HUBA EÖRS, IFUA: ESG SZABÁLYOZÁSOK ÉS MEGÚJULÓ TECHNOLÓGIÁK

ESG SZABÁLYOZÁSOK ÉS MEGÚJULÓ TECHNOLÓGIÁK

KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK A VÁLLALATOK SZÁMÁRA

Ami mindenkit érint: kihívások és feladatok az ESG terén

Az európai és hazai vállalatok számos kihívással állnak szemben – gazdasági volatilitás és infláció, képzett munkaerő hiánya és megtartása, geopolitikai kockázatok és ellátási láncok sérülékenysége, technológiai verseny és digitális transzformáció, adatbiztonság, fogyasztói magatartás változása – hogy csak párat említsünk. Ebben a környezetben még nagyobb hangsúlyt kap a vállalati fenntarthatóság (ESG – Environmental, Social, Governance), mely nem csak a nagy-, de a közép- és kisvállalatok működésére is egyre nagyobb hatással van a mindennapokban.

A jogszabályi megfelelés, különösen a kapcsolódó jelentéstételi kötelezettségek jelentős adminisztratív költségeket rónak a vállalatokra, az ESG teljesítmény transzparens kommunikációja a hatósági és üzleti szereplők felé azonban elengedhetetlen. Ahhoz pedig, hogy az ESG teljesítmény javuljon, olyan fogyasztás- és károsanyag-kibocsátás-csökkentő, valamint hatékonyságnövelő intézkedésekre van szükség, melyek szignifikáns beruházási igénnyel bírnak. Ezek azonban megfelelő stratégia, jól kidolgozott üzleti modellek és hatékony megvalósítás esetén kiemelkedő versenyelőnyt is biztosíthatnak a transzformációra törekvő szereplők számára.

A jelen környezetben a vállalatok fő feladata

• az ESG céloknak, keretrendszereknek, jogszabályoknak való megfelelés és
• az ESG teljesítmény javítása az üzleti eredményesség figyelembevétele mellett.

Amiért mindenki tehet: klímaváltozás mérséklése és adaptáció

A fenntarthatóság terén egyre több fenntarthatósági cél kerül definiálásra, azonban továbbra is a klímaváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás áll elsődleges fókuszban: ezek mentén kerültek rögzítésre a legkonkrétabb célok az ÜHG-kibocsátás csökkentése, az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások alkalmazásának terén. Ez az elvárásrendszer gyűrűzik tovább a vállalatok felé is a kapcsolódó keretrendszereken keresztül:

• CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive)
• CSDDD (Corporate Sustanability Due Diligence Directive)
• EUT (EU Taxonomy)
• EU ETS (Emission Trading System)
• CBAM (Carbon Boarder Adjustment Mechanism)
• RED (Renewable Energy Directive)

A tágabb vállalati körben is releváns jelentéstételi kötelezettségek, mint a CSRD vagy a CSDDD bár adminisztratív többletként jelennek meg a nagyobb vállalatok számára, a transzparencia növelésével hozzájárulnak az ESG kockázatok kezeléséhez, és reputációs aspektusból is ösztönzik a vállalatokat. Az érintett szereplők esetében azonban több keretrendszer konkrét hatással bír az eredményességre: az EUT a projektek zöldfinanszírozhatóságát határozza meg, az EU ETS a CAPEX-re, a CBAM az OPEX-re hat közvetlenül, a RED pedig zöldebb inputokra és outputokra való átállást irányoz elő. Ezek mentén pedig a vállalatoknak nem csak kötelezettsége, de érdeke is a jogszabályi megfelelés, a fenntarthatósági teljesítmény fejlesztése, ezeken keresztül pedig a releváns célok elérése.

Amit mindenki tehet:

fenntarthatósági stratégia, átállási terv és zöld energiahatékonyság

Ahhoz, hogy a fenntarthatóság kihívásból lehetőséggé kovácsolódjon, a minden vállalat számára értelmezhető főbb ESG elemek a következők:

1. Fenntarthatósági stratégia kialakítása
2. ÜHG kalkuláció
3. Átállási terv felállítása

Minden fenntarthatósági stratégia szerves részét kell képezze a CO2-kibocsátás mérése, monitorozása és csökkentése, a vállalat tevékenységétől függetlenül. A Scope-ok jelentősége az egyes vállalatok tevékenységének és működésének függvényében változó. A legtöbb szereplő érdemi impaktot a Scope 3 kibocsátásainak csökkentésével tud elérni. Számukra olyan feladatok lehetnek elsődlegesek, mint a minél fenntarthatóbb termékek, szolgáltatások előállítása, üzleti modellek fejlesztése; a körforgásos gazdaság irányelveinek implementációja; a beszállítómenedzsment mentén a felhasznált inputok előállításának és logisztikájának zöldítése; az értékesített termékek és szolgáltatások fejlesztése a használatukból eredő kibocsátások csökkentése érdekében.

Fókuszban az energia: Scope 1 és 2 csökkentése

Bár a legtöbb vállalatnál a Scope 1 és 2 kibocsátások a Scope 3-hoz képest relatíve alacsonyak, a kibocsátáscsökkentés mégis a Scope 1 és 2 kibocsátások vizsgálatával kezdődik, hiszen ezek a vállalat teljeskörű kontrollja alatt állnak, míg az ellátási láncban megjelenő kibocsátások felett csak részben tud hatást gyakorolni.

Különösen a magas kibocsátásintenzitású tevékenységgel bíró vállalatok érezhetik meg az ESG szabályozások direkt üzleti hatásait. Az európai vállalatok eredményességét az EU energiakitettségéből fakadó magas és volatilis energiaárak, illetve a fosszilis hordozókból eredő kvótaárak miatt megnövekedett kiadások rontják. Számukra az alacsony kibocsátású energiahordozók felhasználása, az energiafogyasztás csökkentése, az energiahatékonyság növelése és a minél zöldebb termékek, szolgáltatások biztosítása már a jelenben versenyképességi faktor.

A vásárolt energia költsége és kibocsátása ritkán csökkenthető szimultán: a Scope 2 csökkentése általában megújuló forrásokból történő beszerzést takar, mely többletköltséget jelent. Emiatt elsősorban azok számára opció, akik relatíve kis mennyiségben szereznek be energiát és/vagy a károsanyag-kibocsátásból fakadó szabályozási, reputációs, stb. költségeik magasak.

Az olcsóbb és zöldebb energiához való hozzáférésre az energiapiac demokratizálódása és decentralizálódása, a szereplők energiafüggetlensége ad kézenfekvő választ. Az import- és árfolyamkitettség kezelésére a nagyobb fogyasztók saját energiatermelő kapacitásokat kell, hogy kialakítsanak, mely a fenntarthatósági célok és a technológiai fejlődésből fakadó fajlagos energiaköltség tekintetében is a megújuló energiaforrások integrációja felé mutat. Ezzel a Scope 1-be tartozó közvetlen kibocsátás is radikálisan csökkenthető.

A zöld technológiák bár a fosszilis energiahordozókhoz viszonyítva teljesítményarányosan magasabb CAPEX vonatkozással bírnak, azokkal szemben OPEX-ük szignifikánsan kisebb, mivel nem igényelnek folyamatos inputot, emellett működtetési és karbantartási költségeik csekélyek.

A zöldülés megfelelő technológiai és pénzügyi tervezése a siker kulcsa:

• A megújulók – nap, víz, biogáz, geotermia, hőszivattyúk, stb. – egyre nagyobb teret nyernek, alkalmazásuk azonban az aktuális energetikai rendszertől, annak elemeitől, az integráció vagy transzformáció megvalósíthatóságától, a felhasználás céljától, szabályozásoktól és számos további belső és külső tényezőtől függhet, melyeket mind szem előtt kell tartani a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése során
• Az üzleti modellezésnek a megtakarítások mellett figyelembe kell vennie minden valós és lehetőségköltséget a hasznos élettartam során, különös tekintettel a finanszírozási kérdésekre

A feladatok komplex, holisztikus megközelítést igényelnek, melyhez a menedzsment és az ESG terület bevonása mellett számos vállalati funkció összehangolása szükséges. Belső kompetencia vagy kapacitás hiányában tapasztalt külső szakértő bevonása biztosíthatja a szükséges szakértelmet és hatékonyságot.

Nem mindig a szomszéd energiája a zöldebb

Ahhoz tehát, hogy a vállalatok egyszerre tudjanak az ESG specifikus kihívásoknak eleget tenni, a fenntarthatóságban rejlő üzleti lehetőségeket pedig kiaknázzák, egy jól átgondolt ESG stratégia szükséges, mely tartalmazza a minél teljesebb körű ÜHG-kibocsátás kalkulációt, valamint az e mentén kialakított átállási tervet.

Az ennek megfelelően összeállított dekarbonizációs csomag elsődleges eleme a közvetlen energiafelhasználás és károsanyagkibocsátás csökkentése a Scope 1 és 2-n keresztül, mely a nagy energiaigényű vállalatoknál a legmagasabb fokú transzformációval járhat. Ennek mentén az optimalizáción és automatizáción felül a saját előállítású megújuló energiatermelés nyer teret, melyet a szabályozási környezet és a technológiai fejlődés is támogat.

A potenciálisan elérhető zöld források, támogatások, hitelek nagyban elősegíthetik a precízen előkészített beruházások finanszírozását és meghatározhatják megtérülésüket.

Vass Antal, IFUA Horváth