MEG KELL ÉRTENI A DOLGOT, MEG KELL TERVEZNI A FOLYAMATOT, ÉS KÖVETKEZETESEN EL KELL VÉGEZNI A MUNKÁT
EZ EGY TELJES ÉLET, AMELYNEK MINDEN RÉSZÉRE BÜSZKE TUDOK LENNI, MERT MINDEGYIK JÓ VOLT
Interjú Prof. Dr. Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal
A mesterséges intelligencia életünk minden területét áthatja. Egyszerre jelent óriási lehetőséget és sokféle kihívást. Melyek a legfontosabb előttünk álló feladatok az alkalmazás tekintetében? Hogyan és milyen módokon jelenik meg a gazdaság egyes területein és egyéni életünkben? Mindezekről Prof. Dr. Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal beszélgettünk.
Egy ideje már nem a kormányzat tagjaként dolgozott, de több nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű területen is voltak feladatai. Melyek voltak ezekben a legfontosabb kihívások, és milyen eredmények születtek végül?
2022 novembere óta nem a kormányzaton belül tevékenykedtem. Amikor a miniszterelnök úr elfogadta az időleges lemondásomat, néhány kiemelt feladatot bíztak rám. Az egyik a hadiipar továbbfejlesztése volt, a másik a járműipar egy speciális szegmense, amely a zalaegerszegi járműipari tesztpályát és annak környezetét jelentette. Emellett a Széchenyi Egyetem alapítványának koordinációját is elláttam. Mind nagyon szép szakmai kihívás volt.
Visszatekintve az eddigi szakmai pályafutására: melyek voltak azok a szülői, tanári vagy más emberi hatások, inspirációk, sarokpontok, amelyek nélkül Ön, Palkovics László, nem válhatott volna azzá, aki ma?
Ez nehéz kérdés, mert végig kell gondolni, kik gyakoroltak hatást az emberre élete során. Az élet kezdetén természetesen ott vannak a szülők, rokonok, de ezek hatásai inkább a gimnáziumi évek során válnak tudatossá. Számomra ez Zalaegerszeget és a Zrínyi Miklós Gimnáziumot jelenti.
Voltak tanárok, akik már akkor is kiemelkedőek voltak, és voltak, akiknek a jelentőségét csak később értettem meg.
Például Csiszár Mária tanárnő olyan sebességgel írt a táblára bonyolult dolgokat, hogy csak ámulni tudtunk. Ábrahámné, a fizikatanárnő, félelmetes precizitással adta át azt a tudást, amely akkor még kísérleti tananyag volt. Vajda Marika néni, az osztályfőnökünk és magyartanárunk pedig megszerettette velem a fogalmazást. Később jöttem rá, mennyit profitáltam ebből az életben – főként a strukturált gondolkodás, az összefüggések átlátása és a világos megfogalmazás terén.
Az egyetemen is voltak meghatározó személyiségek. Michelberger Pál professzor úr, akiről utcát is elneveztünk a ZalaZONE-on, például sokban hasonlított hozzám, és támogatta minden tevékenységemet. Jó példát mutatott arra, hogyan lehet egy mérnök sikeres a kutatástól a vezető ipari pozícióig.
Hollandiában Hans Baastian Pacejka professzor úrnál dolgoztam hosszabb ideig – kiváló tudós és rendkívül jó ember volt. Heinz Hermann Till úr, a Knorr-Bremse tulajdonosa pedig megtanította nekem a következetes, kemény üzleti gondolkodást, ami a céget is sikeressé tette.
Megfogalmazható, hogy mi az Ön életfilozófiája vagy víziója, ami nehéz helyzetekben is előre viszi? Hogyan hoz döntést, amikor nincs egyértelműen jó választás?
Nem akarom leegyszerűsíteni a dolgot, de a lényeg mégiscsak az, hogy a munkát el kell végezni, és következetesnek kell lenni. Nem szabad cikcakkban haladni. Nem jó, ha ma így gondoljuk, holnap úgy, aztán megint máshogy. A rend és a következetesség biztonságot ad: ha reggel négykor kelek, és hatra bemegyek dolgozni, akkor előbb-utóbb a dolgok működni kezdenek.
A döntések kapcsán: adott pillanatban nem mindig tudjuk, hogy jó döntést hoztunk-e. Lehet, hogy később derül ki. Ahogy öregszik az ember és egyre több tapasztalatot gyűjt, jobban látja a döntései következményeit. Nem szabad félni a hibás döntésektől sem – különösen ismeretlen helyzetekben ez előfordulhat. Viszont erősnek és határozottnak kell lenni ahhoz, hogy ha rosszul döntöttünk, azt belássuk, és más irányba menjünk tovább. Sokszor még egy nem ideális döntés is többet ér, mint a döntés elhalasztása.
Rátérve a jelenlegi helyzetre: most ismét a kormányzat tagjaként folytatja feladatait, mint a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos. Miért pont ezen a területen kapott most újra központi szerepet?
Igen, ezt én is így látom. A mesterséges intelligencia ma valóban az egyik legnagyobb kihívás és lehetőség. Ha megnézzük az elmúlt 100–200 évet, a technológiai fejlődés állandó volt. Az első három ipari forradalom mennyiségi jellegű volt: megjelentek a gépek, a sorozatgyártás, majd az automatizálás.
A negyedik ipari forradalom azonban már minőségi: olyan eszközöket és rendszereket hoz, amelyek hasonló módon képesek gondolkodni, döntéseket hozni, mint mi. Ez minden életterületünkre hatással van – és még nagyon az elején járunk.
Sokan nagy örömmel fogadták visszatérését – főként itt, Zalában. Ez hogyan hatott Önre?
A miniszterelnök úr kezdettől fogva jelezte, hogy továbbra is számít rám. Nem volt nehéz kitalálni, hogy az együttműködésünk a technológia, ipar, gazdaság, tudomány területei körül folytatódik majd. Az sem lepett meg, hogy a mesterséges intelligencia lett az új fókuszterület, hiszen a miniszterelnök a gazdasági évnyitó beszédében is hangsúlyozta: Magyarország egy high-tech gazdaság, és ebbe az irányba kívánunk továbbmenni.
Melyek a legfontosabb céljai a következő években, különösen a mesterséges intelligencia területén?
Nehezen lehet évekre előre tervezni, hiszen fél év alatt is rengeteg minden történhet.
A legfontosabb cél: hogyan tudjuk Magyarországot jól pozícionálni az AI területén. Az új generációs alkalmazások – úgynevezett agentek, vagy AI-asszisztensek – hatalmas lehetőséget jelentenek, és ezeket gyorsan, azonnal ki kell használnunk.
Emellett fontos cél a mesterséges intelligenciát leképező matematikai megoldások kutatása is, hogy ebben is erős pozíciónk legyen. Kiemelt terület az oktatás, valamint olyan projektek, mint a Zalaegerszegen zajló meteorológiai drónmérések, ahol az AI segítségével már félórás időtávban is pontos előrejelzéseket adhatunk. A tesztpályán is komoly szerepet kap a mesterséges intelligencia, főleg az autonóm járművek vizsgálatában. Ehhez azonban partnerek is kellenek: állami szervek, kutatóintézetek, egyetemek és vállalatok.
Ha már a ZalaZONE szóba került: ez a projekt az Ön nevéhez kötődik. Hol tart most a fejlesztés, miben egyedi a ZalaZONE, és hová szeretnék eljutni vele?
A ZalaZONE jelenleg Európa – és talán a világ – legújabb tesztpályája. Egy új létesítménynek az az előnye, hogy eleve úgy lehet megtervezni, hogy a legmodernebb igényeknek is megfeleljen.
Nemcsak klasszikus járműtesztek (vizezett aszfalt, kerámia, versenypálya) végezhetők itt, hanem fejlett vezetőtámogató rendszerek és autonóm funkciók vizsgálata is. A pályának további egyedi képességei is vannak, melyek más hasonló létesítményekben csak utólagos bővítéssel érhetők el.
A járműgyártásnak Magyarország nagyon fontos helyszíne lett. Mi, a helyzet az iparágban végbement globális technológiai váltással, például a hajtásláncok és az akkumulátorok tekintetében? Személy szerint mit gondol, hogy alakulhat a közeli és távolabbi jövő Magyarország és Európa számára, illetve hogyan szólhatnak bele ebbe a kínai gyártók?
Jelenleg – többek részéről – van egy negatív vélekedés azzal kapcsolatban, hogy jó döntés volt-e, hogy ennyire az autóiparra építettük. A valóság természetesen az, hogy nem csupán az autóipar építettünk, hiszen egy sor iparágunk van, melyeknek egy része kapcsolódik az autóiparhoz, másik része pedig nem. Korábban – a szocializmus idején – is volt autóiparunk, melyet a rendszerváltáskor tudatosan tönkretettünk.
Annak, hogy korábban is volt, az az előnye számunkra, hogy volt egy olyan tudásbázis, infrastruktúra, melynek alapján, létrejöhetett egy modern autóipar. Autóra továbbra is szükség lesz a világon, változnak a járműmodellek, változnak az üzleti modellek, változhat, hogy mit jelent pontosan a vezetés: a vezető vezet, vagy önvezető technológiát alkalmazunk, változhat, hogy béreljük az autót, vagy éppen a sharing economy érvényesül, de autóra biztosan szükség lesz. Tehát összefoglalva az előbbieket: autóra mindig szükség lesz és aki tud autót gyártani, az ebből a szempontból helyzeti előnyben kerül.
Miért jobbak a kínai elektromos autók, mint az európaiak? Mert, valóban jobbak, olcsóbbak, technológiailag fejlettebbek. Kína 35 évvel ezelőtt elkezdte fejleszteni az elektromos autót. Miért? Ennek, viszonylag egyszerű, pragmatikus okai vannak. Kína, egy nagy ország, de kőolajjal és gázzal nem rendelkezik, tehát ezeket kívülről kell beszerezni. Ezért, olyan új technológiát kezdtek fejleszteni, melyhez a szükséges feltételek jelen voltak: nagy az ország területe, sokat süt a nap, van atomerőmű, szénerőmű. Ezekkel lehetséges előállítani elektromos áramot, zöldet és kevésbé zöldet egyaránt. Erre pedig fel lehet építeni az elektromos autó és annak működéséhez feltétlenül szükséges akkumulátorok gyártását.
Rendelkezésre állt minden, ami ahhoz szükséges, hogy elektromos autót gyártsanak, hogy nagy energiasűrűségű akkumulátor kompetenciát fejlesszenek, nagy teljesítményű villamos gépet gyártsanak. Innentől kezdve összeállt, hogy miként néz ki a Kína által preferált járműkonstrukció. A kereket egy villamosgéppel hajtjuk, van benne egy akkumulátor, ami az energiát tárolja és tulajdonképpen ez maga az autó. Ma elmondhatjuk, hogy nem Amerikának, nem Európának, hanem Kínának van a legmodernebb ilyen technológiája. Emellett Kínában szinte mindenhol működik a töltési lehetőség, jele van a töltőhálózat is.
Európában és Amerikában nem volt olyan szintű lépéskényszer, mint keleten, mert bőségesen rendelkezésre álltak a belső égésű motor folyamatos fejlesztéséhez szükséges nyersanyagok és technológia. A 90-es évek elején Anisits Ferenc mérnök megmutatta a világnak, hogy dízelmotort nem csak a nagy teherautókba, vagy mozdonyokba lehet beépíteni, hanem személyautóba is. A belső égésű motorok fejlesztése tekintetében olyan szélső értékeket is képesek voltunk elérni, mint a VolksWagen csoport 1000 lőerős és 1 literes motorja, az elektromos hajtással viszont kevésbé foglalkoztunk. Aztán volt egy „pillanatnyi” diesel botrány, illetve van egy erős európai politikai nyomás is, melyeknek egyenes következménye volt, hogy elkezdtünk komolyabban foglalkozni az elektromos hajtással is. Egyelőre a kínai és a japán autók olcsóbbak és versenyképesebbek, mint az európai autók, de hamarosan felzárkózunk. Összességében az lehet a nyertes, aki egyaránt képes villamos gépet, akkumulátort, belső égésű motort és autót is gyártani.
A GreenTech konferenciáján is fogjuk érinteni a mesterséges intelligencia és az ipar különböző területei kapcsolatát, ami abszolút kapcsolódik az Ön feladataihoz. Például pont ahhoz a kerekasztal beszélgetéshez is, ahol Ön is jelen lesz a rendezvényen. Hogyan integrálható tulajdonképpen a mesterséges intelligencia az egyes ágazatokban? Most nemcsak a járműipar, hanem a többi iparban is. Milyen előnyökkel jár ez mondjuk a számunkra?
Ezek a vállalat minden folyamatában integrálhatóak, vagy integrálódtak is. Amikor elkezdjük a piackutatást, nagy valószínűséggel egy mesterséges intelligencia alapú alkalmazást használunk és ugyanez igaz a termékfejlesztés területére is. És az is jellemzően mesterséges intelligencia alkalmazás, melynek segítségével eldöntjük, hogy amikor eldöntjük, hogy kivel akarunk együttműködni, és kik lesznek a beszállítóink, illetve a gyártási környezet felépítése és a gyártásban használt robotizációs megoldások is ide tartoznak.
Mi az igazság most Magyarország esetében a GDP, az ipari termelés, az innováció, a kutatás-fejlesztés tekintetében? Hogyan állunk most Európában?
2018-ban kezdtük el az új innovációs stratégiát létrehozni, és ez működik egyébként ma is. 2021-ben elértük, hogy a GDP arányosan Magyarországon nagyjából 1,7 százalékot költöttünk kutatás fejlesztésre. A cél a 2 százalék volt, de ezt a gazdaság helyzete, a válság nem tette lehetővé. Az 1,7 százalékkal viszont a német tartományokkal és Ausztriával szemben azért egy kicsit lemaradtunk. Amennyiben kifejezetten az autóipart vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy GDP-arányosan (2021-ben, mert ez volt az utolsó ilyen értelemben is értelmezhető év az orosz-ukrán háború és az energiaválság előtt), 0,21 százalékot költöttünk kutatás-fejlesztésre.
Ezzel az értékkel kifejezetten jól állunk az európai mezőnyben, mivel ez az érték magasabb, mint Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában.Ezt néhány további példával is alá tudom támasztani: például a Bosch-nak Magyarországon van a második legnagyobb fejlesztő helye a világon. Aztán itt van a Continental, a Thyssenkrupp, a Knorr-Bremse, a Jaguar, az Audinak…és még sorolhatnám. Tehát itt nagyon komoly kapacitások épültek fel és ezeket támogatják az egyetemek is, mint például a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pannon Egyetem, vagy éppen a Budapesti Műszaki Egyetem.
Ön mit tanácsolna egy fiatal mérnökhallgatónak, aki döntés előtt áll, hogy milyen irányba menjen tovább?
Egyik lehetősége, hogy helyezkedjen el valamilyen mérnöki pozícióba. Ez lehet fejlesztőmérnöki, lehet technológiai mérnöki és több más mérnöki terület is, és mindenképpen tanulja meg a szakmát. Amennyiben ez egy nemzetközi vállalatnál történik, biztos, hogy nagyon sokat fog tanulni. Amennyiben viszont elegendően bátor és jó ötletei vannak, alapítson saját vállalkozást.
És végezetül az érdekelne még, hogy mi az Ön víziója mondjuk Magyarországról a jövő tekintetében?
Politikai, gazdasági és technológiai víziók egyaránt vannak. Azt gondolom, hogy gazdasági, technológiai téren Magyarország útja ki van kövezve. Ma már elmondhatjuk, hogy egy high-tech iparral, gyártással rendelkező ország vagyunk, ahol ezt az ipart nemcsak működtetni tudjuk, hanem folyamatos hozzáadott értékkel is rendelkezünk a kutatás-fejlesztés területén. Ez egy szép, ambiciózus jövő, melyben nyitottnak kell lennünk mindenki irányában.
Ez alatt azt is értjük, hogy lehetséges, hogy mind az Egyesült Államokkal, mind Európával, mind Kínával egyaránt jó gazdasági kapcsolatokban tudjunk együttműködni?
Miért is kellene ezt kizárni? Amennyiben elszeparálódunk valakitől, az mindig blokkosodást jelent, melynek következménye, mindig a konfliktus. A konfliktus az mindig olyan dologhoz vezet, aminek nem biztos, hogy jó vége lesz.
Az Ön eddigi pályafutása, tevékenysége alapján azt mondhatjuk, hogy az utókor mindenképpen meg fog emlékezni Önről, hiszen volt nemzetközi vállalati felsővezető, államtitkár, miniszter, kormánybiztos. Mi, az, ami örömmel töltené Önt, vagy elégedettséggel, hogy miként emlékezik meg az utókor.
Ez mind így együtt, ebből nem lehet kiemelni semmit. Az ember az egyetem elvégzését követően elkezdhet dolgozni mérnökként, ahol tanulhat, pozicionálhatja magát például a kutatásba, majd folytathatja valamilyen mérnöki vezetői feladatkörben, ahol már irányítani is képes, mint ipari vezető. Aztán lehet, hogy úgy alakul az élet, hogy a szakpolitikában is szerepet kap, ahol része lehet a jogszabályalkotásban, melyben nagy hasznot jelentenek a korábban megszerzett, felépített tapasztalatai is. Ezzel párhuzamosan pedig lehetséges, hogy tovább tudja folytatni kutatás-fejlesztési és az egyetemi munkát is. És mindebben ott volt az elvégzett munka és a következetesség, mely minden feladatom során az életem része volt, mely mindegyik területen sikeressé tudott tenni. Ez, egy teljes élet, melynek minden részére büszke tudok lenni, mert mindegyik jó volt.
Kovács Károly
Tartalom megosztása: