertek létrehozása volt. A projekt során intenzív zöldfelületeket alakítottunk ki, amelyek nemcsak esztétikai értéket képviselnek, hanem az esővíz-visszatartással és a mikroklíma kedvező alakításával is hozzájárulnak a zöldfelületek fenntarthatóságához. A tájba illesztett őshonos növényfajok kedveznek a rovarvilágnak, miközben természetközelibbé teszik a parkot.
Szívesen említem meg egy zalaegerszegi minibölcsőde felújítását is, amelynek során homlokzati rendszert integráltunk, valamint kúszónövényekkel befuttatott pergolás szerkezetet építettünk, amely a nyári hónapokban természetes árnyékolóként szolgál. A rendszer nem igényel külön öntözést, mivel a csapadékvíz visszagyűjtését és szűrését is megoldottuk. A bölcsőde udvarán természetes anyagokból, árnyékot adó növényekkel és mini erdősávval kialakított játszóudvar kapott helyet, amely a gyerekek környezettudatosságának megalapozásában is fontos szerepet játszik. A kivitelezés során cél volt, hogy a beton dominanciája helyett a növények, a természetes árnyékolók és a Kneipp-ösvény kapjanak főszerepet.
Ön azt vallja, hogy a zöld építőipar új definíciója már nemcsak energiahatékony és környezetbarát technológiákról szól. Mit jelent ez pontosan?
Az épített környezet és a növényi világ összefonódása egy olyan városképet eredményezhet, ahol az élet minden szinten jelen van – a gyökerektől a tetőkertig. Ahogy a nemzetközi és hazai példák is mutatják, a valóban zöld építészet, melyben a növények hangsúlyosan megjelennek, nem csupán álom: megvalósítható, tervezhető és kivitelezhető.
Milyen jövőbeli irányokat lát a zöld építőiparban?
A jövő az integrációé: ahol a növények, az építészeti formák és a digitális technológiák együttműködnek. Ilyen lehet például a szenzorvezérelt zöldfalak, amelyek önállóan szabályozzák a páratartalmat vagy a vízellátást. De az igazi áttörést talán az jelenti majd, amikor minden új beruházásnál természetes lesz, hogy a zöld része az alapkoncepciónak – nem csak kiegészítésként. Ehhez azonban minden szereplő – a tervezők, a kivitelezők és a döntéshozók – közös szemléletváltására van szükség. Vállalatunk, a Naste Bau Kft. munkái azt mutatják, hogy a jövő már elkezdődött – és zöldbe borul.
Kovács Károly
Tartalom megosztása: